Bővítik a kört – interjú Végh Richárddal

Bővítik a kört – interjú Végh Richárddal
A Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója elárulta: újabb platformot hoznak létre, ahol a nyilvános kibocsátásra készülő társaságok tőkeági forráshoz juthatnak. Végh Richárd más módokon is ösztönözné a hazai cégek megjelenését a parketten.

 

Végh Richárddal szeptember 27-én Siófokon,az Internet Hungary konferencián is találkozhatnak a Zölt Teremben, kedden, 14.35-től.
Előadásának címe: Milyen többletet ad a BÉT a régióhoz képest a kis IPO-knak? Miért éri meg egy innovatív kkv-nak a tőzsdére mennie? Milyen brand- és értéknövelő ereje van a tőzsdei jelenlétnek?

– Milyen a magyar tőzsde innovációhoz való viszonya?
– A rendszerváltás után újjáalakult Budapesti Értéktőzsde (BÉT) már egészen korán elmozdult az innovatív megoldások irányába. A nyílt kikiáltásos kereskedés már a kilencvenes évek végén megszűnt, átvette a helyét az elektronikus forma. Már ennél is korábban elterjedt az értékpapírok „megszabadítása” fizikai kötöttségeiktől, mivel az 1993-ban alakult elszámolóház hamar megteremtette a dematerializált értékpapírokkal történő kereskedés feltételeit. E területeken egész Európában az első volt a budapesti értékpapírpiac!

– Később is tartották a lépést?
– Igen, amellett, hogy folyamatosan bővítettük az elérhető termékek kínálatát, a kereskedés legmodernebb kereteinek megteremtésében később is élen járt a magyar tőzsde. Például igen korán lehetővé tette, hogy a tőzsdei kereskedő cégek közvetlenül hozzákapcsolják a tőzsdei kereskedési rendszerhez a saját informatikai rendszerüket, ezzel megnyílt az út az algoritmikus kereskedés előtt is. Egyébként a robotizált kereskedés adja az USA tőzsdéin a kötések immár több mint felét, de ez a hazai piacon még nem elterjedt.

– Kockázatosnak tűnik, hogy emberi beavatkozás nélkül cserélnek gazdát részvények és kötvények milliói, sok-sok milliárd forint értékben nap, mint nap. Ön is így látja?
– Valóban nem egységes az algoritmizált kereskedés megítélése. A válság után több nemzetközi botrány is volt ezzel kapcsolatban. A 2010-es Flash Crash incidensnél jó pár részvény ára omlott össze, 2012-ben pedig az amerikai óriás brókercég, a Knight Capital vesztette el szinte teljes tőkéjét (egy nap alatt 72%-os esés a cég részvényárfolyamában) egy rossz programkód miatt. Fontos viszont, hogy ezekből az esetekből minden piac sokat tanult, rendszereiket pedig ők is úgy javították ki, és mi is úgy alakítottuk át, hogy ilyen botrányok jövőbeli kockázatát minimalizáljuk, illetve az ezzel kapcsolatos szabályozás is sokat fejlődött, ezért ma már biztonságosan működnek a piacok.

– A BÉT-en előfordulhat ilyesmi?
– Több okból sem. Egyrészt nálunk a legtöbb értékpapír napi ármozgása – attól függően, hogy melyik kategóriában forog – plusz-mínusz 15-20 százalékra van limitálva, ezen ársávon kívüli ajánlatok be sem kerülhetnek a tőzsdére. Azaz extrém kilengéseket már igen régóta egyszerűen nem enged meg a rendszer. Ha egy papír ára napon belül már esett például 15%-ot, akkor sem kell felfüggeszteni a kereskedését, aznap tovább már nem csökkenhet az ár. Továbbá – éppen az említett esetek nyomán is – immár vannak egyéb „beépített védelmi” mechanizmusok is a kereskedésben. Amennyiben a központi kereskedési rendszer azt érzékeli, hogy az utolsó kötésárhoz képest jelentősen eltérne a következő kötés ára egy adott papírban – például félreütött ajánlati ár következtében – akkor a másodperc tört része alatt a folyamatos kereskedést egyfajta aukciós licittel szakítja meg, még a hibás árral születendő kötés létrejötte előtt. Az aukciós szakasz során a kereskedőknek lehetőségük van módosítani vagy törölni a hibás áron beadott ajánlatot, így kiküszöbölhető, hogy elütés következtében nem szándékozott kötés jöjjön létre a felek között.

– A BÉT milyen rendszert használ?
– Az is egy további garancia a kereskedés zavartalanságára, hogy a Budapesti Értéktőzsde immár 2013 óta használja a világ egyik legnagyobb tőzsdei kereskedési rendszerét, a német XETRA kereskedési platformot. A Deutsche Börse (a XETRA rendszer fejlesztője, üzemeltetője) pedig több ezer szakembert mozgat annak érdekében, hogy a tőkepiaci tranzakciókat kezelő rendszerek, szoftverek és algoritmusok mindig a leginkább naprakészek legyenek, illetve a legszigorúbb, legfrissebb uniós tőkepiaci szabályozásoknak is megfeleljenek.

– Hogyan alakul a tranzakciók díja?
– Világszerte tendencia, hogy a tranzakciós jutalékok látványosan csökkennek, főként éppen a szoftveres, illetve távoli úgynevezett DMA (Direct Market Access), internetes kereskedés (home brokerage) térnyerésével. A XETRA rendszer lehetővé teszi, hogy akár mintegy 3000 nagy brókercég közvetlenül kapcsolódhasson egy általánosan elfogadott protokoll használatával a budapesti piachoz úgy, hogy a kereskedés a leggyorsabb legyen.

– A rendszerek tehát adottak, kellően naprakészek. De hogyan töltik fel tartalommal? Tőzsdei kibocsátókkal?
– Valóban ez a nehezebb kérdés, ez a napi munkán túlmutató, átfogó és átgondolt stratégiát igényel, amelynek a megvalósítását a jegybank, mint a tőzsde tulajdonosa ez év elején nagy lendülettel elkezdte. Legfontosabb a potenciálisan tőzsdeképes vállalati kör beazonosítása és megkeresése, illetve az ehhez kapcsolódó tanácsadás és oktatás, illetve a kellő ösztönzők megtalálása.

– Hogy állnak e téren?
– A munka jól halad. A potenciális kibocsátók között a legfontosabb célcsoport természetesen a nagyvállalatok, melyek közül számossal folynak jelenleg is egyeztetések. Ezen felül, sikerült több mint háromszáz olyan középvállalatot is beazonosítani, melyek kellően stabil bevétellel és nyereséggel rendelkeznek, növekedési kilátásaik kiválóak, illetve innovatív megközelítéssel, exportképes termékekkel és szolgáltatásokkal rendelkeznek, így pedig a gazdaság- és a foglalkoztatás növekedéséhez is az átlag feletti szinten járulhatnak hozzá. Rengeteg a sikercégünk, de szemléletformálással is fel kell hívnunk a figyelmüket arra, hogy a tőkepiaci jelenlét és finanszírozás akár kötvény-, akár részvénykibocsátás formájában miért előnyös számukra.

– Melyek a fő érvek a cégek felé?
– A piaci jelenlét mindig transzparenciával jár, és az átláthatóbb működés a hatékonyság növekedése mellett a növekedési szemlélet erősödését hozza. A hazai tőzsdén szereplő vállalat termékei és/vagy szolgáltatásai a figyelem középpontjába kerülnek; egyrészt a befektetők, másrészt az üzleti partnerek, és persze a média is jobban figyel ezekre a cégekre, ami erősíti a brandet és kedvezőbb feltételeket jelent az üzleti tárgyalások során. A tapasztalatok szerint a tőzsdén jegyzett társaságok előnnyel indulnak a képzett munkaerő megszerzésekor is, hiszen a munkavállalók szívesebben csatlakoznak egy olyan társasághoz, amelynek részvényei minden nap nyilvánosan megmérettetnek, illetve a társaság képes megfelelni a tőzsdei jelenléttel járó követelményeknek. Hatalmas előny továbbá, hogy az alkalmazottak a megújult munkavállalói résztulajdonosi programon (MRP) keresztül olyan tulajdonrészt szerezhetnek a vállalkozásban, amelyet aztán a tőzsdén könnyebben értékesíthetnek. Egy ilyen program kiváló ösztönzést jelent, mert erősíti a munkavállalók elköteleződését és a tulajdonosi szemléletet. Ilyen programot jelentett be nemrég a Magyar Telekom, de más tőzsdei cégek is tervezik ennek az eszköznek a használatát.

– A lakossági kockázatvállalási hajlandóság azonban nálunk meglehetősen alacsony. Hogyan lehet ezt javítani, különösen a brókercsődök után?
– A helyzet azért nem olyan rossz: a jegybanki statisztikák szerint 2,2 millió értékpapírszámla van Magyarországon, a tőzsdén forgó cégek értékének 5,7 százaléka a hazai háztartások tulajdonában van, ami mintegy 320 milliárd forintos vagyont testesít meg. Ez csak a direkt kisbefektetői értékpapír tulajdon, ebben nincsen benne a nyugdíjpénztárakon vagy a befektetési alapokon keresztül birtokolt kisbefektetői részesedés. Az aktív kisbefektetők száma is 100 ezer fő körül van. A tartós befektetési számla is igen sikeres, ahogy a nyugdíjtakarékossági számla is (NYESZ-R). Az értékpapírszámlák rendszere különösen biztonságos, mert nálunk a betétekre és az értékpapírokra is 100 ezer eurós értékhatárig van befektetővédelmi garancia.

– Visszatérve az innovatív, tőzsdei tőkebevonást fontolgató cégekre, ők milyen új lehetőségekkel találkozhatnak a jövőben?
– Egyfelől – mint utaltam már rá – alapjaiban megújítjuk a tőzsdeképes cégeknek szóló kezdeményezésünket. Ennek részesei nem csak vállalatfinanszírozási oktatási programok és rendezvények révén, de más konkrét előnyeit is élvezhetik e tagságnak; például a kkv-k versenyképességét javító egyes uniós programok során a tőzsdeképesség feltételeinek megteremtése is finanszírozható lesz. A részletekről most egyeztetünk az illetékes minisztériumokkal.

– Egy kis pályázati pénz és oktatási programok elegendőek lesznek?
– Nem csak ezekről van szó. Terveink szerint két újabb platformot hozunk létre, ahol a társaságok tőkeági forráshoz juthatnak hozzá. Ezek pedig előszobaként szolgálhatnak a magasabb részvény-kategóriákhoz, ahol a jelentési és egyéb kötelezettségek is magasabb szintűek. Először az úgynevezett MTF (Mulitlateral Trading Facility) piacot hozzuk létre. Itt, külföldi minták alapján (például a londoni AIM, a lengyel New Connect vagy a román AeRO) a nyilvános kibocsátásra készülő, már nyilvánossá alakult részvénytársaságok papírjaival lehet kereskedni. Ehhez persze a vállalatnak „kijelölt tanácsadót” kell választania, aki támogatja az adott céget a tőzsdére lépés és a tőzsdei jelenlét során. Ezeket a tanácsadókat pedig a BÉT maga minősíti, biztosítva ezzel azt, hogy ne csak kellő mennyiségű, de jó minőségű középcégek legyenek a tőzsdei aspiránsok.

– Két új kategóriát említett. Melyik lenne a másik?
– Ez még csak tervezési fázisban van, egy olyan részvénypiac lehetne, ahol a kockázati tőkések, a magántőkések, angyal befektetők és egyéb befektetők egy-egy vállalat részvényeit zártkörű ügyletek keretében vásárolhatnák meg. Ennek azért lenne értelme, mert a tőkebefektetők így a mainál sokkal könnyebben találhatnának társ-befektetőket, főként azért, hogy a kockázatos befektetések rizikóját így csökkenthessék. Az ilyen piacok részben kiváltják, részben megkönnyítik a mai hosszadalmas egyeztetési folyamatot olyankor, amikor több társbefektető ad tőkét egy-egy kisebb-nagyobb projekthez.

BEMUTATKOZÁS - Végh Richárd

– Végh Richárd 2015 decembere óta a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Igazgatóságának tagja, 2016. január 1-től annak vezérigazgatója. 2013 óta a Befektető-védelmi Alap (BEVA) igazgatósági tagja.
– 2013 novembere és 2015 decembere között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Tőkepiaci Felügyeleti Igazgatóságának igazgatójaként irányítása alá tartozott a hazai tőkepiaci intézmények felügyelete, bennfentes kereskedelemmel, piacmanipulációval kapcsolatos piacfelügyeleti vizsgálatok lefolytatása, továbbá a tőkepiaci kibocsátói engedélyek kiadása.
– Az MNB-t számos hazai és külföldi szervezetben képviselte, többek között az ESMA Felügyelői Bizottságában.
– 2004 és 2013 között a Budapesti Értéktőzsde Üzletpolitikai Igazgatóságán dolgozott különböző pozíciókban.


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. ...