Mára kissé elkoptatott a megállapítás, de igaz: az egész gazdaságot szakember hiány gyötri. Tavaly már volt olyan felmérés, ahol a vállalatvezetők 92 százaléka a növekedés legnagyobb korlátjának a munkaerőhiányt jelölte meg. Ebben a helyzetben a vezetőknek nem csak az új alkalmazottak felhajtására, hanem a régiek megtartására is törekedni kell. Már csak azért is, mert, ahogy a Media Hungary második napján Hári Péter (CX-Ray) előadásából kiderült, a munkavállalók 22,6 százaléka egy éven belül el akarja hagyni a munkahelyét. Amikor a miértekről faggatják a távozókat főleg a pénzről beszélnek, pedig a témát kiveséző elemzésekből kiderül, hogy ez csak a felszín. Valójában 24 olyan fő tényezőt lehet beazonosítani, amelyek összefüggésbe hozhatóak a lemorzsolódással. A fizetések mértéke ezek közül csak az egyik. De legalább ilyen fontos az is, hogy miként viselkednek a vezetők: azok a társaságok, ahol a főnök egyfajta mentor is, tehát segít az előrejutásban és hasznos tanácsokkal látja el az alá tartozókat a kilépési szándék a dolgozók körében akár 50 százalékkal is csökkenhet.
A fluktuáció elé nem csak azért kell akadályokat görgetni, mert nehéz szakembereket találni, hanem mert egyetlen ember távozása is roppant költséges lehet. Átlagosan egy dolgozó kilépése 630 ezer forintba kerül a munkáltatónak (ebben természetesen benne van az új ember kiképzése és a kapcsolódó HR kiadások is). A rossz hír az, hogy a magas kvalitású dolgozóknál ez az összeg akár 2-3 millió forintra is felmehet.
Bánki Attila: a HR szakmának meg kell újulnia
Hogy az új kihívásokra milyen válaszokat érdemes adni, arról bővebben már Bánki Attila (Vermis) beszélt a konferencián. A szakember elmondása szerint az egész HR szakmának meg kell újulnia. A technikák idejét múltak: a cégek álláshirdetéseket adnak fel és interjúkat akarnak tartani egy olyan világban, ahol már nem a potenciális munkavállalók vadásznak a jó pozíciókra. A keresleti piacot ugyanis felváltotta a kínálati: napjainkban már a vállalatoknak kell felhajtaniuk és meggyőzniük az embereket, hogy érdemes náluk dolgozni. Nem lehet arra számítani, hogy a célcsoport meg fogja találni az ajánlatokat: a hirdetéseket kell elvinni hozzájuk. Ha egy kiszemelt szakemberhez van egy telefon vagy bármi más elérhetőség már örülni kell és fel kell venni vele a kapcsolatot. A CV-k és a motivációs levelek korának ugyanis vége – derült ki Bánki Attila előadásából.
A hallgatóság rögtön kapott egy pozitív példát is. A Vermis Production general managere után ugyanis Basky Balázsé (Generali) volt a színpad. Mint elmondta: ők nemrég szembesültek vele, hogy a fiatalok körében egyszerűen nem menő a biztosítási szakmában dolgozni. A problémát úgy kezelték, hogy ROAR néven létrehoztak egy új munkáltatói brandet. A csapatuk kifejezetten a fiatalok megszólítására specializálódott. Ez nem csak azt jelenti, hogy a toborzás jó része a közösségi oldalakon zajlik, hanem hogy a fesztiválokon és a partikon is képviselik magukat. Plusz eleve olyan munkaköröket ajánlottak, amelyek vonzóak lehetnek az Y-generációnak. Náluk például nincs fix munkaidő.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
