„Apátokkal egy társkeresőn találkoztam. Öt perce.”

„Apátokkal egy társkeresőn találkoztam. Öt perce.”
„Apátokkal egy társkeresőn találkoztam. Öt perce.″ Ez volt Tréfás Hajnalka győztes hat szóból álló története. A valóságban boldog családanya, és férjével jóval több, mint öt perce találkozott. Arról beszélgettünk, hogy hogyan alakulnak át az olvasási és írási szokásaink, és milyen történetekkel lehet az embereket elérni.

- Szakfordítóként dolgozol, honnan jött az ötlet, hogy hatszavas versenyre jelentkezzél?

- A Facebookon találkoztam a felhívással, és őszintén megmondom, már nem emlékszem ki osztotta meg az ismerőseim közül. Amikor megláttam, megtetszett, arra gondoltam, hogy ilyet még nem csináltam. Nagyon meglepődtem, amikor rám írtak a szervezők, hogy bekerültem a döntőbe.

- Ismereted ezt a műfajt korábban? Nem túl erős megkötés, hogy csak hat szót lehet használni?

- Nem ismertem, nem is hallottam róla korábban. De azért van ehhez igen hasonló a magyar irodalomban is, Örkény egypercesei is hasonló céllal íródhattak. Közel állnak az improvizációs játékok is, amikor például egy szót mond valaki, amihez a következő még egyet hozzá ad. A szabályok segítenek abban, hogy kreatívok legyünk, új dolgot hozzunk létre. Ez egy nagyon kreatív folyamat, megnyitja az elmét új gondolatok előtt.

- Mikor kezdtél el írással foglalkozni?

- Nagyon pezsgő életet éltem, és amikor megszületett az első gyermekem sokkal több időt töltöttem otthon. Ekkor kezdtem el írni, de inkább a saját szórakoztatásomra. Ekkor még nagyon új dolog volt az internet, és hogy bárki bármiről írhat, és nagyon jó visszajelzéseket kaptam. Később filmkritikákat kezdtem írni a Film Magazin számára.

- Ha ennyire tetszett az írás, nem gondoltál rá, hogy ezt munkaként is csináld?

- Pontosan azért szerettem, mert nem volt megkötésem, hogy mikor és miről kell írni, maximum a karakterszámot adták meg. Nem „profi” kritikákat írtam, hanem arról írhattam szabadon, hogy nekem milyen gyermekkori élményem jut eszembe róla. Manapság inkább csak a Facebook-ra írok néhány bekezdéses történeteket a saját és az ismerőseim számára. Nagyon meglepett engem is, hogy így is milyen sok emberhez juthat el: szinte naponta szólítanak meg az utcán olyan – akár távoli – ismerősök, hogy a Facebook-on olvasták, amit írtak, és milyen jót szórakoztak rajta.

- Nem zavar, hogy egy olyan platformon kommunikálsz, ami nem osztja meg a bevételeit, amit a te írásaid, gondolataid is termelnek?

- A cég megtalált egy olyan igényt, hogy az emberek szeretnék a gondoltiakat, véleményüket ismerőseikkel megosztani. Nekem is jól esik, hogy a világban mindenfele lakó volt gimnazista osztálytársaim egy-egy posztom alatt tudnak beszélgetni. Ha a Facebookot jól használjuk, egy nagyon jó dolog – ettől függetlenül akár aljas dolgokra is használható. De ahogy a késsel embert is lehet ölni és répát is lehet szeletelni, az nem a kés hibája, ha rossz dologra használják.

- Fordítóként műszaki szövegekkel dolgozol, mennyire változik másképpen ez a speciális nyelv, mint a mindennapi nyelvünk?

- Nagyon sok esetben nem fordítjuk le az új kifejezéseket magyarra, különösen az informatikában egyszerűen átvesszük az angol szavakat. Nagyon más a hivatalos, publikált szöveg, és amit a szakemberek a mindennapokban használnak. Fordítóként nehéz kihívás eldönteni, hogy kinek is írom a szöveget, mert egy szakember nehezebben fogja érteni a fordítást, ha a legjobb magyar fordítást használjuk. A sok külföldi kifejezést viszont egy átlagember érti nehezebben, és így a szöveg sem mutat olyan jól magyarul.

- Hogyan érdemes írni, minél közérhetőbb? És mitől lesz például egy fim kritika emberközelibb?

- Jól hangzik, ha azt mondjuk, hogy közérthetően kell írni, de nem könnyű. Jó példa erre a bor kritika: a sommelier-k elemzését a legtöbb ember nem igazán érti. Ezért nagyon megörültem, amikor egy olyan szakemberről olvastam, aki azt ígérte, hogy közérthetően ír a borokról. A könyvét olvasva azonban csalódnom kellett. Például azt mondta egy borról, hogy olyan, mint Az utolsó metró. De ha valaki nem látta, vagy nem kedvelte a filmet, akkor vagy nem mond neki semmit, vagy egyáltalán nem ugyanazt jelenti, mint a borszakértőnek. Egy szakmai, sokak által akár sznobnak tartott filmkritika ezért lehet hogy nehezebben érthető, de sokkal objektívebb, nem csak az érzelmek irányából közelíti meg az elemzése tárgyát.

- A filmkritika, ahogy több más műfaj is eltűnőben van a napilapok visszaesésével. A közösségi média lehet az új helye ezeknek?

- Valóban egyre kevesebb filmes cikk jelenik meg a mainstream médiában. A közösségi médiában mindenki megoszthatja a véleményét, és szerintem ez jól van így. Az emberek nem csak néhány média cikkei közül választhatnak, hanem akár több száz írás közül. Azok a szerzők, írások pedig amit sokan szeretnek, hamar népszerűek lehetnek. A legnagyobb online portálok is sokszor a felkapott blogoktól vesznek át írásokat.

- A közösségi médiában inkább a rövid írások népszerűek, így nem lesz szükség az alaposabb elemzésekre?

- Kicsit olyan ez kérdés, mint amikor a gyerekeim megkérdezik, miért kell kötelező olvasmányt olvasni. Egyszerűen szükség van a komplex, összetett és hosszú szövegek olvasására ahhoz, hogy az emberek megértsenek összetettebb problémákat, tudjanak saját álláspontot kialakítani bizonyos kérdésekben. Jó dolog, hogy gyorsan olvasható, érdekes írások is vannak, de mindenképpen szükség van az alapos elemzésekre is, még ha kevesebben olvassák is el ezeket.

- Valóban új trend, hogy minél rövidebb szövegeket akarunk olvasni?

- Korábban is voltak rövid, néhány soros versek is. De számos olyan verssor is volt, ami akár önálló életre kelhetett, hiszen annyira erős üzenete, jelentése volt, hogy akár külön életet is élhetett. A gyerekeimen is látom, hogy nem szükségszerű, hogy csak az egyszerűbb üzentetek érdekeljék az embereket, csak érdekessé kell tenni az embereknek a hosszabb szövegeket is.

- Milyen hatással van ez az írás színvonalára?

- Régen sokkal kevesebben írtak, nehezebb volt az emberekhez eljuttatni az írásokat. Ez azzal is együtt járt, hogy aki írásra adta a fejét, az jóval többet foglalkozott egy szöveggel, sokkal több idő jutott erre. Kiválasztott emberek írhattak, most pedig boldog-boldogtalan. Ez egyrészt nagyon jó dolog, másrészt az írás színvonalán azért ez meglátszik. A tapasztalatok szerint az írás minőségének kevesebb szerepe van abban, hogy ki lesz népszerű. Aki népszerű szeretne lenni, annak figyelembe kell venni az olvasók elvárásait sokkal inkább, mint korábban.

- Visszatérve a fordításra: nem tartasz attól, hogy a mesterséges intelligencia és az új technológiák kiválthatják az ember szerepét?

- Egyelőre nagyon messze vagyunk ettől, egy mesterséges intelligencia nem tud olyan komplex szövegeket létrehozni, mint egy öt éves gyermek. Egy műszaki szöveg fordításánál is sok olyan kihívás van, amit mechanikus fordítással egyszerűen nem lehet megoldani: meg kell találni az egyensúlyt aközött, hogy szakmailag precíz legyen, de azért lehetőleg olvasmányos is, ne fáradjon el az olvasó néhány bekezdés után..

- Mennyire más a magyar nyelv szerepe?

- Angol, francia és német között már a gépi fordítás is jól tud működni, érhető szöveget ad vissza, persze nem szépirodalmi stílusban. Ez azonban csak a rokon nyelvek között tud jól működni, a magyar gépi fordítása még nem megfelelő minőségű, és már csak az alacsony lélekszámunk miatt sem valószínű, hogy megéri majd ezt nagyon kiválóra fejleszteni. Ma ott tartunk, hogy egy étlapot sem lehet egy gépi fordítóra bízni magyar nyelven, mert sok sületlenség jöhet ki belőle.

NÉVJEGY

Tréfás Hajnalka

Angol-magyar szakfordító.

Diplomáját a Gödöllői Agrártudományi Egyetmen szerezte biológia szakon, majd doktori tanulmányokat végzett. Ösztöndíjjal tanult Hollandiában és Skóciában is, 2004-ben szerezte meg a doktori fokozatot a Szent István Tudományegyetemen.
Családjával négy éven át éltek Hollandiában, miután Magyarországra visszaköltöztek angol-magyar szakfordítóként és tolmácsként kezdett dolgozni.

Figyelem: Újabb hatszavas játékra invitálunk! Részletek itt.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Bucsky Péter

­­Bucsky Péter – Gazdasági újságíró. Vállalt rádiós műsorvezetést is, több magazinnál, hetilapnál és online hírportálon is rendszeresen publikál.