Világszinvonalú magyar infokomm fejlesztések

Világszinvonalú magyar infokomm fejlesztések
Ma Magyaroszágon az infokommunikációs szektor 8000 milliárd forintos árbevételt termel és mintegy 200 ezer főt foglalkoztat. A magyar cégek között már világkarriert befutott vállalkozásokat is találunk. Előttük az egyébként manapság igen szűkös pénzügyi források is könnyebben megnyílnak – mondja Laufer Tamás, az ágazat meghatározó szakmai szervezetének az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének az elnöke.

-              Magyarországon mit is értünk az IKT-szektoron? Mennyivel  járul hozzá az ágazat a GDP-hez, mekkora a részaránya a foglalkoztatásban, és az exportban?

Az IVSZ tagsága híven visszatükrözi az IKT szektor bővülését.  A kezdeti csak informatikával foglalkozó cégekhez ugyanis évről-évre többen csatlakoznak a konvergens iparágak – távközlés, elektronika - szereplőiből is.  A tavalyi névváltásunk egyértelművé teszi, hogy a szervezet ennek az összességében mintegy 8000 milliárd forint éves árbevételt termelő és hozzávetőlegesen 200 ezer főt foglalkoztató szektornak az érdekeit képviseli. Az IVSZ 300 tagvállalata a hazai GDP közel 11-12 százalékát termeli meg.  Az IKT-szektoron belül  az elektronikai iparban hozzávetőlegesen 70 ezren dolgoznak, és ez az ágazat a nemzeti össztermékből 5 százalék fölötti részesedésével a világ élvonalába tartozik.

-              Milyen a megoszlás az ágazatban a külföldi és a hazai tulajdonú vállalkozások között? Az utóbbi öt évben melyik gyarapodott számszerűleg jobban és miért?

Szektoronként változó a megoszlás, míg a távközlési szektort meghatározóan a külföldi tulajdonú multik uralják egyre csökkenő számú hazai internet és kábelszolgáltató mellett, addig a szorosan vett informatikában számottevő a hazai cégek aránya.  Az alaptechnológia természetesen itt is inkább a multik kezében összpontosul, de az utóbbi évekre már inkább az jellemző, hogy a külföldi cégek elsősorban a termékeikkel foglalkoznak, míg az értéknövelt szerepben, mint az innováció, fejlesztések,  szolgáltatások, vagy a rendszerintegráció  egyre inkább a magyar vállalkozásoknak nyílik meg a terep.

-              Milyen most az IKT cégek helyzete Magyarországon és milyen kilátásokkal számolhatnak a következő 5-10 évben?

A KSH adatai szerint az iparág egyetlen növekvő ágazatként az idén 4,5 százalékos javulást mutat. A lehetőségek adottak, hiszen az Elektronikus Kormányzat Operatív Program (EKOP) keretében 60 milliárd forintnyi állami üzlet van beágyazva a rendszerbe, és további pályázatok is várhatók. A szakképzés, az innováció, a pályázatok és a közbeszerzések területén várunk komoly változásokat. Ehhez többek között a közbeszerzési előírások további változására és egy nagyon erős Innovációs Hivatalra van szükségünk.

Magyarország az Európai Szociális Alapból, a Kohéziós Alapból és a strukturális alapokból a 2007 és 2013 között rendelkezésére álló 25 milliárd euró 37 százalékát fizette ki eddig támogatásként. Ez a teljesítmény az uniós átlagnak felel meg, kihívást jelent azonban a maradék forrás felhasználása, amire 2015-ig van lehetőség. A tavaly nyáron született legutóbbi kormánydöntés 40 fejlesztési konstrukciót sorol fel. Ezek együttesen 57,5 milliárd forint e-közigazgatási fejlesztési forrás felhasználását határozzák meg a 2013. december 31-ig tartó időszakra.

-              Mennyire jellemző, hogy a hazai tulajdonú cégek zömének a tevékenysége még beszállítói, viszonteladói szerepkörre korlátozódik?

Egyre kevésbé jellemző, sok cég ugyanis elindult a szolgáltatások, illetve a saját fejlesztések irányába, ők alkotják az élcsapatot. Ez a folyamat egyben polarizálja is az iparágat, akik lépést tudnak tartani, azok fejlődnek, kilépnek a világpiacra.  Azt is látjuk viszont, hogy bármilyen termékfejlesztési irány a beszállítói és viszonteladói költségek többszörösét jelentheti, főleg akkor, ha nem csak a magyar piacban gondolkozik a cég. Egy ilyen kihíváshoz ráadásul a tőke mellett komoly tapasztalat, kapcsolatrendszer, módszertan is szükséges az adott területen.

-              Mennyire innovatív  a magyar IKT-szektor?  A mai garázscégként indulók előtt milyen növekedési, túlélési lehetőségek vannak? Az ígéretes vállalkozások hány százaléka csődől be idejekorán?

Az innováció kérdése az egész iparág fejlődésének egyik kulcsmomentuma, hiszen az  infokommunikációs szektorban 2010-re már közel annyi kutató- fejlesztő dolgozott, mint a gyógyszeriparban. Ugyanakkor az egy kutatóra jutó K+F ráfordítás még mindig töredéke a gyógyszeripari átlaghoz képest.

A hazai mérnökök és szakemberek kimagasló szakmai tudásukról és innovatív gondolkodásmódjukról híresek. Elég a közelmúlt néhány nagy magyar sikertörténetére gondolni: a prezi.com, a LogMeIn, a ustream, vagy a Nav’n Go Magyarországról indulva hódították meg a világot. Az induló vállalkozások előtt egyre több kapu tud megnyílni, így ezen a területen nagyon optimista vagyok.

-              Általában mennyire tapasztalható pénzügyi forráshiány az IKT-piacon? Mire lehet mégis és honnan pénzt szerezni?

A pénzügyi források kérdését mindig összetetten érdemes vizsgálni. A nehezebb gazdasági viszonyok közepette sem lehet kijelenteni, hogy nem lennének források, azonban az tény, hogy megszerezni ma már nehezebb őket. Változott a struktúra is, pusztán ígéretes ötletekre már jellemzően nem találnak forrást a szerencselovagok, hanem csak valamilyen elért teljesítmény után jön a pénz.

A közvetlen uniós forrásoknál is kitartónak kell lenni a vállalkozásoknak. Jellemzően évekig kell készülni, amíg nyer egy adott cég egy pályázaton, bár az utóbbi időben jelentősen lerövidültek a pályáztatások. Tehát csak innen származó bevételre nem lehet alapozni hosszú távon, a vállalkozásnak stabilan önfenntartónak kell lennie magától is.

-              Befektetőként milyen konkrét üzleti területre érdemes manapság figyelni az internetes világban?

Az internet ma már elválaszthatatlan az egész infokom szektortól, amely még ma is bőven rendelkezik ígéretes piaci résekkel, aminek a kiszolgálása gyorsan megtérülő befektetés lehet. Minden befektetésnél érdemes nagyban gondolkozni, csak magyar piacra fejleszteni sokkal nehezebb és a ráfordítások is kevésbé térülnek meg.

-              Hogyan éli túl a hazai távközlési szektor a telefonadót, a válságot, az élesedő versenyt, és a lassuló fejlesztéseket?

A válság- és a telefonadó az ország meghatározó húzóágazatát sújtja, éppen azt, amelyik kulcsszerepet játszik a gazdasági növekedésben. Egyértelmű, hogy ezek a gyors gazdaságpolitikai döntések nem segítik a hosszú távú üzleti tervezést, amelyek elengedhetetlenek az ország fejlődése szempontjából fontos beruházásokhoz. Erre most különösen nagy szüksége van Magyarországnak, hiszen a beruházások volumene közel 6 százalékkal esett vissza. Miközben az európai összehasonlításban is kiemelkedő infrastrukturális verseny további fejlesztésekre ösztönözne, vigyázzunk ,mert a túlzott adóztatás és a túlzó szabályozás éppen elfojthatja azt.