Az IBM első elnökéről, Thomas J. Watsonról elnevezett kognitív számítógép 2011-ben képes volt győzelmet aratni az ember felett a Jeopardy! című népszerű amerikai televíziós vetélkedőben. Ez fordulópontot hozott az addig évtizedekig programozott korszakát élő számítástechnikában: beköszöntött a kognitív korszak. Ez azt jelenti, hogy míg a korábbi évtizedekben a számítógépek csupán a beléjük programozott utasításokat hajtották végre, addig a kognitív gépek olyan problémákkal is foglalkozni tudnak, amelyeknél az érzékelés, a tapasztalat is szerepet játszik, ráadásul tanulni is képesek – mondta el Sepp Norbert. Természetesen az IBM gépi intelligenciáját azóta egy sor egyéb területen alkalmazzák: például MR-felvételek vagy a kórtörténet elemzésével segíti az orvosokat diagnózisok felállításában. Watsont ugyancsak használják már alvászavarok vizsgálata során az alvásról gyűjtött adatok elemzésére, genetikailag örökölt betegségekkel kapcsolatos szakmai tanácsadásra is. Sepp Norbert szerint az elkövetkezendő években további területeket is meghódít majd a kognitív számítástechnika, amely alkalmazásának egyik fontos előnye, hogy algoritmusai az embertől eltérően elfogulatlanul hoznak döntéseket.

Gépelni és mobilnetezni is segíthet a mesterséges intelligencia

Sokan valószínűleg nem tudnak róla, hogy már évek óta aktív használói egy neurális hálózaton alapuló, vagyis az emberi agy működéséhez hasonló mesterséges intelligenciának, hiszen például a Swiftkey nevű okostelefonos billentyűzet esetében is ez a technológia szolgáltatja gépelés során a szójavaslatokat. Nem véletlen, hogy ez a szoftveres billentyűzet sokkal hatékonyabban használható a korábbi prediktív szövegbeviteli technológiáknál, amelyek még nem neurális hálón, hanem statisztikai módszereken alapulnak – derült ki Szalontay Zoltán, a Telenor vezető üzleti alkalmazástanácsadójának előadásából. A jövőben a távközlési szolgáltatók ennél is szélesebb körben használhatják majd a mesterséges intelligenciát, például a felhasználók mozgásának és aktivitásának elemzésével hatékonyabban tudják majd skálázni a mobilhálózatok erőforrásait annak érdekében, hogy a felhasználók mindig a lehető legjobb minőségű mobilinternet-szolgáltatást kapják. Jelentős szerep hárul a gépi intelligenciára az ügyfélszolgálati területen is, ahol elsősorban a chatbotok segítségével végezhetők el egyszerűbb, például számlával kapcsolatos ügyek, emberi ügyintéző beavatkozása nélkül.

Egy robottal élvezetesebb programozást tanulni

A robotok az oktatásban is jelentős szerepet kaphatnak: nem csak képesek lehetnek jobban motiválni a technológia világába már beleszületett gyerekeket, de egyes problémák, tananyagok könnyebb megértéséhez és bizonyos készségek fejlesztéséhez is hozzájárulnak. Robotot már a magyar oktatásban is alkalmaznak, a Mechatronikai Szakgimnáziumban például egy Alpha 1 típusú oktatási roboton tanulják a programozást a diákok, akik egy látványos videót is készítettek az általuk táncolásra és egyéb kunsztokra is felprogramozott gépről, amelyet Ádám Péter, a robotot forgalmazó Cellect Hungary kereskedelmi igazgatója, és Orbán Szabolcs, a MuzixGroup ügyvezető igazgatója mutatott be. Az alumínium és polimer alkatrészekből álló testbe szerelt humanoid robot belsejében tizenhat darab szervomotor található, amelyek mindegyikét külön-külön programozni lehet.

Azzal, hogy a megfelelő motorok a megfelelő időben, a megfelelő sebességgel elindulnak, a robot a legkülönbözőbb kunsztok, például fél kezes fekvőtámaszok elvégzésére is rávehető. A robot programozásához semmilyen fejlesztői előképzettségre nincs szükség, vezérlését ugyanis egy Windowsra, Macre, iOS-re és Androidra elérhető program grafikus felületén keresztül végezhetik a gyerekek vezeték nélküli kapcsolaton keresztül. Ennek használatával egyrészt a programozáshoz szükséges logikai összefüggéseket tanulhatják meg játékos módon a gyerekek, másrészt pedig az alapvető fizikai törvények megértését is segíti a robot.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!