A Barátok Közt-től az X-Faktorig - interjú az UFA Show & Factual vezetőjével

A Barátok Közt-től az X-Faktorig - interjú az UFA Show & Factual vezetőjével
A Barátok Közt-től kezdve az X-Faktoron át a Hagyjál főzni! című sorozatig rengeteg címet hozott hozzánk a németországi UFA televíziós és filmgyártó óriáscég. Az UFA Show & Factual, a német szórakoztató produkciók gyártója közel egy éve itteni leánycéggel erősít, mely a régiós terjeszkedés kezdete. Az UFA 196 millió digitális előfizetővel bíró anyavállalata, a Fremantle digitális stratégiája a másik kiemelkedő és fejlesztendő terület – mondta el a Media Hungary-n tartott előadását követően Ute Biernat ügyvezető.

A Media Hungary konferencia május 10-11-én számos oldalról járta körül a televíziózás világát, sőt, fontos bejelentések is elhangzottak. Többek közt Ute Biernat és Ács Emese (a magyar leánycég vezetője) is igen érdekes előadást tartott a tévés piacokról.

– Több évtizedes múltra visszatekintő tévéshow gyártóként az UFA cégnek milyen magyarországi tapasztalatai vannak?

- Már nem sokkal az RTL Klub beindulása után, az UFA Serial Drama licence alapján kezdődött el a Barátok Közt 1998-ban a magyar csatornán. A minta, a Between Friends című, nemzetközi szinten is igen sikeres sorozat volt. Természetesen az UFA Serial Drama teljes mértékben a magyar igényekre szabta a sorozatot, inkább az elkészítés módját, a szakmai fogásokat adtuk át ennek az elképesztően sikeressé vált magyar szériának.

– Nyilván más műsorokat is hoztak hozzánk, mondana még pár példát?
– Később a nevünkhöz fűződik az X-Faktor vagy a Hungary's Got Talent tehetségkutatók, de megemlíthetem az elmúlt 2 hónapban nagy sikerrel futott Hagyjál főzni! címűt, az egyik legfrissebb és legnagyobb sikerrel futó formátumunkat, vagy a Házasodna a Gazda című párkereső reality show-t a múltból.

– Hogyan viszonyul a vállalat a digitalizálódó világhoz?
– Szerintem a Fremantle Media számai magukért beszélnek: 196 millió digitális előfizető, ebből 31 millióan iratkoztak fel 304 db YouTube csatornára, a Fremantle 357 FaceBook oldalát 134 millióan kedvelik, 27 millió Twitteres és 4,3 milliónyi Instagram követővel. Ezentúl a Fremantle Media többségi tulajdont szerzett a Divimove-ban, amely Európa vezető MCN szolgáltatója, összesen havi 1,6 milliárd nézővel és 1300 alkotóval. Az UFA jelenléte a német nyelvterületeken mindenütt kiemelkedően erős, nekünk, az UFA Show and Factual-nek leánycégünk van Svájcban, Ausztriában és tavaly óta Magyarországon is; a Köln-i székhelyünk mellett Hamburgban, Berlinben, Zürichben Bécsben és Budapesten vagyunk jelen.

– Sok televíziós címmel és márkával nyilván magas a követők száma, de milyen a viszonyuk az ingyenességet előtérbe helyező internetes modellekhez?
– Természetesen az általam ismertetett számok a nemzetközi márkáinkhoz kapcsolódó rajongótáborokat reprezentálják. Az látható, hogy a különböző tévé csatornák másképpen állnak az online szektorhoz. Némelyik csatorna jobban védi önmagát és a tartalmait, vannak, akik a social media eszközeit használják műsoraik és sorozataik promotálására, és vannak akik kevésbé aktívak. Ami a számunkra a legfontosabb, hogy a brand-jeinket és a márkáinkat a lehető legjobban tudjuk képviselni.

– Említette az újabb magyar divíziót. Önök, mint kreatív műhely, milyen terjeszkedési stratégiában gondolkodnak?
– Igen, leánycégek szintjén is kiléptünk a német nyelvterületekről: tavaly alakult meg magyarországi divíziónk, az UFA Magyarország ernyője alatt, amelyet Ács Emese vezet. (Ács Emesével a közeljövőben olvashatnak interjút itt a Digitalhungary.hu oldalon – a szerk.) Számunkra Magyarország egy gyártási vagy produkciós központ, így akár egy kreatív központtá válhatna, amely a Közép-Kelet Európai régiót szolgálhatná ki.

– A tartalomértékesítésben kik jelentik önöknek az elsődleges célcsoportot?
– Mi elsősorban a nagy televíziós társaságok számára értékesítünk. Nekünk ők a kulcsügyfeleink. A legnagyobb cél, hogy bárhol, bármilyen eszközön keresztül elérjük a közönséget. Az UFA a digitális bennszülöttekre is koncentrál, az UFA LAB nevű divíziónk kifejezetten olyan digitális stúdió, amely erre a célcsoportra és a digitális tartalmak gyártására fókuszál.

– Milyen új trendek vannak ezen a téren?
– Azon szórakoztató műsorok, amelyeknek a középpontjában a mindennapi hősök, maguk az emberek állnak, még mindig óriási trendet képeznek. Sokan évekkel ezelőtt legyintettek, hogy a tehetségkutatók kora lassan lejár. Ehhez képest Németországban a Pop Idol 13. évadát fejeztük be és 14. évadát készítjük, és a magyarországi X-faktor 6. szériáján dolgozunk. Ám a tehetségek mellett egyre inkább előtérbe kerülnek az úgynevezett „factual reality”-k, ahol az emberi érzések, érzelmek, tapasztalások, és a hitelesség van a középpontban. A My First Holiday című vadonatúj széria a Fremantle katalógusában pontosan erről szól: olyan embereket kísérünk külföldre, akik még sosem jártak idegen országban. Végigkövetjük azt a gyermeki őszinteséget és rácsodálkozást, amely egy ilyen élménnyel jár. Ez a formátum az áprilisi Cannes-i tévés fesztiválon jelent meg, és már most látszik, hogy a tévék és a készítők ki vannak éhezve az ilyen típusú hiteles, emberi történetekre. Ám abban mindannyian egyetértünk, hogy nem állhatunk meg, a legfontosabb manapság a nézői élmény fokozása. Az UFA Lab nevű, újításokkal foglalkozó csapatunk a legújabb, 360 fokos szögben felvenni képes kamerákkal dolgozik, amelyhez a virtuális valóság (VR) élmény kapcsolható. Franciaországban már volt olyan tehetségkutató a Nouvelle Star, amelyet VR szemüvegekkel is lehetett követni, méghozzá öt epizódon keresztül. A tévétársaság maga is osztott ki olyan szemüvegeket (cardboard), amelyekbe a nézők mobiltelefonját behelyezve lehetett VR szemüveget varázsolni, de lehetett meglévő megoldásokkal is használni. Ezzel a néző a show-műsor közepébe csöppent, a fellépőket, a zsűrit és a közönséget is bármikor megnézhette, hiszen speciális kamerákkal is rögzítették az adást.

– Az ilyen kísérletek egyszer napi gyakorlattá válhatnak vagy a VR technológia is a 3D sorsára jut a tévézésben? Ez utóbbi műszakilag ma már lehetséges, de mégsem igénylik immár széles tömegek.
– Az emberek ezzel bent lehetnek a stúdióban, körbenézhetnek bármikor. A Facebook már 2014 óta kísérletezik ezzel a technológiával, amelyet a Samsunggal közösen tavaly szeptemberben piacra is dobtak. Bár még korai értékelni egy ennyire új megoldást, de az említett franciaországi tapasztalatok és más sikeres példák miatt személy szerint bizakodó vagyok, hiszen Amerikában és Svédországban is voltak ezévben műsorral integrált VR megoldások.

– Magyarországon is van tervbe véve valamilyen újdonság?
– Virtuális valóság alapú műsort egyelőre nem tervezünk, de éppen egy pilot műsor leforgatásán vagyunk túl Magyarországon, de erről sajnos – üzleti okokból – többet nem mondhatok.

– Milyen digitális területeken kísérleteznek még?
– Szerintem a legnagyobb lehetőségek jelenleg a tehetségkutató műsorokat megelőző válogatások területén vannak. Ezeknél akár a jelentkezők saját bemutatkozó videóinak bevonására is van lehetőség, amelyeket az említett széleskörű online csatornáinkon kiválóan lehet terjeszteni. Ezáltal a nézőink, rajongóink további információkhoz és élményekhez jutnak, újabb szintre emelve ezzel a showműsoraink minőségét.

– Konkrétan mire gondol?
– Arra, hogy már az előválogatási szakaszban sokkal jobban be lehet mutatni egy casting szereplőit, sőt, ilyenkor a közönséget is sokkalta jobban be lehet vonni, akár magába az előválogatási folyamatba. Nem is beszélve azokról az innovatív megoldásokról, amikor egy-egy szponzor terméke, szolgáltatása, vagy megoldása szerves részévé válhat egy műsorfolyamnak. Akár már egy-egy új cím tervezése során is van lehetőség egyfajta televíziós tartalommarketingre. Ezeket a megoldásokat ráadásul igencsak felerősíthetik az említett online közösségi eszközök, illetve akár az egyre népszerűbbé váló natív hirdetések.

– Milyen hirdetőkről lehet szó?
– Ezekben a korai szakaszokban is kiválóan bekapcsolódhatnak az olyan szponzori partnerek, akik például a szépségiparban vagy az autógyártásban szeretnék egy-egy márka ismertségét növelni, illetve az értékesítéseket e hatalmas embertömeg megszólításával látványosan növelni. A nagyobbak emellett élő események szervezését is felvállalhatják műsoraink segítségével. Talán ez önöknél, különösen Budapesten, ahol rengeteg a rendezvény, a koncert és a fesztivál, kevéssé fontos, de egy-egy nagyvárostól távolabb eső, kevés attrakcióval bíró régióban igenis hatalmas lehetőségek vannak e területen. Nyugat-Európában ez a tendencia igen erős; az élő és a casting show műsorok még mindig óriási népszerűségnek örvendnek. Arra gondolok, hogy akár szerveződhetnének mondjuk egy-egy tehetségkutató márkája mentén vidéki koncert-turnék. Szerintem nem csak a közönség, de maguk a hirdetők is nagyon szeretnék ezeket, mert közvetlenül és költséghatékonyan juttathatnák el promócióikat, kiválóan tudnának megszólítani különféle rétegeket az egész országban.

– Visszatérve az originális tartalmak készítésére: hogyan születik egy-egy új műsor, show vagy kvíz ötlete, hogyan választanak közülük?
– Kreatív csapatunk három évtizedes gyakorlattal rendelkezik ebben, így évente mintegy száz kölönféle adásötletet vizsgálunk meg, ezek közül azonban tucatnyit dolgozunk csak ki alaposabban. Egymás között és a nemzetközi kollégákkal együtt többször megvitatjuk melyekből forgassunk pilot adásokat. Ilyenből azonban csak évente néhány készül, amelyekből televíziós partnereink válogatnak. Ezeket tehát különböző tévécsatornákon próbáljuk ki, és amelyik kellően népszerű, azt a tévétársaságokkal együtt tovább visszük, akár több szériára. Persze a tévétársaságok szakembereivel számos további módosításra lehet szükség, amelyek a készítés során merülnek fel.

– Ha egy licenc megszületik, további lokalizációra is szükség van nem?
– Természetesen, még Svájcban is egészen mások a helyi igények a többnyelvűség, a többféle kultúra miatt, pedig ott a napi gyakorlatban a német a közös nyelv, így ez sem igazi akadály. Ugyanakkor a kontinentális Európában a mi kultúránkhoz a magyar nagyon hasonló, ezért is tudunk igen hosszú ideje nagyon eredményesen együttműködni az itteni szakértőkkel. Csak hogy egy konkrét példát is mondjak: nekünk Németországban körülbelül ugyanazt jelenti a 'retró' fogalma, mint önöknél, hiszen az NDK-s időkből származó emlékeink nagyon hasonlóak.

– Viszont sok téren különböznek is a régiós kultúrák, igaz?
– Nyilvánvalóan a német nézők számára az angol humort vagy a sok más országban jól működő túlzottan nagy 'őrültségeket' nem szabad erőltetni. A márkahűség fogalma is eltérő: önöknél például sokkal tudatosabbak a nézők: villámgyorsan arrébb kapcsolnak, ha valami nem tetszik nekik. Ráadásul, ha elrontunk valamit, akkor nagyon nehéz ugyanarra a címre, brandre visszacsábítani a már elpártolt nézőket. A német nyelvterületeken talán kevéssé öntudatosak a nézők, talán jobban elfogadják a kísérletezést, az apróbb változtatásokat.

– Tud konkrét példát mondani azok közül a címek közül, amik esélyesek lehetnek az itteni megjelenésre?
– Ott van például az igen nagy sikerű Wer Weiss Denn Sowas? című, ARD televízión most futó kvízműsorunk, ami kiválóan adaptálható a régióra. Persze a karaktereket, a show menetét és a vicceket át kell ültetni az adott kultúrába, de ezzel a magyarországi kreatívok is sikerrel megbirkóztak minden alkalommal.


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. ...