Van mit tanulnunk a ″Z″ generációtól! A profithozó Facebook-boltosok

Van mit tanulnunk a ″Z″ generációtól! A profithozó Facebook-boltosok
Mára a ″Z″ generáció képviselői magukévá tették az interaktivitást, a személyes brandjük építését, értenek a közösségi média csínjához, az online fizetés technikájához, ja, és nagyon jó szervezők! Tanuljunk a ″Z″ generáció képviselőitől!

A Z generáció tagjai[1] annyiban nem mások más korábbi generációktól, hogy kockázatot vállalnak ők is, mint szüleik, meg akarják váltani a világot, mint szüleik, a hormonális-biológiai változások őket sem kerüli el. De és itt a különbség, szüleik kezében, nem volt eszköz, amivel mindezeket a változásokat felvegyék, közzétegyék, kommenteljék, szeressék, gyűlöljék, kötődjenek hozzájuk.

Mindenki egyszerre véleménykibocsátó-, előállító (kép, hang, szöveg[2]) és véleményformáló, még a közönség is (következő posztban a közösségi tinifelhasználó=modern közszereplő kérdésével foglalkozunk). Így a digitális világkép aktív ágense. A szó minden egyes vetületében.

Hisz a közösség, a crowdsourcing[3] erejét, nemcsak a megosztásokra, a hírnév generálásra lehet, használni, hanem informálásra is, vagy akár reklámozásra. De mit? És kinek? Merül fel az olvasóban a kérdés. A következőkben olyan Facebook oldalakról írok, amelynek alapítói még nem érték el a magyarországi cselekvőképes életkort, a 18 évet, merthogy ők átlagosan 15-16 éves korukban alapítottak Facebook-boltot. Hogy mit? Egy olyan felületet kezelnek, ami teljesen hasonlít egy aukciós oldalra, de itt a közösség erejében, keresletében ismerős-ismerősében bízva (like-lás, kommentelés, megosztás láthatóvá teszi az „eladó” ajánlatát) kel el a portéka.

Lelkes kreatív fiatalok felismerték a tinikben felmerülő hype hullám lehetőségét, üzletet láttak benne és léptek. Kockázatot vállaltak, ahogy korábban más generációk is (mialatt anyagot szereztem bukkantam rá egyre több és több ilyen Facebook oldalra, így nemcsak szórványosan, hanem tucatjával lehet találni, adok-veszek oldalt, csoportot).

A garázsvásár, lakásvásár mindennapos a Facebook-n, ahol a fiatalok értékesítik megunt cuccaikat, majd személyesen a lakáson keresztül meg lehet tekinteni a meghirdetett ruhákat, kiegészítőket stb. Esetleg külön erre szakosodott csoportokban tömörülnek, ahol szintén csakis egymás között cserélnek gazdát a holmik.

Hasonló FB bolt azon fiatalok által menedzselt oldal, ahol fiatalok a szépítkező hype hullámát meglovagolva saját készítésű ékszereket, szappanokat, illetve gyertyákat értékesítenek. Korábban hobbi volt, most munkalehetőség, kereset, zsebpénz.

Aki miatt belefogtam a cikkbe, egy 15 éves fiú története, aki folyamatosan rendel ebayról (általában Kínából) termékeket és itthon értékesíti azt, haszonnal. A terméket, amelyet megrendelt kiteszi az oldalra, akit érdekel like-ja, vagy ír neki, megbeszélik a fizetési feltételek és kész. Emellett logisztikailag is sokkal kivitelezhetőbb így az értékesítés, mert annyit rendel meg pl.: Kínából, amennyi érdeklődő komment, like, email érkezett. A mottója, nem szó szerint: alacsony ár, egyedi darabok, újdonságok. A FB oldal leírásában olvashatunk arról, miért őket válaszd, milyen módon kaphatod meg a termékedet, hogyan tudod kifizetni a termékedet. A szövegezés közel sem olyan hivatalos, mint egyéb más online értékesítő ponton, nyelvezete tökéletesen alkalmazkodik a célcsoporthoz. Nem egészen két perc alatt megtaláljuk az oldal alapítóját, egy tini mosolyog vissza ránk.

Kérdések, amelyek felmerülhetnek az olvasóban:

1, miért nem rendel magának a tini az ebayról, ha valami megtetszik? Ugyanaz a lehetőség nála is fennáll! Ő is eligazodik az interneten, egész nap monitor előtt ül. Válaszként az egyik Z generációs fiatal az adminisztráció nehézségét, nyelvtudás hiányát, és a lebukás lehetőségét, mint pl.: külföldről jött csomag otthoni átvételét (honnan és miért jött), vagy a dombornyomatú kártya hiányában a szülői kártya-elkérés momentumát jelölte meg.

2, Ilyenkor a szülők által vásárolt termékekkel mi lesz? Azt minden fiatal saját kedvére értékesítheti, online, vagy lakásvásár keretén belül (pl.: személyes átvétel esetében a saját otthonukban)? A szülők a fiatalokat olyan tulajdonjogokkal látják el, amely a jog szerint nem az övé. A tulajdonjognak három aspektusa van: a birtoklás, a rendelkezésre állás, valamint használat. Ezek közül kettőt a tini sajátít ki. Így a folyamatos használat során magára alakítja az eszközt (mobilt, táblagépet stb.- perszonalizáció) a fiatal, magáénak érzi a terméket, így a szülő tulajdonjoga kiüresedik.

Egy komplett üzletembert látunk. A monitor előtt ülve találnak munkát maguknak. Felismerték a lehetőséget és nem féltek lépni.


Bernschütz Mária

­­A Budapesti Corvinus Egyetem marketing mesterszakának elvégzése után 2007-ben szerzett diplomát az ELTE BTK Média és kommunikáció szakon. Marketingkommunikációval, illetve médiaelmélettel kapcsolatos tantárgyakat …