Valósággá válik a sci-fi!

Valósággá válik a sci-fi!
Az Internet Hungary 2013 konferencián egyértelművé vált: a Big Data eljárások hamarosan legalább annyira át fogják alakítani a mindennapjainkat, ahogy azt az internet megjelenése tette. A felhasználókról gyűlő és egyre többrétűen felhasznált adathalmazok azonban etikai kérdéseket is felvetnek.

Képzeljük el, hogy egy reggel felkelve a nálunk lévő bioszenzor észreveszi, hogy egy vizsgálatra és kezelésre szoruló betegség kezdett kialakulni a szervezetünkben. Nem kell a neten kutakodnunk megoldás után, hisz a készülék már ki is választja a közelbe eső és elérhető orvosok legjobbikát. A kórházba a sofőr nélküli önműködő autó visz be, ami az érkezés előtt nem sokkal feltérképezi azt is, hol talál majd szabad parkolóhelyet. Az intézményben nem fogunk eltévedni: már a liftben is intelligens kijelzők mutatják nekünk, hogy merre kell mennünk ahhoz az orvoshoz, amelyiket gépünk ajánlott...

Mindez nem egy készülő sci-fi film nyitó képsora, hanem a közeli jövő. Az Internet Hungary konferencián Tázló József, a Cisco Systems Magyarország egyik alapítója, a példa ecsetelése előtt felhívta rá a figyelmet: már most is több készülék van az internetre kötve, mint ahány ember él a Földön, 2020-ra pedig az ilyen berendezések száma eléri az 50 milliárd darabot is. Ezek pedig nem csak egyre több fajta adatot tárolnak, de egyre hatékonyabban is tudják kezelni és hasznosítani ezeket, ami végső soron oda vezet, hogy olyan a „Tárgyak internetének” (angolul: Internet of Things) is nevezett új korszak nyílik meg előttünk, aminek a forradalmiságát csak a web első megjelenéséhez lehet hasonlítani. Az átalakulás már meg is kezdődött: az önműködő kocsik használatát néhány amerikai államban már engedélyezték, és a Google robotautói már el is kezdték járni az utakat.

Tázló József

Szemölcsök és a politika

De a különféle Big Data eljárások már új, eddig nem ismert összefüggésekre is elkezdtek rávilágítani: nemrég például az orvostudományban is bevetették őket és volt olyan kutatás ahol kiderült, hogy akiknek szemölcsük van, azoknak erősebb az immunrendszere.

Az előrejelzések előtt is új kapuk nyílnak meg: például a német választások végeredményét is meg lehetett jósolni a politikai pártok internetes követéséből, a Wikipédia szócikkeinek látogatottságából. A korszakváltást segíti, hogy az adatok viszonylag könnyen hozzáférhetőek: a felhasználók a közösségi oldalakon keresztül maguk gondoskodnak róla, hogy az életük jóformán nyitott könyv legyen.

Orwelli rémálom és a nagyvállalatok

De ahogy az Internet Hungary 2013 konferencián az egyik előadó, Kertész János a Közép-európai Egyetem kutatója megkeresésünkre elmondta, egy kínzó kérdés még maradt: A Big Data által megnyíló lehetőségek vajon egy orwelli utópiába visznek-e, ahol megszűnik a személyes adatok titkossága? Megnyugtató válasz sajnos nincs.

Vannak, akik úgy vélik, hogy hasonlóan szigorú kutatásszabályozással kellene közelíteni a témához, mint a géntechnológiához, azonban a szellem már kiszabadult a palackból. Ahogy Kertész János megjegyezte, a gond nem a tudománnyal van: az NSA botrány (National Security Agency: Nemzetbiztonsági Hivatal) is rávilágított, hogy a tudomány nagyon messze van attól, hogy bármi olyasmit műveljen, amit a cégek vagy akár egyes állami szervek mindennap

Kertész János

Devecsai János

A Figyelő Hetilap külsős munkatársa. Miután a Szent István Egyetemen először agrármenedzser majd közgazdász diplomát szerzett beiratkozott a Sanoma Média Akadémiájára, ahol a tanulmányai ...