Szükséges és jó a digitális pénz, de nem mindenható

Magyarországon az elektronikus fizetések aránya a folyamatos növekedés ellenére még mindig nagyon alacsony, mindössze 5-6 százalék körül mozog, a trend azonban az online fizetések növekedése irányába mutat.

Ma már senki sem kételkedik abban, hogy az online vásárlás meghatározó lesz a háztartások költésében. Az USA, Japán, a nagy nyugat-európai országok, valamint Kína, India, Dél-Korea, Oroszország adja ma a legtöbb online vásárlót, illetve ezekben az országokban a legmagasabb az egy főre jutó online költés is – mondja Pukler Gábor, a Mobiltárca Szövetség elnöke. Hozzáteszi, Magyarország nagyjából gazdasági fejlettségének megfelelő helyen áll ezeken a listákon, megelőzve Romániát, de lemaradva például Csehországtól.

A hazai internetes kereskedelem növekedése messze meghaladja a gazdasági növekedés mértékét, a 2008-as 60 milliárd forintról 2012-re közel háromszorosára nőhet, és elérheti a 180 milliárdot is. Itthon az utóbbi években a világhálón a legnagyobb mértékben élelmiszer és élelmiszer jellegű termékeket értékesítettek, ezt követik a számítechnikai eszközök, a szórakoztató elektronikai, valamint a ruházati termékek. Az online vásárlások átlagos értéke a legutóbbi felmérések szerint 7 ezer forint körül mozgott.

Magyarországon az elektronikusan vásárolt termékeknél a vásárlók megközelítőleg 6 százaléka használja a bankkártyáját, míg az elektronikus úton vásárolt szolgáltatásoknál ez a szám 14 százalék – mutat rá Kis Gergely, a GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. partnere. Megjegyzi ugyanakkor, hogy már vannak olyan cégek, akiknél kifejezetten magas a bankkártyás fizetések aránya , ide sorolhatók az online bónuszos-kuponos cégek. Úgy látja, hogy hazánkban nem robbanásszerűen fog terjedni az online fizetés, de évről-évre egyre többen élnek majd ezzel a lehetőséggel.

Elektronikus irányváltás
A bankok és a bankkártya társaságok hatalmas erőfeszítéseket tesznek világszerte annak érdekében, hogy a készpénzes tranzakciókat elektronikus útra tereljék. Az alacsony értékű tranzakciók esetén ennek elsődleges eszköze az érintéssel működő (PayPass, PayWave) kártyák bevezetése, amelyek megfelelhetnek az ügyfelek készpénzzel szemben támasztott követelményeinek, azaz könnyen és gyorsan használhatóak a mindennapi fizetési helyzetekben – boltban, pékségben, kávézóban, étteremben.  A nagy értékű tranzakciók esetén viszont jellemzően az állami szabályozások segítenek az elektronikus útra terelésben, hiszen ma már a legtöbb fejlett országban bizonyos összeg felett kötelező az elektronikus úton történő pénzmozgás - húzza alá Pukler Gábor.

Az online fizetés terjedésében nagy szerepet játszik a mobiltelefónia, hiszen a következő években a készülékek egyik alapszolgáltatása lesz a pénztárca funkció. Fontos eleme ennek az is, hogy a telefonok hozzáadott értéket is nyújtanak majd a plasztik alapú kártyákkal szemben, mert mindig az ügyfélnél lehetnek és több kártyát tudnak majd tárolni, mint a fizikai pénztárcák.


A Mobiltárca Szövetség elnöke mindezekkel együtt úgy véli, hogy még hosszú évtizedekig jelen lesz a készpénz az életünkben, hiszen az elektronikus csatornák és elfogadóhelyek szerte a világon hiányosak még, és elképzelhetetlennek tűnik olyan helyzet, hogy egy adott országban járva csak kártyás fizetésre legyünk kényszerítve. Mindemellett történelmi és (gazdaság)politikai okai is lehetnek a készpénzhez történő ragaszkodásnak. Naivitás lenne azt hinni, hogy a jövőben nem lesznek vészhelyzetek, válságok, amelyek során mindig felértékelődik a kézzel fogható érték, a virtuális pénzek pedig könnyen elértéktelenedhetnek, akár el is tűnhetnek.

Nem hisz a digitális pénz mindenhatóságában Kis Gergely sem. Meglátása szerint sokan nem bíznak a számlapénzben, a mutyi üzleteket pedig soha nem szeretik elektronikus pénzzel bonyolítani. Arról nem beszélve, hogy az új fizetési megoldások bevezetése költséges, amit valakinek meg kell fizetnie. Persze a készpénz kezelése, szállítása is költséges, de mivel az új technológiák ezt nem leváltják, hanem mellette jelennek meg, csak egy újabb költség tételt jelentenek a kereskedőknek.

Arra a kérdésre, hogy az online fizetés milyen mértékben csökkentheti a korrupciót, Pukler Gábor így válaszol:  „Az elektronikus pénzmozgás természetesen megkönnyíti a pénzek áramlásának nyomon követését, ezzel már önmagában is hozzájárul a gazdaság kiszürkítéséhez, kifehérítéséhez. Ez azonban csak megnehezíti, de el nem lehetetleníti a csalást, sőt akár új, ’innovatív’ csalásokra is módot ad, hiszen virtuális pénzt előállítani fejlett informatikai eszközökkel akár könnyebb lehet, mint magukat a bankjegyeket hamisítani. Az elektronikus tranzakciók a nagy tömegek számára jelentenek majd nagyobb transzparenciát, a nagy értékű csalások és a korrupció ezzel az egy eszközzel nem állítható meg.