– Egyetértek a kérdésben megbújó állítással, hiszen ma a 3G és a 4G LTE hálózatokat használjuk, de a hírekben már minden az 5G-ről szól. Tudni kell azonban, hogy az 5G hálózatok még csak tesztelés alatt állnak és nem is elsősorban a mobiltelefonok letöltési sebességének gyorsulása a fő előnyük.

– A gépek közti kommunikáció, az Iternet of Things ma még csak elvétve látható példáinak hihetetlen mennyiségű megszaporodását hozhatja el az 5G, amikorra készen lesz. Az első tesztek már folynak, de azért szerintem jó pár év, mire az átlagember találkozik az 5G-vel a mindennapjaiban. Igaz pár év múlva 25 milliárd eszköz lesz a mobil-internet kapcsolattal ellátva.

– A legjobbnak az önvezető autókkal folyó kísérleteket tartom. Ez az ágazat 5G kommunikáció nélkül nem működhet. Az autókban lévő szenzoroknak villámgyorsan kell tudniuk kommunikálni a hálózatokkal, ám erre a mai, piacon lévő technológiák még nem alkalmasak. De ott van az intelligens mezőgazdaság is.

– Nagyon jó a kérdése, hiszen még a világ fejlettebb felén sincsen kellően jó és biztos lefedettsége a mobilnetnek, így például a felhő alapú szolgáltatások terjedése sem lehet eléggé gyors. De a mobilitás olyan nagy igényt támaszt, hogy a szolgáltatók válaszolni fognak rá. Addig is maradnak az átmeneti megoldások: például az NFC alapú digitális bankkártyás mobilfizetésnél nem szükséges internet ahhoz, hogy a telefonba költöztetett bankkártyával fizetni lehessen, a dolognak offline módon is működnie kell.

– Az Európai Unióban részt vettem abban a szakértői tanácsadó testületben, amelyik a GDPR, azaz az uniós digitális adatvédelmi irányelvét kidolgozta, úgyhogy én is kellően óvatos vagyok, ha az adatainkról van szó.

– Egyre többen tisztában vannak vele, hogy az adataikkal fizetnek egy-egy ingyenesnek mondott szolgáltatásért. Ez olyan, mintha önnek ingyenes albérletet kínálnának a belvárosban, viszont a bérbeadó kikötné, hogy a lakás minden részén, még a wc-ben, a zuhanyzóban és a hálüszobában is egész nap működne a kamera. Akár a kukkolós tévéműsorokban. Ön lakna egy ilyen „ingyenes” albérletben!? Az unió ezért kezeli ennyire érzékenyen ezt a kérdést és ezért szorongatja a nagyvállalatokat.

– Ezt a szoftverek esetén lock in helyzetnek hívjuk. Nem tudunk például operációs rendszer szoftvert váltani, mert akkor mindent le kellene cserélni otthon, vagy a cégnél, és még a kompatibilitással is bajok lehetnek. Mindez annyira macerás, hogy nem éri meg. Olyanok e vállalatok, mint a polipok, ha megragadnak minket a csápjaikkal, nincsen menekvés! Ugyanakkor e szélsőséges forgatókönyvek helyett azért mégis mederbe kellene terelni e nagyvállalatok működését. Erre egy cselekvési tervet kellene elfogadni az unióban egységesen, és lépésről lépésre ennek a végrehajtásán kellene dolgozni. És párhuzamos rendszereket, jól működő önálló megoldásokat is létre kellene hozni az amerikai óriásoktól való függőségünk csökkentésére.

– Szerintem nálunk a fintech bankszektort felforgató hatása igen erős lesz, de csak igen korlátozottan érvényesül majd.

– Elsősorban azért, mert kicsi a piacunk, így számos nagyobb innovatív szolgáltatásnak nem éri meg belépni ide, legfeljebb majd egy következő hullámban. Egyfelől tehát hiányzik a méretgazdaságosság, másfelől pedig a hazai bankok meglehetősen sokat fejlesztenek, erősek a márkáik, így kifogják a szelet a vitorlájából az innovatív nemzetközi cégeknek. Ott van például az OTP Simple alkalmazása, amely ma már a fizetések terén is kellően kiforrott, de az MKB és a Gránit, és mások is használják már az online videós azonosítást, amellyel fizikai jelenlét nélkül lehet bankszámlát nyitni.

– Európában Skandinávia jár élen a mobilfizetés terén, Svédországban már 2025-re, azaz szűk nyolc éven belül meglesznek a készpénzmentes társadalom feltételei. Ez azt jelenti, hogy kormányzati szinten határozták el, hogy az ország minden intézménye, kereskedője és szolgáltatója köteles lesz a kártyaelfogadásra vagy más elektronikus fizetési mód bevezetésére. Ez nem azt jelenti, hogy 2025-ben megszűnik a készpénz Svédországban, hanem azt, hogy megteremtik addigra ennek a lehetőségét. Érdekes, hogy a svédek voltak az elsők, ahol a papírpénzt bevezették, most pedig az elsők lehetnek, ahol megszűnik a készpénz. A másik bezzeg-ország Hollandia, ahol szintén érdemes körülnéznie azoknak a cégeknek, akik fintechben érdekeltek. Persze Anglia és Németország is fontos fintech piac, a fintech startupok többsége ott van. Igaz a fintech jóval többről szól, mint a mobilfizetés vagy egyszerű applikációk.

– Ez az egész kriptovaluta problémáról a játékelméleti kísérletek jutnak eszembe. A Bitcoin a tömeghatásból él, mert valójában nem tekinthető pénznek. Nincsen mögötte fundamentum, nincsen államhatalom, nincsen hadsereg, nincsen érték. Tehát nem digitális pénz szerintem, hanem „digitális arany” inkább a kriptovaluta, és nem csak azért, mert ezt is ugyanúgy bányászni kell. Hanem azért, mert egyfajta tartalék, menekülő-eszköz szerepe lehet. Persze amíg ennyire volatilis az árfolyam, addig azért nem biztos, hogy be is tölti ezt a funkciót, lehetséges az is, hogy most a holland tulipánhagyma effektusnak vagyunk csak a szemtanúi. A szakma is csak találgat a jövőt illetően. Viszont jelenleg mindenki fél, hogy lemarad a nagy buliról, a nagy üzletről, szerintem ezért veszik a most a befektetők a kriptovalutákat.

Dr. Tuan Anh Trinh, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Corvinus Fintech Center vezetője, a Gazdaságinformatika Doktori Iskola törzstagja; 2006 óta az MTA köztestületi tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem doktora.

Tuan Anh Trinh - Corvinus Fintech Center