Polarizálódó globalizáció?

Polarizálódó globalizáció?
Merre megy a vállalkozói világ? Az internetes kishalakból egyre nagyobb halak lesznek, vagy decentralizálódik a tőke és a siker, ami véget vet a nagy vállalatmogulok uralmának? Figyelem! Gondolatkísérlet következik. A Pinterest, az Instagram vagy a Tumblr lesznek a következő mammutok, vagy efféle cégek özöne köszönt ránk a következő években.

Szigethy Béla, egy New Yorkban élő befektetési guru, a 300 feletti cégbe dollármilliókat fektető Riverside alapítója mesélte nekem egy minapi konferencián: már a hagyományos iparágak (például energetika, gyártás) mamutcégeinek vezetetői sem érzik biztonságban magukat. "Technológia minden üzletet áthat, e nélkül semmilyen biznisz nem működik ma már. Elég, ha a 3D nyomtatásra gondolunk, amely az otthon előállítható termékek révén, alapjaiban kérdőjelezheti meg számos termék gyártójának üzleti modelljét."

A nyilatkozatból nem is a technológia térnyerése izgalmas, hiszen az mára gyakorlatilag közhely. A jövő itt van velünk legalább is a fejlett világ nagyvárosaiban – Magyarán a látványos technológiák adottak, szinte minden jól fizető fogyasztó egyetlen kattintásra van.Ugyanakkor nem csak az új technológiák és a gyakorlatilag teljesen összekapcsolt (fejlett) világ, de az új generációk is alaposan átformálták a vállalkozási környezetet. Egy-egy jó, és különösen, jól megvalósított ötlet hamar világhíres lehet. Már akkora beruházás sem kell, mint bő egy évtizede a Google sikeréhez, sőt akkora állhatatosság és lelkesedés sem feltétlenül, mint mondjuk a Facebook naggyá növeléséhez. Elég például a pofonegyszerű Pinterest, az Instagram vagy a nemrég a Yahoo által 1,1 milliárd dollárért felvásárolt Tumblr hangos sikerére gondolni.

A siker ez esetben persze abban rejlik, hogy a rengeteg önkéntes felhasználót, érdemi, még több, sokmilliós érdeklődőt vonzó tartalom készítésére rávenni. Persze a magyar médiában vannak bőven ilyen próbálkozások, a siker azért jóval szerényebb, és sajnos nem is igazán exportálható. A piac apró volta mellett a nyelvi (és persze az anyagi) korlátok is determinálják a hazai kis médiacégeket.

Persze az IT területén számos hazai siker akad. És nem csak a LogMeIn, a Prezi vagy a Utsream sikerére kell gondolni, hanem mondjuk a sikerrel eladott Cryo Innovations (biotechnológia), vagy a jó irányba haladó Leonar3Do, a Tresorit, vagy a Webcam Laboratories nevű kisebb, de ígéretes startup cégekre. Sőt, még lehetne sorolni a három nagy sikerére áhítozó tucatnyi, már bizonyított hazai feltörekvő céget.

A nagy kérdés azonban inkább az, hogy e cégek igen sajátságos kultúrája, elképesztő növekedési tempója fenntartható-e. Felnőhetnek-e ezek az egyedi startup szubkultúrára, ökoszisztémára épülő kis és igen rugalmas entitások a nagyok mellé, hogy velük egyszer egy ligában focizhassanak?

Vagy esetleg a jövő a kis-közepes, a mai multiknál sokkal rugalmasabb cégeké. Sokan ez utóbbi nézetet vallják. Bizonyára erős az internet decentralizáló hatása, ugyanakkor erősen ezek ellen hat a márkák szerepe. Különösen az intenet felgyorsult világában. Az eligazodást pedig a legkönnyebben az erős brandek segítik, hiszen aki őket (Facebook, Tumblr, Amazon, Ebay és társaik) választja, biztos lehet a minőségben, a kiszolgálásban. Hiába tehát a kicsik eszeveszett „biciklizése”, vagy mégsem?


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. ...