Az irreális felvásárlások ártanak a világnak

Az irreális felvásárlások ártanak a világnak
Kiből lehet sikeres vállalkozó? Lehet tanulni a vállalkozást? Hogyan működnek a nagyvállalati felvásárlások és miért ártalmasak? Bojár Gábor, a Graphisoft alapító az Internet Hungary konferencián tart előadást a vállalkozásról, a beszállási költségek okozta várható változásokról és ennek kapcsán beszélgettünk vele a kérdéskörről.

Az Internet Hungary 2014 konferencián Üzlet a láthatáron! Mindenki rajtkőhöz állhat?! Címmel tart előadást Bojár Gábor, október 15-én szerdán az E teremben, amely szekció címe: "A rugalmasság kora (Üzleti stratégiák a digitális korban)" Az ismert nagyvállalkozó kitér arra is, hogy a piacra lépés költségei egyre alacsonyabbak, a „brick and mortar” termékek piaci súlya pedig egyre kisebb az ingyen sokszorosítható „virtuális termékek” piacához képest. A kínálat korábban elképzelhetetlenül végtelen választéka pedig startupok millióinak születését generálja világszerte.

– Startupokról és vállalkozókról szólnak a hírek, ők korunk hősei. De mitől lehet valaki sikeres cégalapító?

– A vállalkozók és a nem vállalkozók között számos különbséget látok, leginkább abban mások, hogy szívesen vállalják a kockázatot. Nem gondolom azonban, hogy egy vállalkozó értékesebb, mint más emberek, akik a biztonságot fontosabbnak tartják. Hogy a biztonság és a kockázat iránti igény, milyen fontos különbség, arra akkor döbbentem rá, amikor első cégemben dolgoztam. A Graphisoft elődjét 1981-ben alapítottuk kiváló programozó kollégákkal. Amikor volt már néhány megbízásunk, és láttuk, hogy éhen halni nem fogunk, akkor a következő megrendeléseket én mindenképpen el akartam vállalni, a kollégáim viszont nem. Kialakult köztünk egy törésvonal, ők nem szerettek volna rizikót bevállalni. Ezt elpanaszoltam egy idősebb barátomnak, aki elmondta, hogy az a baj, hogy én vállalkozó vagyok, ők meg nem. Az volt a baj, hogy ezt a kezdetekkor nem tisztáztuk, hiszen ekkor még én sem tudtam, hogy vállalkozó vagyok, és ez milyen emberi tulajdonságokkal párosul, és mit várhatok el az üzlettársaimtól, és mit nem.

– Miben más még egy vérbeli vállalkozó?

– Egy vállalkozónak fontos a verseny. El szoktak hozzám jönni fiatal vállalkozójelöltek, és elmesélik az üzleti ötletüket, és kérdezik a véleményem. Én szívesen meghallgatom őket, ám az ötletet nem tudom megítélni, de néhány kérdéssel segíteni tudok abban, hogy rávezessem őket a lényeges kérdésekre. Az első kérdésem az szokott lenni, hogy ennek a szolgáltatásnak vagy terméknek mi a konkurense. Nagyon sokan, tízből heten-nyolcan azt válaszolják, hogy nincs konkurenciája. Ilyenkor azt szoktam mondani, hogy akkor ő inkább ne legyen vállalkozó, mert az nem lehet igazi vállalkozó, aki örül a versenytárs hiányának. Másrészt aminek nincs konkurenciája, arra –  nagy valószínűséggel –  nincs piaci igény sem. Egy vállalkozó szereti a versenyt, az élteti, hogy be akarja bizonyítani, ő jobb másoknál, de ez verseny nélkül nem megy. Egy sportember sem örül neki, ha az ellenfele gyenge, hiszen akkor tud kimagasló eredményt elérni, ha a konkurensei ösztönzik, és az okoz örömöt, ha jókat tud maga mögé utasítani.

– Milyen tulajdonságokra van még szüksége egy vállalkozónak?

– Vezető egyéniségnek kell lennie: ne ő akarjon mindent önmaga megoldani, hanem lelje örömét abban, hogy megtalálja a megfelelő szakembereket a megfelelő feladatra, és tudjon belőlük többet kihozni, mint amire önmaguktól képesek. Egy vállalkozó ebben leli örömét. Egy munkatárs nem ilyen, ő abban leleli örömét, amit ő csinált meg. Számára nem az ötlet a lényeg, hanem az a kreativitás, ami az ötlet mögött van.

– Mennyire jó Magyarországon vállalkozásba fogni?

– Se nem jobb, se nem rosszabb, mint máshol. Kihívás mindenütt van, ezeket meg kell oldani. Az pedig nem vállalkozó, aki a körülmények között panaszkodik, ahelyett hogy megoldást találna rájuk. De az sem vállalkozó, aki az állami támogatást keresi. Egyébként az állami támogatások minden fajtáját ellenzem, hiszen ez pont a kockázatvállalás ellen hat. Szintén a sportolókra utalnék: nem az állami apanázs miatt akar eredményeket elérni, hanem bizonyítani szeretne, eredményeket akar felmutatni.

– Hogyan induljon el egy fiatal, aki érzi magában a vállalkozói vénát, hogy próbáljon maga köré egy csapatot szervezni?

– Visszakérdeznék, mit ért azon, hogy érzi magában a vállalkozói vénát?

– Képes embereket irányítani, Van egy elképzelése, és lát egy problémát, amire tudna megoldást kínálni.

– Én ezzel vitatkoznék, szerintem nem attól vállalkozó valaki, hogy észrevesz egy problémát, bár készségtelenül ezt szokták hinni a legtöbben. Amikor én a Graphisoftot elkezdtem, fogalmam nem volt arról, hogy építészeknek fogunk személyi számítógépeken háromdimenziós modellezést csinálni. Nekem az volt a vágyam, hogy találjak tehetséges embereket, akikből ki tudom hozni a legjobbat, és majd kitaláljuk együtt, hogy mivel fogunk foglalkozni. Szinte biztos, hogy ilyen esetben nem azzal fog a csapat foglalkozni, amire először gondoltak, hanem az együttműködés során alakul ez ki. Ez nem azonnal alakul ki, sokat kell próbálkozni, lehet, hogy csak a tizedik ötlet lesz a megfelelő.

– Az internetes, informatikai cégeknél láthatjuk, hogy tényleg a világ bármely pontján el lehet indulni és sikereket lehet elérni. De mi a helyzet a tradicionális iparágakban, ott is könnyebb lett az alapítók dolga?

– Ma már a marketing minden területen jóval olcsóbb és célzottabb tud lenni, mint néhány évtizede, köszönhetően az internetes gazdaságnak. A piacra jutás a brick and mortar (a hagyományos iparágak összefoglaló angol megnevezése – a szerk.) területeken is sokkal olcsóbb lett, radikálisan csökkent a piacra vitel tőkeköltsége. Az informatika azért különleges terület, mert ott a sokszorosítás gyakorlatilag ingyen van, ezért lehet itt látványosabb és gyorsabb sikereket elérni.

– Mégis nagy különbségek vannak az egyes országokban a vállalkozási kedvben, ennek mi az oka?

– Az Egyesült Államokban a kultúra része, a génjeikben van a cowboy szellem. Ennek az a lényege, hogy mindenki képes akar lenni arra, hogy önállóan megéljen, ne szoruljon másokra. Ha ki van rakva a pusztába, akkor önmagának kell megoldania a megélhetését, és eszébe sem fog jutni az államhoz szaladgálni támogatásért. Izraelben például az országnak kell boldogulnia egy ellenséges környezetben, ami erős motivációt ad. Nyugat-Európában már kevesebb a motiváció, különösebb erőfeszítés nélkül is kényelmesen meg lehet élni.

– Mi lesz azokkal, akikben nincsenek meg a vállalkozói készségek, az ő szerepük leértékelődik a jövőben?

– Ezt nem gondolom, ők továbbra is tudnak munkát találni a nagyvállalatoknál. A befutott nagyvállalatok azt tudják nyújtani amit a startupok nem, mégpedig a biztonságot. És itt is be tud futni egy jó szakember, boldog ember lehet. Egy jó zenekarban a karmester a vállalkozó megfelelője, az első hegedűs pedig a munkavállaló. Sok esetben a hegedűs akár többet is kereshet, de mindkettejükre, mindkét féle mentalitásra szükség van a sikerhez. Az alkalmazott is lehet sztár a szakterületén, de a legjobbak a tehetséges vezetők mellett szeretnek dolgozni.

– De nem lehet mindenkiből lesz első hegedűs sem. M lesz azokkal, akik középszerűek, nem annyira tehetségesek?

– Egy vállalkozásban mindenféle habitusú emberre szükség van, és bár a startupok valóban igen felkapottak manapság, továbbra is jut munka mindenkinek.

– Mintha a nagyvállalatok innovációs készsége egyre lassulna, csillagászati összegekért vásárolnak fel sokszor még tucatnyinál is kevesebb alkalmazottal működő cégeket. Fenntartható folyamat ez?

– Természetes jelenség, hogy egy nagyvállalati anyahajó lassabban manőverezik, mint a gumicsónakok fürgeségével szemléltethető innovatív kisvállalatok. Egy nagy cégnél hiába vannak innovatív emberek, ezeknek nagy a tehetetlenségük, egy borzasztó nagy szervezetben sokáig tart az irányváltás. De nem szabad elfelejteni, hogy a nagyoknak is megvan a maguk előnye: jóval kisebb eséllyel süllyednek el. Emellett a nagyok ereje abban van, hogy világstandardokat tudnak alkotni, óriási értékesítési csatornákat működtetnek, és a fejlődésükhöz bekebelezik a kis cégeket. Az irreális összegű felvásárlásuk azonban nagyon ártalmas a világgazdaságnak. A kapitalizmus sem tökéletes, ez a tőkepiac csapdája. Ha egy óriási cég egy ígéretesnek tűnő céget vesz meg, akkor a részvényeinek az ára meglódulhat, ami többet is hozhat, mint amennyibe a tranzakció kerül. Ilyenkor nem számít, hogy valóban ér-e annyit az a cég, de az is fontos lehet, hogy a versenytárs elől szerezzenek meg egy technológiát.

– Mennyire tanulható a vállalkozás, inkább csinálni kell, vagy van értelme képzésekre járni?

– Ennek kapcsán egy kis történetet mesélnék el: amikor meghívtak előadást tartani az Oxford Business Schoolba, akkor az előadásomnak azt a címet adtam, hogy a Vállalkozónak születni kell, és azt nem lehet oktatni (eredeti cím: Entrepreneurs are not made but born). Szerintem ez a vállalkozói szellem a génekben kódolva van valahol. Bár én ezt komolyan így gondolom, röhögéssel fogadták. Azt hitték ugyanis, hogy gúnyolódok, mivel az intézet jelmondata, hogy vállalkozónak nem születni kell, hanem meg lehet tanulni (Entrepreneurs are not born but made). Szerintem kellenek bizonyos veleszületett tulajdonságok, amiket nem lehet megtanulni, de a képességeket képezni is lehet. A vállalkozói gének felfedezését is tudja a jó oktatás segíteni. Ezzel foglalkozunk az Aquincumi Technológiai Intézetben is. Mi nem akarjuk, hogy minden diákunk vállalkozó legyen, de segítünk kideríteni, hogy megvan-e diákjainkban ez a tehetség. Ha nincs, akkor boldog és sikeres alkalmazottként tudják élni az életüket, de segítünk ezt a kérdést eldönteni.

Bojár Gábor, fizikus

1982-ben alapította a Graphisoftot, mely a többszázezer építész által használt ArchiCAD nevű szoftverével világpiac vezető. A vállalatot 1998-tól a Frankfurti Tőzsdén, majd 2000-től a BÉT-en jegyezik, 2007 óta pedig a német Nemetschek csoport tagja. A volt Óbudai Gázgyár helyén levő rozsdaövezet rekultiválásával 1998-ban megalapítja a Graphisoft Parkot, amely Budapest egyik fő kutató-fejlesztő központja. 2007-ben megalapítja Aquincumi Technológiai Intézetet, mely a világ vezető egyetemeiről fogad részképzésre hallgatókat


Bucsky Péter

­­Bucsky Péter – A Figyelő gazdasági hetilap újságírójaként dolgozott 2007 és 2017 között, gazdasági, kutatás-fejlesztési, innovációs és startup témákkal foglalkozik. Vállalt ...