A mindenütt jelenlévő média – Interjú: Jakab Roland

A mindenütt jelenlévő média – Interjú: Jakab Roland
Gondoltuk volna tíz éve, hogy az Airbnb típusú online lakásbérlési rendszerek képesek lesznek ingatlanbummot generálni a Belvárosban? – teszi fel ezt a fontos kérdést Jakab Roland, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója, a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) elnöke, illetve az IVSZ Digitális transzformációért felelős alelnöke. Szerinte magyar médiapiac legjellemzőbb sajátosságai a magas fizetős TV penetráció, a magas mobil penetráció és az árérzékenység.

Jakab Rolanddal, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatójával, a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) elnökével a Media Hungary konferencia kapcsán beszélgettünk.

– A jubileumi, 20-adik Media Hungary-n, siófoki előadásában a média és a gazdaság kapcsolatáról szólt. Ön szerint melyek a legfontosabb kihívások ebben a különleges kapcsolatban?

– Úgy vélem nincs sikeres gazdaság jól működő média nélkül, és nincs sikeres média jól működő gazdaság nélkül. Ezzel nemcsak az egymásra utaltságot, de a két fél együttműködésének fontosságát is szeretném hangsúlyozni! A számos lehetséges terület közül, ahol az együttműködés megvalósulhat, hármat emelnék ki. Mi, a Magyar Európai Üzleti Tanácsban, amely 15 multinacionális vállalat legfelső vezetőjét tömöríti, fontos feladatunknak érezzük, hogy segítsük a hazai közvéleményt az európai integráció jelentőségének megértésében. Tesszük ezt karöltve a médiával. További fontos, közös terület a pozitív országkép alakítása. Amikor egy multinacionális vállalat vezetése arról dönt, hogy mely országba helyezze a befektetését, a döntéseket a számok és a mutatók mellett, nagymértékben befolyásolja a kép, amelyet az ország közvetlenül, vagy a média közvetítésével alakít magáról. Egy jól kommunikált, pozitív országkép nagymértékben segíti a versenyképességet, újabb befektetések megvalósulását, és új munkahelyek létrejöttét. A harmadik terület a jobb életminőség. Cégeink innovációinak és fejlesztéseinek eredményeként olyan termékeket, szolgáltatásokat kínálunk, amelyek segítik a társadalom mindennapjainak. Felelős magatartással viseltetünk a környezetük és a jövő nemzedékei iránt. Az elmúlt évtizedek során számos jó program született az állam, az intézmények, a média és a vállalatok összefogásának eredményeként, amelyeket a jövőben is érdemes folytatni.

– Ön szerint hogyan változott meg az elmúlt két évtizedben a média szerepe a világban?

– A hálózatba kapcsolt társadalomban a média mindenütt jelen van, nemcsak a TV képernyőn, hanem minden eszközön, az autóban és az utcasarkon. Ez a mindenütt jelenlévő média interaktív és személyre szabott, ennek megfelelően sokkal erősebben beágyazódik az emberek mindennapjaiba, mint korábban. A korábbi egyszerű, egyirányú és lineáris médiafogyasztás interaktív élménnyé változik, amelyben egyre fontosabb szerepet kapnak a kereső- és ajánlómotorok, interaktív hirdetések.

– És mi a helyzet Magyarországon?

– Idehaza is hasonló folyamatokat figyelhetünk meg, amely alkalmazkodik a magyar piac sajátosságaihoz, mint a magas fizetős TV penetráció, magas mobil penetráció és árérzékenység. Az idősebb korosztályok kiemelkedően sok időt töltenek passzív tévézéssel, éles ellentétben az Y generációval vagy a náluk fiatalabbakkal, akik elsősorban online médiát fogyasztanak.

– Az új trendek kellő ütemben érkeznek meg a magyar piacra?

– Igen, és ezt is az Internet által létrehozott világméretű faluval magyarázható. A különbségek inkább vásárlóerőben, mintsem a trendekben jelentkeznek.

– Ön szerint az internet és a mobilitás eddig (és a jövőben) hogyan alakítja át a médiafogyasztók és a tartalom előállítók viszonyát, üzleti modelljeit?

– Alapjaiban. Mint ahogyan az életünk összes területét. Gondoltuk volna tíz éve, hogy az Airbnb típusú online lakásbérlési rendszerek képesek lesznek ingatlanboomot generálni a Belvárosban? A média esetén is a fogyasztók közelebb kerülnek a tartalom előállítókhoz az interneten keresztül, nagyban megkönnyítve azt is, hogy bárki tartalmat publikálhasson. Átértékelődik a kiadók és a tartalom aggregátorok szerepe, akik elsősorban netes láthatóságot és hozzáférhetőséget, egyszerű, de tartalomban gazdag előfizetői felületet nyújtanak.

– Az online videotékák és tévéadások – szakszóval VOD-OTT tartalmak – terjedése Magyarországon igen lassú. Mi segítheti térnyerésüket itthon?

– Megfelelő sávszélesség nélkül nincsen online tartalom, a hálózatok fejlődése fokozatosan tette lehetővé a különböző médiák folyamatos és megbízható elérését – a tíz évvel ezelőtti online újságtól a mai HD és UHD videóig. A 4G hálózatok gyakorlatilag bármilyen médiát akárhol elérhetővé tesznek, ez mindenképpen elősegíti az OTT-VOD terjedését is. Tehát a lassú terjedés okai elsősorban nem műszakiak. Sokkal nagyobb probléma a legálisan elérhető tartalmak ára, a választék és az üzleti modell. Az Ericsson piackutatási eredményeit bemutató TV és média jelentés szerint az előfizetéses VOD szolgáltatások hozzák meg az áttörést. A megfizethető magyar előfizetéses – tehát nem egyedi tartalom és tranzakció alapú árazású – VOD megjelenése nálunk is jelentős felfutást eredményezhet, akár OTT, akár menedzselt TV szolgáltatások esetén.

– A tartalomgyártást hogyan alakítják át ezek az új trendek, például a nemlineáris tartalomfogyasztás?

– Valóban, a lineáris csatornák helyett egyre inkább mi magunk mazsolázgatjuk ki a tartalmakat, amelyeket tipikusan felveszünk és később vagy időeltolásos módon fogyasztunk. Sokszor egyszerre nézzük végig egy-egy sorozat összes részét és egyre igényesebbek vagyunk a tartalom minőségével szemben is. Nyugat-Európában például egyre keresettebbek a 4K tartalmak. Gyártás esetén mindezt figyelembe kell venni. A tartalomgyártók ki kell használják a sorozatok és a valósidejű jó minőségű tartalmak (például sport) iránti megnövekedett keresletet, ott kell lenni az online felületeken, kihasználni a videomegosztó portálokat.

– „Mi köze” az Ericssonnak a médiához?

– A terület nagyon fontos stratégiai irány az Ericsson számára. Teljes a videoportfoliónk a rögzítéstől a disztribúción át a kapcsolódó ugyancsak teljes szolgáltatáskínálatig. Az elmúlt években emellett számos akvizíciónk is volt ezen a területen: Technicolor, Red Bee Media, Tandberg TV, Mediaroom, Azuki Systems, Fabrix. A folytatás pedig hamarosan következik...

 

Jakab Roland

Az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója A Magyar Európai Üzleti Tanács elnöke Jakab Roland 2000-ben csatlakozott az Ericssonhoz, ahol kezdetben stratégiai üzleti tanácsadói feladatokat látott el, majd mobil banki projektek vezetésével foglalkozott. Ezt követően a Multimédia termékek értékesítéséért volt felelős Magyarországon és Macedóniában. 2008-ban marketing és kommunikációs igazgatónak, majd vezérigazgató-helyettesnek nevezték ki. 2013-tól ügyvezető igazgatója a jelenleg 1700 főt foglalkoztató vállalatnak. Informatikus és politológus diplomáit a Debreceni Egyetemen szerezte, ahol óraadóként is tevékenykedett az elmúlt 10 év során. Posztgraduális tanulmányokat Egyesült Államokbeli Egyetemeken folytatott. Számos társadalmi szervezetben vállal aktív szerepet: Elnöke a 15 európai iparvállalat legfelső vezetőit tömörítő Magyar Európai Üzleti Tanácsnak, elnöke a 71 céget tömörítő Mobilitás és Multimédia Klaszternek, igazgatósági tagja a Magyarországi Svéd Kereskedelmi Kamarának, alapító alelnöke az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetségnek. Számos oktatással, innovációval és infokommunikációval foglalkozó testület tanácsadója, valamint konferenciák és fórumok rendszeresen felkért előadója. 2013-ban Puskás Tivadar Díjjal tüntették ki.


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. ...