Bankok, itt az idő! – interjú Bálint Viktorral

Bankok, itt az idő! – interjú Bálint Viktorral
A Bitcoin alapját is jelentő blockchain logika mellett a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás világa rajzolja át ma a pénzügyi szektort – véli Bálint Viktor. Az ország legismertebb fintech inkubátorának, a BnL Start Partnersnek a vezetője szerint a bankok kapcsoltak, és látják, fintech nélkül nem fog menni, de döntéseik lassúak, rendszereik pedig gyengék.

A fintech jövőképéről és határairól a BnL Start Partners egyik fő tulajdonosa, Viktor üzlettársa, Vinnai Balázs ad elő a Mobile Hungary konferencián, október 18-án szerdán, Budapesten.

– A fintech-világ forrong, szerinted mi az a néhány részterülete, amelyre a legnagyobb figyelem jut manapság?
– A fizetési rendszerek, azaz a payment örök téma, még mindig, pedig azt gondolnád, ott már nem lehet újítani, mégis. Remek példa a Stripe hasítása globálisan, plusz itt a PSD2 is hoz az EU-ban új momentumot. Ez utóbbi önmagában egy iszonyú fontos dolog itt a régióban.

– Sokan tudják, de mi is a lényege a PSD 2-nek?
– A PSD2 egy EU-s szabályozás, amely két területen (bizonyos banki szolgáltatások és a payment) hoz majd változást, remélhetőleg erősebb versenyt és innovációkat. Banki oldalról a fő eleme az open banking, vagy API alapú bankolás, illetve működés. Itt is jönnek a platformok, aggregátorok, kis fintech szereplők, akik a bankok rendszereihez kapcsolódva kínálhatnak szolgáltatásokat, mivel e rendszereket standardizált és kötelező módon ki kell nyitniuk a bankoknak.

– Van más új trend is?
– Igen, a regtech (regulatory technology) egy új trend, ami csak részben érinti a fintech-et, mégis fontos. Egyre többet foglalkoznak vele, hiszen a szabályozóknak való pontos megfelelés mindig is kulcskérdés volt a pénzügyi világban. A nagy bonyolultságú, összetettségű banki IT rendszerekben így ez egy külön szakterületté válik.

– Ennyire sok irányú a szakosodás?
– Igen, mert ott van többek közt a Fraud detection és protection terület. Az elektronikus fizetések hihetetlen növekedésével egyre nagyobb hangsúly van ezeken is. Súlyos milliárdok – méghozzá dollárban – úsznak el fraud-oldalon, és egyre több jó megoldás jön, ami ezt segíti csökkenteni, kiszűrni. Itt vannak amúgy ígéretes magyar technológiai cégek is. De, hogy ne csak a bankokról beszéljünk, az idei év újdonsága, hogy elkezdett dübörögni az insurtech, és ez most már nálunk is érződik. Ha azt mondjuk, hogy itthon a bankok el vannak maradva pár évvel az innovációban, na, akkor a biztosítók még inkább!

– E területeken mi a jövő?
– Egyre több szó esik a mesterséges intelligenciáról (artifical intelligence, AI) és a gépi tanulásról (machine learning, ML). A fő kérdés, hogy hogyan tudsz személyre szabott, prediktív, valódi értékkel bíró tanácsadást, ügyintézést adni az ügyfeleknek úgy, hogy ahhoz nem kell biztosítási ügynök, vagy privát bankár. Hogyan tudsz intelligens chatbotot építeni? Vagy hogyan működhet, mitől lesz jó egy hanggal vezérelt banki szolgáltatás? Hogyan tudsz (akár teljesen, vagy csak részben) automatizálni, robotizálni egy befektetési, vagyonkezelési szolgáltatást?

– Ezek mögött pedig adatok vannak, igaz?
– Adat, adat, és adat. Adatelemzés és előrejelzés (data analytics, prediction) – ezek kulcsfogalmak, minden terület alapját ezek képzik. Ahhoz képest, hogy eredetileg a bankok bírtak a legtöbb ügyféladattal (gondoljunk bele, mennyi információt hagyunk a bankoknál csak a kártyás vásárlásaink okán…), nagyon hátul kullognak a pénzügyi szolgáltatók abban, hogy ügyfélként azt érezzem, ismernek engem, tudják mire vágyom éppen, mire lenne szükségem. Kicsit távolabbról, de ide kapcsolódik az „ismerd meg a vásárlódat” (Know Your Customer, KYC) terület is, itt is számos innovációt láthatunk az utóbbi időszakban. Részterület ez, de mégis igen fontos, és ezt a folyamatot kiemelten segíti a biometria.

– Ha jól érzékelem, még mindig nem értünk a lényeges területek felsorolásának végére, igaz?
– A peer to peer (p2p) lending eléggé jól megy nemzetközi szinten, főleg a zéró kamatközegben, amikor a magánemberek is nagyon szeretnének hozamot látni. Emellett a Bitcoin alapját adó blockchain technológia is megy a maga útján előre. Ez utóbbinak hatalmas hatása van – és lesz – a szektor működésére (sőt, kiemelném, hogy ez nem pénzügyi szektor specifikus technológia!). Nem a kriptopénzek miatt, hanem mert a blockchainnel jelentős költségcsökkentéseket, folyamatok egyszerűsítését, gyorsítását lehet elérni a szektorban. Összességében az is fontos dolog, hogy egyre több helyi szabályozó kezd el komolyan foglalkozni a fintech forradalommal. Így az MNB is elkezdett lépni, kereteket csinálni ennek. Ha minden igaz, hamarosan nálunk is lehet regulatory sandbox, azaz olyan kis „homokozó”, ahol hatékonyan, lehet kipróbálni pénzügyi innovációkat.

– Hol vannak most az igazi súlypontok, mind a technológiában, mind a trendekben?
– Hát, ez nehéz kérdés. Ami szerintem igazán mély, és mindent átívelő technológiai trend, az egyrészt a distributed ledger logika (azaz a blockchain), másrészt az AI/ML vonal. Harmadrészt az a képesség, hogy vállalatként, pénzügyi szolgáltatóként valóban tudj mit kezdeni a begyűjtött adatokkal.

– Hogyan tud egy kis cég a fintech világban extra értéket teremteni, hol van az igazi üzlet?
– Sok variáció van, de ez egy nehéz terep, szabályozott, és konzervatív. Nem könnyű betörni, és hirtelen egymillió embernek banki szolgáltatójává válni. Ez nem így megy, ezt látjuk az utóbbi évekből. Keveseknek sikerül, és a tömegese eléréshez, bizalomhoz iszonyú tőkére van szükséged. Ezen felül vagy rámész egy pici niche-re, például a b2b-ben, és azt jól, ügyesen és türelmesen csinálod. Ez utóbbiban rengeteg fantázia van még, csak nem annyira látványos, mint egy Transferwise, egy Revolut. Mi például a BnL Start Partners-szel igyekszünk ilyen csapatokra fókuszálni. Vagy együttműködésben dolgozol nagy banki, biztosítói szereplőkkel (b2c propozícióban, vagy b2b2c-ben). Ők is kapcsoltak, és látják, e nélkül nem fog menni, nyitottak egyre inkább a fintech-ek felé. Ez sem egyszerű, de így legalább lesz hozzáférésed az ügyfélállományhoz, lesz kezdeti hitelességed. Talán...

– Hogyan változnak a fizetési szokások?
– Mindenki a legegyszerűbb, leggyorsabb, seamless fizetési módod keresi. Az e-kereskedelemnek ez egy borzasztó fontos hozománya, milliméterre ki van mérve, hogyan kell csinálni a folyamatot, hogy végigmenjen rajta az ügyfél. Hogyan lesz az impulzusból valódi vásárlás. Omnichannel folyamatok épültek ki: elkezded a mobilon, de a laptopon ugyanott tudod folytatni a vásárlást. Azután jöhet az egy gombos fizetés, mint az Amazonnál már ezt évek óta látjuk. Kereskedői oldalról pedig remek példa a Stripe: két ír srác csinálta, mára 9 milliárd dolláros a piaci értékelése. Egyszerű, elegáns fizetést tesz lehetővé online: egy 10 soros a kódot kell beillesztened ahhoz, hogy a weboldaladon fizetni lehessen. Szintén fontos dolog, hogy a fizetési rendszerekben az azonnaliság hódít, amiben itt Magyarországon is eléggé jó állunk (azonnali fizetési rendszer kezdeményezés az MNB-től).

– Hogyan változik a bankok, a pénzügyi cégek hozzáállása a digitalizációhoz?
– Szerintem ez már egy világos imperatívusz mindenkinek. Mindenki próbál vele foglalkozni, hiszen kénytelenek. Jó jel, hogy már a tanácsadó cégek is ezt szajkózzák 2 éve. Ha pedig így van, akkor már tényleg csinálni kell... És egyre nyitottabbak a pénzügyi szolgáltatók. Tényleg látszik egyfajta kooperatív szándék. Ebből lehet jókat kihozni. Persze sajnos sok esetben, mondhatjuk így: a többségében, reménytelenek. Lassúak, töketlenek, iszonyatosan el van rontva mind az IT architektúrájuk, mind a legacy rendszereik, mind a belső kultúrájuk, szervezetük. Attól nem lesz innováció, hogy kiraksz pár ilyen posztert a banki folyosókra.

– A kriptovalutákról mi a véleményed?
– Erről nem nagyon merek nyilatkozni, mert senki sem tudja, hogy merre tartunk. Itt most hitvilágbéli, spekulatív jellemzőket érzek az árfolyam emelkedése mögött. Persze ezzel önmagában nincs baj, számtalan ilyet láttunk már, ez hiteles is lehet. A mögöttes koncepció, a blockchain logika pedig izgalmas. De nekem mindig nyugtalanítóak az olyan történetek, ahol ilyen mértékű rally látszódik, ilyen rövid idő alatt. De lehet, hogy csak azért, mert nem vásároltam be időben?
Bálint Viktor - BnL Start Partners vezetője

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. …