- Újra Ön az IAB policy munkacsoportjának vezetője. Miért pályázott újra s a programjának mik a legfontosabb célkitűzései?
- Nem volt kérdéses, hogy a megújult IAB-ban is szeretnék jogi/policy jellegű kérdésekkel foglalkozni. Az elmúlt években a szakmai szövetségek meghatározó kérdésekben voltak képesek iparági összefogást létrehozni, és a következő évek mérhetetlenül izgalmas és meghatározó jogi jellegű kérdéseket fognak hozni a digitális iparág számára – ezekkel a kérdésekkel foglalkozni nap mint nap és hosszútávon is kihívást jelent. Legfontosabb célkitűzésnek az IAB tagjainak folyamatos tájékoztatását, a policy-kérdésekkel kapcsolatos tájékozottság növelését tartom.

- Mit gondol, mi az előző ciklus legfontosabb eredménye?
- Azt az iparági összefogást, ami a hazai digitális kommunikációs piacot érdemben átrendező jogszabályi változások miatt, iparági szervezeteken is átívelően megvalósult. A szakma egysége, ereje, és szaktudása is karakteres volt, az IAB aktív szereplője volt az MRSZ által összefogott szakmai munkának.

- Volt olyan ügy, amelynek megoldása kifejezetten nehéz volt?
- Nem meglepő módon a fenti folyamat volt az egyik legnagyobb kihívás. Noha a korai tervezetekhez képest érdemben változott, mondhatni részben a szakmai érdekérvényesítés hatására javult, végleges formájában kevesebb hibát tartalmazott az újonnan kialakuló jogszabályi környezet, a szakmai szervezetek véleménye nem tükröződik a jelenleg hatályos jogszabályok szövegében.

- A jogi csoport milyen formában, illetve milyen típusú ügyek mentén kapcsolódik a többi munkacsoporthoz? Alá-fölérendelt, vagy partneri a viszonyuk?
- Természetesen mindenki úgy látja, hogy a saját maga által művelt terület az, ami a világot mozgatja, de talán a policy-kérdésekre ez tényleg igaz. Az IAB szervezetén belül minden munkacsoport önállóan működik, ilyen módon nincs hierarchia a szervezetben. Az azonban egészen biztos, hogy a jogi jellegű kérdések minden területen felmerülhetnek, így a saját jogi projektjeink mellett kifejezetten fontosnak tartom a támogató funkciónkat. Ilyen értelemben a munkacsoport közötti együttműködésben a kutatási munkacsoportéhoz hasonlítanám a mi szerepünket.

- Melyek azok a dimenziók, ahol a legtöbb konfliktus keletkezik a reklámipar, illetve a jogalkotók között?
- Az iparág jogi szabályozásának alapvető kihívása, hogy a technológia jóval gyorsabban változik, mintsem azt a jog hagyományos eszközökkel kezelni tudná. A technológiai kérdések pontos jogi definiálása, az újabb és újabb megoldások kezelése folyamatos kihívást jelent mind a jogalkotónak, mind pedig az iparágnak, hiszen pontos jogi előírások nélkül nehezebb dolga van az olyan vállalkozásnak, amely minden szabályt betartva kíván működni. Pontosan ebben áll a szakmai szervezetek ereje: az iparág tudásának felhasználásával lehetségessé válhat olyan útmutatások megfogalmazása, amely segíti az IAB-tagokat abban, hogy a nem könnyen átlátható jogszabályi környezetben is magabiztosabban mozogjanak.

- Tényleg nagyon gyorsan változik a digitális reklámipari környezet: a jogalkotás folyamata képes ezzel lépést tartani?
-Természetesen fontos dimenzió a sebesség, ám a jogalkotás számára nyitva állnak olyan eszközök, amelyek technológia-semlegesen, rugalmasan képesek segíteni mind a digitális iparágat, mind pedig annak fogyasztóját. Egy másik aspektus az, hogy olyan esetekben, amikor kialakult piaci mechanizmusok gyökeres átalakítására kerül sor – utalva a fent kifejtettekre –, az IAB-típusú szervezeteknek pontosan az a feladata, hogy szakmai érvek mentén segítség az iparágat és a fogyasztókat egyaránt segítő szabályozás optimumának megtalálását.

- Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete négy évig készült, aminek egyik fontos eredménye, hogy elviekben mindenki garanciát kap a személyes adatainak védelmére. Miért ilyen hangsúlyos ez az aspektus? Ez eddig is egyértelmű volt, nem?
- Az adatvédelmi kérdések a digitális világ növekedésével válnak egyre jelentősebbé. A tavasszal elfogadott új adatvédelmi rendelet (GDPR) egyik legfontosabb újítása egy jogi finomságnak tűnik: az új jogszabály nem irányelv, hanem rendelet, ami azt jelenti, hogy közvetlenül hatályosul, a tagállamok nem térhetnek el a benne foglalt szabályoktól. A rendelet egyik központi eleme valóban a fogyasztók – és a nemzeti adatvédelmi hatóságok – megerősített jogai, ezen felül azonban más pontokon is hoz újítást a rendelet.

- Lát még olyan területeket, ahol az EU-rendelet innovatívan és a kor kihívásainak megfelelően járt el?
- A rendelet jelentős változást hoz az úgynevezett joghatóság kérdésében: nemcsak azokra vállalkozásokra érvényesek a rendeletben foglaltak, akik az EU-n belül székhellyel rendelkeznek, hanem bárkire, aki az EU polgárainak adatait kezeli. Ezzel az Unió jelentőset lépett afelé, hogy a fogyasztók digitális „útját” saját tagállamuk hatóságai követhessék, megkímélve őket a saját országukon kívül folytatott esetleges jogi eljárásoktól.

- A cégeknek milyen lépéseket kell tenniük a rendelet betartása érdekében?
- A rendelet új szabályait az elfogadástól számított 2 éven belül, vagyis 2018 elejétől kell majd alkalmazni Magyarországon. Mindenkinek azt ajánljuk, hogy készüljön az új szabályok bevezetésére, hiszen az alapján az esetleges jogsértésért kiszabható bírságösszegek is emelkednek. Az IAB természetesen minden módon támogatni fogja a tagjait abban, hogy az új jogszabályi környezetre felkészüljenek.

- Milyen akadályai vannak annak, hogy a nagy techvállalatokat nem sikerül behúzni a törvények hatálya alá, ha a megadóztatásukról van szó?
- Két meghatározó akadályt látok ebben, amelyek ugyanabból az okból fakadnak. Egyrészt az adópolitika kialakítása az EU-n belül túlnyomórészt tagállami hatáskör, másrészt az adóztatás – nyilvánvaló okokból – jellemzően területi alapú. A digitális nemzetközi vállalatok megadóztatása ezen két ok miatt az EU-n belül jelentős akadályokba ütközik, hiszen az EU nem csak az érintett vállalatokkal, hanem a tagállamokkal is szembenállásra kényszerül, ha ezen vállalatok adóztatását egységesen kívánja kezelni. Az Európai Bizottság augusztusi döntése alapján az Apple 13 milliárd euró bírságot kapott, mivel adókedvezmények formájában tiltott állami támogatásban részesült az ír államtól. Vagyis vannak olyan eszközök, amelyekkel ez a helyzet javítható, természetesen az Apple-ügynek még nem járunk a végén.

- Viszont a hazai kormány eltökélt abban, hogy a jövő évtől csökkenti az internet áfájának mértékét – szemben az uniós akarattal. Milyen jogi következményei lehetnek egy ilyen lépésnek?
- Az internet áfájának csökkentése mind a fogyasztóknak, mind pedig az iparágnak pozitív változás, hiszen ez a fogyasztói oldalon árcsökkenésként jelenik meg. Azt, hogy az ÁFA-irányelvnek való megfelelés hiánya miatt az EU milyen lépéseket és mikor fog tenni, nehéz kiszámítani, de mindenképpen megjegyzem, hogy ez a lépés összhangban áll az EU Digital Single Market programjának főbb célkitűzéseivel.

Balogh Virág

Balogh Virág jelenleg a Magyar Telekom Nyrt. jogi osztályvezetője. Szakmai pályáját a Gazdasági Versenyhivatalban kezdte, ahol négy évig a hírközlési területtel foglalkozó vizsgáló, majd a Fogyasztóvédelmi Iroda vezetője volt. Rövid ügyvédi irodai kitérő után a Magyar Reklámszövetség főtitkáraként dolgozott a magyar reklámipar összefogásáért, szakmai támogatásáért. Az ELTE Közigazgatási Jogi Tanszékén külsős óraadó, számos tanulmány, publikáció szerzője.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!