Beérni látszik a ″Mobile first?″ Interjú Gerentsér Imrével

Beérni látszik a ″Mobile first?″ Interjú Gerentsér Imrével
A számok és a tények már igazolják a mobil erejét. A piac (talán) most kezdi komolyan venni. Interjú Gerentsér Imrével, a Ringier Axel Springer Magyarország online portfólió igazgatójával.

- A legolvasottabb hírportál vagytok mobilon. Szerintetek hogyan sikerült ez?
- A Blikk.hu igazából később lépett a piacra, mint például az Origo, az Index, vagy a többi szereplő. 2015 végén volt egy megújulásunk, és ennek egy tudatos eleme volt a „mobile first” szemlélet építése. Ez – többek között – azt jelenti, hogy a design tervek először mobilra készülnek el, és csak azt követően a többi képernyőre. A Blikk stílusát alapvetően rövidebb cikkek, erősebb vizualitás jellemzi, és ezek jobban mennek a mobilon és a tartalom olyan jellegű, amely mobilon könnyebben emészthető. De természetesen kell hozzá a márka, a tudatosság és a szerkesztőségi koncepció is. A szerkesztőségben például külön ki van vetítve a Blikk.hu mobilnézete. Ide tartozik még az is, hogy nagyon erős a rajongótáborunk a Facebookon, abban is elsők vagyunk ebben a szegmensben; viszonylag sok látogató itt ér el minket. Körülbelül ezek a tényezők adódnak össze.

- A felnőtt magyarok 82%-a, azaz 4,5 millió ember használ okostelefont, és ebből 62% (kb. 2,5 millió ember) naponta netezik mobilon. Milyen stratégiátok van arra, hogy ebből a 2,5 millió emberből minél többet tudjatok elérni?
- A mobile first alapvetően az új belépők megszerzésére alkalmas. Ugyanakkor azért látszik, hogy a régi nagy portálok, a régi nagy szereplők a desktopon erősek - nyilvánvalóan ez egy hagyomány. Mi itt látunk egy piaci rést és külön figyeljük a mobil látogatók statisztikáját. A hagyományos szerkesztőség úgy szocializálódott, hogy inkább desktopon dolgozik, és elfelejtkezhet a mobilról; holott lehet, hogy otthon ők is mobilon fogyasztják a tartalmakat. Nagyon tudatosan kell mobilra menni, fontosak az állandó mérések és az ezekből adódó következtetések levonása.

- Létezhet olyan, hogy „csak mobil”?
- Igen, létezik ilyen stratégia. A külföldi – például az amerikai – weboldalak desktop verziója teljesen szétesettnek, csúnyának tűnik, ha csak a design-t nézzük. Egyszerűen nem foglalkoznak már a desktop megjelenéseikkel, látszik, hogy az erőforrások 80%-a mobil verzióra megy el, és abból valahogy összeáll a desktop változat. Ennek ellenére nem gondolom azt, hogy teljesen eltűnik a desktop verzió: ugyan a fogyasztók egyre inkább a mobil felé mennek, és a tartalomfogyasztás minimális a desktopon, de ennek ellenére előfordulhat, hogy véletlenül, unaloműzés miatt, vagy munka közben az emberek ránéznek egy-egy oldalra. Annak ellenére, hogy a közönségünk jelentős része mobilon találkozik a tartalmunkkal, lehet, hogy a hirdetőink mégis desktopon nézik meg az oldalt. Lehet, hogy a munkájuk közben ránéznek, hogy fut-e a kampány, milyen a megjelenés, hogy néz ki stb...

- Az egy évvel ezelőtti állapothoz képest a hirdetők mennyire nyitottabbak a mobil irányába?
- Szerintem itt az hirdetési ár a nagy kérdés, a nyitottsággal nincs gond. A mobillal egy kicsit az a probléma, hogy ugyan az eCPM-ek többnyire magasabbak, de a rendelkezésre álló felület kevesebb. Előfordulhat, hogy a matek nem mindig kedvező. Összességében ez így rendben van, mert kevesebb a hirdetés, és ezzel együtt a reklámzaj is lényegesen kisebb.

- Igen, tudjuk, szoktam mondani: nincs olyan, hogy „háttérmobilozás”.
- Valóban nincs „háttérmobilozás”, valamint kevesebb hirdetés is fér el a mobil képernyőjén.

- Szeretném a véleményed kérdezni arról az anomáliáról, amely szerint a mobilos hirdetési bevételek nem tükrözik a mobilon történt látogatottsági számokat. Ez milyen hatással lehet majd hosszú távon a mobil és a hagyományos desktopos piacra? Miért történik, és hogyan tudjátok ezt kezelni?
- Ez is a stratégiánk része. Egy megoldás lehet: a natív hirdetés, amire külön csapat is van. Nem feltétlenül azt állítom azt, hogy a natív hirdetés csak a mobilon működik; hiszen a rendszere a mobil korszaka előtt is létezett, és működik a desktopon is, de tény, hogy a natív hirdetések nagyon jól működnek a mobilon; mintha erre találták volna ki őket. Egy rövid cikket gyorsan elolvasni, és a kevés rendelkezésre álló időben nem reklámokat nézegetni, hanem valamilyen natív hirdetési megoldással szórakoztatni és egyben hirdetni kiváló megoldás lehet. A natív hirdetésekre való fókuszálás egyrészről ezzel függ össze, másrészt egy kicsit összefügg a hirdetéskerülés kezelésével is.

- Ha már a hirdetéskerülést említetted... „Mentsük meg az olvasót és egyúttal vigyázzunk a hirdetések reputációjára!” Sokan akkor válnak reklámkerülővé, amikor felugrik egy ablak azon a kis képernyőn, kitakar mindent, és még kikapcsolni sem tudom, mert rögtön átvisz a megrendelő oldalára. Bár részemről a klik – ha időnként akaratlanul is, de – megvan, a haragvással együtt. Milyen bevételi források lehetnek még, milyen inventory-kat tudtok fejleszteni? A tartalom és natív marketingen kívül?- Igazából ezek vannak: egyfajta inventory-bővítés a tartalom, és a natív. És tényleg, annak a megoldásnak szórakoztatónak kell lennie... A natívba beletartozhat egy képgaléria, vagy akár egy videó is. A videós tartalmak fejlesztése is egyfajta inventory-bővítés. Nagyjából ilyen megoldásokban is kell gondolkozni, és ez valamennyire bővíti az inventory-t.

- Miért döntöttetek úgy, hogy a Glamournak van applikációja, a Blikknek meg nincs?- Akkor van értelme applikációt fejleszteni, ha annak van valós hozzáadott értéke. Mint például a Glamour applikációnál a Glamour kuponok. Azok beválthatósága a hozzáadott érték; a praktikus használhatósága ezenkívül, amikor valaki ott van például egy üzletben és nincs meg neki az újság, akkor mobilon is megvásárolhatja. Itt a kényelem a hozzáadott érték, és emiatt szeretik a Glamour applikációt. De például van csoportos beváltás is, amit nyilván egy applikáción keresztül is meg lehet oldani. Divattá is vált, hogy fizetésnél valaki csak odarakja a mobilját, és leolvassák róla a kupont; kényelmes, mert nem kell vagdosni. És tulajdonképpen impulzusszerűen is megvásárolható: ha már benn van valaki egy boltban, akkor nem kell elrohanni valahova és megvenni a nyomtatott újságot, hanem megveszi a lapot mobilon. Tehát nem csak a kuponokat, hanem az egész lapot veszi meg, az auditált tartalmat stb...

- Milyen adatgyűjtési és feldolgozási stratégiátok van mobilon?
- Alapjaiban nem különbözik a desktoptól, de pluszban külön figyeljük a mobil felhasználói szokásokat. Talán nagyobb hangsúlyt kap a helymeghatározás.

- Létezik egyértelmű különbség a desktop- és a mobilhasználók között?
- Vannak eltérések, akár időben is: például, hogy mikor melyiket preferálják. És természetesen a forrás is számít, az, hogy honnan érkeznek.

- Mikor lesz időszerű a médiatartalmakat más applikációkkal összekötni? Lehet ennek már most piaci relevanciája, vagy ez még tényleg a jövő zenéje? Itt például a helymeghatározó és az egészségügyi applikációkra is gondolok. Például a Glamourban sok olyan termék van, amit össze lehetne velük kötni.
- A helymeghatározós alkalmazás már létezik pl. a kuponnál is. Későbbiekben lehet push-olni a remélt vásárlókat, felhívni a figyelmüket, hogy amerre éppen jár, arrafele érdemes esetleg kupont beváltania.

- Hogyan dolgozzátok, hasznosítjátok még fel az adatokat?
- Tesztelünk és figyelünk. Például volt egy tartalmi kísérlet a Blikk.hu-n, arról, hogy mikor mit lehet olcsóbban vásárolni. Elkezdtünk mérni a különböző szegmenseket, hogy milyen akcióra mozdulnak rá. Tehát tartalmon keresztül teszteltünk. Arra nyitottak vagyunk, hogy elkezdjünk egy olyan innovációt, természetesen az adatvédelmi előírások szigorú betartása mellett, ami egy adott tematikát indirekt módon, szándékosan jár körbe, és információt gyűjt a felhasználókról, de nem hirdetés formájában, hanem tartalmon keresztül.

- A mobilon egyre jobban megjelenik a videó és az e-sport. A sport, mint tartalom mindig népszerű. Ti gondolkoztok e-sportban?
- Videókban igen; egész komoly videós csapatot hoztunk létre, úgyhogy azt mondhatom, hogy ez éppen alakulóban van. Az eSport tematika a Noizz-on tűnik érdekesnek.

- Köszönöm szépen az interjút.


Csermely Ákos

Szubjektíven magamról: Mindig médiás, televíziós szerettem volna lenni - már az általános iskola 7-ik osztályától. Mással sem foglalkoztam, mint a fényképezéssel, matekkal, fizikával. Hanggenerátorokat és fényorgonákat …