Szabadalmi harcok

Szabadalmi harcok
Ez különösen fontos olyan területeken, ahol egy új terméknek az előállítása aránylag olcsó, de a kifejlesztése drága - ilyen például a gyógyszeripar, ahol egy-egy új szer mögött akár évtizedes kutatás-fejlesztés, tesztelés és klinikai próbák állnak, mire sorozatgyártani lehet. Egy új termékből általában az első példány előállítása kerül évekbe és milliárdokba, a másodiktól pedig az összes többi fillérekbe. A szabadalmi védelem elvileg azért van, hogy senki ne tudja ezt a folyamatot a második darabbal kezdeni, tönkretéve azt, aki az első lépésbe beleölte azt a rengeteg energiát. A gyakorlat azonban egészen mást mutat, különösen Amerikában, ami technológiai téren egyszerre a legnagyobb cégek otthona, és az egyik legfontosabb piac, így ami ott történik, az az egész világon érezteti a hatását.

A mobilkommunikációs szférában az Apple és a Google 2,5 milliárdos perétől hemzseg a sajtó. Az android rendszer tulajdonosa és fejlesztője több okostelefon gyártóval is kapcsolatban áll, így a 2011-es évet jellemző peres háló leginkább egy nagyváros metróhálózatához hasonlított. Az android operációs rendszer ellen még Steve Jobs, az Apple tavalyelőtt elhunyt vezérigazgatója indított „termonukleáris háborút”.

Eközben a Google 1022 db oltalom alatt álló találmányt vett az IBM-től többek között Java scripting, vezeték nélküli technológia, áramkörtervezés, asztali és szerverhardver, valamint webes keresés szabadalom is a Google birtokába került. A cégnek jelenleg mintegy 20 ezer szabadalma van az USPTO adatai szerint. Mindez azért szükséges, hogy megerősítse és megvédje az Androidot.

Az Apple világszerte több szabadalombitorlással vádolja a Google-t és az androidos okostelefon gyártókat, mint pl. a Samsung, és a HTC. Az androidok elleni csatában természetesen a Nokia is felfegyverkezett. A Google alulmaradt az első fordulóban és a Nortel-szabadalmakból nem kapott részt (úgy, mint az Apple és a Microsoft és más riválisok), a legemlékezetesebb mégis az volt, amikor az Apple sorozatos nyeréseinek köszönhetően több Európai országból és az USA-ból is kitiltották a Samsung készülékeket. Válaszként a Google 12,5 milliárd dollárért megvásárolta a Motorola mobil eszközöket gyártó részlegét és a velük járó 17 ezer szabadalmat.

Tény, hogy mindenki számára unalmas és fárasztó a hosszas pereskedés. A jogászok kivételével mindenkire nézve csak káros és értelmetlen. Mégis mindenki próbált helyezkedni, amikor napvilágot látott a Kodak nezéz helyzete, aki úgy próbálja megvédeni magát a csődtől, hogy kiárusít a mintegy 1100 képalkotási szabadalmából.

A Kodak hír hallatára természetesen mindkét nagyhatalom érdeklődése felélénkült, mégis közös erőfeszítéseket tesznek azért, hogy megszerezzenek 1000 db Kodak szabadalmat. A Blomberg hírügynökség értesülései arról szóltak, hogy egy harmadik fél túllicitálja a két tech óriást, így inkább egymás oldalán szállnak harcba a szabadalmi jogokért. Az Eastman Kodak januárban kért csődvédelmet, és azért kénytelen eladni a szabadalmait, mert óriási tartozása van a Citigroup felé (950.000.000 dollár). A cég úgy véli, hogy a 2013-as évben megoldódnak a problémái, viszont ennek érdekében meg kell válnia szabadalmi portfóliójának egy részétől.

A megvalósításban látszólag hármas szinergia rejtőzik – ha lehet ilyet mondani –, mert a mintegy 500 millió dolláros akcióval az Apple és a Google 1000 képekkel és képalkotással kapcsolatos szabadalmat szerezhetnek meg. Az iOS és Android operációs rendszereket futtató eszközök miatt folyamatosan direkt vagy indirekt jogi háborúban álló két óriás számára ez amolyan biztonsági tűzszünetnek felel meg. A képalkotási szabadalmakat mindkettő jól tudná kamatoztatni az okostelefonok, tabletek és egyéb eszközök esetében, akár a másik ellen is, ám így, hogy közösen pályáznak, egyikük sem veszthet az üzleten. Valamint a Kodaknak is jól jön a pénz, bár a hírek szerint nem fog visszatérni a fogyasztói piacra.

Első hallásra mindenképpen furcsa lehet, hogy az Apple és a Google képes összefogni egymással, ilyen jellegű csapatmunkára korábban is volt már példa. Tavaly például a csődöt jelentett Nortel Networks több mint 6000 szabadalmának megszerzéséért egy olyan csoport jött létre, melyben többek közt az Apple, a Microsoft és a RIM is képviseltette magát. Ez a csoportosulás 4,5 milliárd dollárt fizetett a több ezer szabadalomért. Egyes szakértők szerint az Apple és a Google pontosan ebből a Nortel példából merítette az ötletet, hogy közösen csapjanak le a Kodak szabadalmaira.

Szabadalmi perek, közös munka ide vagy oda tény, hogy az Apple és a Google is stabil piacot tudhat magáénak. Folyamatosan reagálnak a piaci igényekre, megújulnak, fejlődnek, miközben megőrzik eredeti arcukat.

Remélhetőleg valami egészen egyedit alkotnak majd a Kodak szabadalmaknak köszönhetően.

Forrás: Marketingintelligence