A kukkolós műsorok és a modern adatrablók - interjú Trinh Anh Tuan-nal

A kukkolós műsorok és a modern adatrablók - interjú Trinh Anh Tuan-nal
Amikor az adatainkkal fizetünk az olyan, mintha ingyenes albérletet kínálnának a belvárosban, viszont a bérbeadó kikötné, hogy a wc-ben, a zuhanyzóban és a hálószobában is egész nap működne a kamera. Akár a kukkolós tévéműsorokban. Ön lakna egy ilyen „ingyenes” albérletben!? – teszi fel a kérdést Trinh Anh Tuan, a Corvinus egyetem, Fintech Centerének vezetője.

Trinh Anh Tuannal, a Corvinus egyetem, Fintech Centerének vezetőjével a Mobile Hungary konferencián, október 18-án Budapesten találkozhatnak. A Mobil Fintech szekcióban 10.40-től ad elő. Előadásának címe: Future Money – Innováció a pénzügyi szolgáltatásokban és a pénzügyi infrastruktúrában. (pl.: p2p lending, crowdfunding, robo-advisors, blockchain).

– Olyan gyorsan jönnnek az új és újabb mobil trendek, hogy csak kapkodom a fejem, pedig a területtel foglalkozom. Mit szóljon egy átlagember?
– Egyetértek a kérdésben megbújó állítással, hiszen ma a 3G és a 4G LTE hálózatokat használjuk, de a hírekben már minden az 5G-ről szól. Tudni kell azonban, hogy az 5G hálózatok még csak tesztelés alatt állnak és nem is elsősorban a mobiltelefonok letöltési sebességének gyorsulása a fő előnyük.

– Hanem?
– A gépek közti kommunikáció, az Iternet of Things ma még csak elvétve látható példáinak hihetetlen mennyiségű megszaporodását hozhatja el az 5G, amikorra készen lesz. Az első tesztek már folynak, de azért szerintem jó pár év, mire az átlagember találkozik az 5G-vel a mindennapjaiban. Igaz pár év múlva 25 milliárd eszköz lesz a mobil-internet kapcsolattal ellátva.

– Melyek a leggyakoribb példák az 5G-re?
– A legjobbnak az önvezető autókkal folyó kísérleteket tartom. Ez az ágazat 5G kommunikáció nélkül nem működhet. Az autókban lévő szenzoroknak villámgyorsan kell tudniuk kommunikálni a hálózatokkal, ám erre a mai, piacon lévő technológiák még nem alkalmasak. De ott van az intelligens mezőgazdaság is.

– Az 5G körüli média-felhajtás ellenére a valóságban nemcsak a 4G, de még a 3G sem mindenhol működik rendesen Nyugat-Európában sem. Ilyen lehetett az áramszolgálttatás egy évszázada – hol volt, hol nem, mint a mesében. Hogyan lehet erre építeni?
– Nagyon jó a kérdése, hiszen még a világ fejlettebb felén sincsen kellően jó és biztos lefedettsége a mobilnetnek, így például a felhő alapú szolgáltatások terjedése sem lehet eléggé gyors. De a mobilitás olyan nagy igényt támaszt, hogy a szolgáltatók válaszolni fognak rá. Addig is maradnak az átmeneti megoldások: például az NFC alapú digitális bankkártyás mobilfizetésnél nem szükséges internet ahhoz, hogy a telefonba költöztetett bankkártyával fizetni lehessen, a dolognak offline módon is működnie kell.

– Ha nincs is mindig térerő vagy mobilnet, azért az adatainkat mégis megszerzik a nagy cégek, igaz?
– Az Európai Unióban részt vettem abban a szakértői tanácsadó testületben, amelyik a GDPR, azaz az uniós digitális adatvédelmi irányelvét kidolgozta, úgyhogy én is kellően óvatos vagyok, ha az adatainkról van szó.

– Felháborító, hogy milyen részletes információkat tud rólunk a Google, a Facebook és más nagy cégek, nem?
– Egyre többen tisztában vannak vele, hogy az adataikkal fizetnek egy-egy ingyenesnek mondott szolgáltatásért. Ez olyan, mintha önnek ingyenes albérletet kínálnának a belvárosban, viszont a bérbeadó kikötné, hogy a lakás minden részén, még a wc-ben, a zuhanyzóban és a hálüszobában is egész nap működne a kamera. Akár a kukkolós tévéműsorokban. Ön lakna egy ilyen „ingyenes” albérletben!? Az unió ezért kezeli ennyire érzékenyen ezt a kérdést és ezért szorongatja a nagyvállalatokat.

– Ugyanakkor a Google, a Facebook és a hasonló cégek adót sem nagyon fizetnek egy-egy országban, mégis, tehetetlenek vagyunk. Ha „keménykedünk” akár ki is kapcsolhatják a Google-t vagy a Facebookot nálunk, amiből hatalmas káosz kerekedhetne, nem?
– Ezt a szoftverek esetén lock in helyzetnek hívjuk. Nem tudunk például operációs rendszer szoftvert váltani, mert akkor mindent le kellene cserélni otthon, vagy a cégnél, és még a kompatibilitással is bajok lehetnek. Mindez annyira macerás, hogy nem éri meg. Olyanok e vállalatok, mint a polipok, ha megragadnak minket a csápjaikkal, nincsen menekvés! Ugyanakkor e szélsőséges forgatókönyvek helyett azért mégis mederbe kellene terelni e nagyvállalatok működését. Erre egy cselekvési tervet kellene elfogadni az unióban egységesen, és lépésről lépésre ennek a végrehajtásán kellene dolgozni. És párhuzamos rendszereket, jól működő önálló megoldásokat is létre kellene hozni az amerikai óriásoktól való függőségünk csökkentésére.

– Kanyarodjunk az előbb említett fintech felé, amely az ön szakterülete. Milyen trendek várhatók a világban és nálunk?
– Szerintem nálunk a fintech bankszektort felforgató hatása igen erős lesz, de csak igen korlátozottan érvényesül majd.

– Miért?
– Elsősorban azért, mert kicsi a piacunk, így számos nagyobb innovatív szolgáltatásnak nem éri meg belépni ide, legfeljebb majd egy következő hullámban. Egyfelől tehát hiányzik a méretgazdaságosság, másfelől pedig a hazai bankok meglehetősen sokat fejlesztenek, erősek a márkáik, így kifogják a szelet a vitorlájából az innovatív nemzetközi cégeknek. Ott van például az OTP Simple alkalmazása, amely ma már a fizetések terén is kellően kiforrott, de az MKB és a Gránit, és mások is használják már az online videós azonosítást, amellyel fizikai jelenlét nélkül lehet bankszámlát nyitni.

– Kik járnak előttünk fintech-ben? Hol terjedhetnek el a legújabb megoldások?
– Európában Skandinávia jár élen a mobilfizetés terén, Svédországban már 2025-re, azaz szűk nyolc éven belül meglesznek a készpénzmentes társadalom feltételei. Ez azt jelenti, hogy kormányzati szinten határozták el, hogy az ország minden intézménye, kereskedője és szolgáltatója köteles lesz a kártyaelfogadásra vagy más elektronikus fizetési mód bevezetésére. Ez nem azt jelenti, hogy 2025-ben megszűnik a készpénz Svédországban, hanem azt, hogy megteremtik addigra ennek a lehetőségét. Érdekes, hogy a svédek voltak az elsők, ahol a papírpénzt bevezették, most pedig az elsők lehetnek, ahol megszűnik a készpénz. A másik bezzeg-ország Hollandia, ahol szintén érdemes körülnéznie azoknak a cégeknek, akik fintechben érdekeltek. Persze Anglia és Németország is fontos fintech piac, a fintech startupok többsége ott van. Igaz a fintech jóval többről szól, mint a mobilfizetés vagy egyszerű applikációk.

– A Bitcoin és a blockchain technológia a leginnovatívabb fintech, mégsem mindenki szerei. Észtországban saját e-pénzt akart a kormány kibocsátani, ám az Európai Központi bankból „beszóltak”, hogy ezt mégsem kellene.
– Ez az egész kriptovaluta problémáról a játékelméleti kísérletek jutnak eszembe. A Bitcoin a tömeghatásból él, mert valójában nem tekinthető pénznek. Nincsen mögötte fundamentum, nincsen államhatalom, nincsen hadsereg, nincsen érték. Tehát nem digitális pénz szerintem, hanem „digitális arany” inkább a kriptovaluta, és nem csak azért, mert ezt is ugyanúgy bányászni kell. Hanem azért, mert egyfajta tartalék, menekülő-eszköz szerepe lehet. Persze amíg ennyire volatilis az árfolyam, addig azért nem biztos, hogy be is tölti ezt a funkciót, lehetséges az is, hogy most a holland tulipánhagyma effektusnak vagyunk csak a szemtanúi. A szakma is csak találgat a jövőt illetően. Viszont jelenleg mindenki fél, hogy lemarad a nagy buliról, a nagy üzletről, szerintem ezért veszik a most a befektetők a kriptovalutákat.

– A mesterséges intelligenciáról mit gondol? Elon Musk és Stephen Hawking állítólag esélyt adnak annak is, hogy a Terminátorból ismert vészforgatókönyv valósul meg, „Skynet” ellenünk fordul.

– Én nem tartok ilyen eseményektől, és szerintem a félelem jó része az ismeretlentől való félelem. Ennek ellenére én óvatos vagyok, apró lépésekkel szabad szerintem ezen a területen haladni. Inkább talán elkényelmesíthet minket az MI. Ahogyan a GPS elterjedését követően már sok helyre anélkül oda sem találunk, holott korábban még sikerült elnavigálnunk magunktól is. Fontos azonosítani azokat a területeket, ahol tényleg nagyon nagy segítséget jelent az MI. Ilyen szerintem az egészségügy, akár a diagnosztika, akár a műtétek területén.


Bemutatkozás

Dr. Tuan Anh Trinh, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Corvinus Fintech Center vezetője, a Gazdaságinformatika Doktori Iskola törzstagja; 2006 óta az MTA köztestületi tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem doktora.

Tuan Anh Trinh - Corvinus Fintech Center


 

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. ...