Mitől lesz valaki pszichopata?

Mitől lesz valaki pszichopata?
Könnyű rásütni egy nem kedvelt emberre, hogy biztos pszichopata. De egyáltalán ki számít annak? És mindenképpen csak káros lehet, ha valaki nem fogadja el a társadalmi normákat? És mennyire fogadja el a társadalom, a környezet, ha valaki belátja hibáit és változtatni akar? Az Internet Hungary „Vezetők és vezetettek - Veszélyes és gonosz emberek a munkahelyeken” szekció előadásait foglaljuk össze.

A pszichopaták sokkal kevésbé különböznek tőlünk, mint szeretnénk. Ami jellemző őket, az izgalom iránti igény, a kóros hazudozás, és hogy agresszióval kezelik a kellemetlen helyzeteket, de ez a mindennapi szituációkban nem feltéttelenül tűnik fel.

Fiáth Titanilla börtönpszichológus szerint azonban az a sztereotípia nem igaz, hogy a pszichopaták nem szoronganak. Egy többszörös gyilkos iszonyatosan tud izgulni a börtönben egy versmondó versenyben. Még a bűnök közben sem igaz, hogy nem szoronganak, ez is csak elképzelés.

De mitől lesz valaki gonosz, pszichopata? Rengeteg ötlet volt erre, a vitaminhiány, az ételszínezékek hatása is. Az emberek hajlamosak elfogadni a biológiai magyarázatot. Megrendezett tárgyalásokon a bírók kisebb büntetést adtak, ha ezt sikerült nekik bemutatni.

A genetikai háttér is népszerű elgondolás: agresszív gorilláknál sikerült ilyen géneket azonosítani. De amikor emberek neveltek ilyen genetikai háttérrel született állatokat, nem lettek agresszívek, ezért azt gondolhatnánk, hogy a szocializáció a döntő.

Örökbefogadott gyereknél figyelték meg, hogyha nem volt sem a vér szerinti szülőknek volt bűnözői háttere, akkor is magasabb volt erre a gyerekek esélye, ha a nevelőszülők „becsületesek” voltak. Akkor mégse ér semmit a szocializáció, csak a gének döntenek? Fordított helyzetben, ha vér szerinti szülőknek nem volt gondja a törvénnyel, de a nevelőszülőknek, akkor – bár kisebb mértékben – szintén megnőtt az esély a bűnözésére a gyerekeknél. Ha pedig mind a vér szerinti, mind az örökbefogadó szülő ilyen rossz hátteret adott, úgy volt a legmagasabb. Tehát eléggé úgy néz ki, hogy van genetikai háttere, de a szocializáció ezt kezelni vagy akár rontani is tudja.

Az üzleti életben Robert Hare összefoglalása szerint ami a bűnelkövetőknél a társadalom számára nagyon hátrányos tulajdonságok előnyösek lehetnek. Ilyen a nagy önbizalom, az érzelemellenesség. Londonban egy pszichológust felkértek, hogy egy banknál a magas pozícióra jelentkezőket vizsgálja meg egy pszichopata check lista alapján – pont azokat választották ki alkalmas jelelöltnek, akik pszichopata jegyekkel rendelkeznek.

A Housee of Cards sorozatban Kevins Speciy karakterét elemezték – vajon ő pszichopatának számít-e? Abban a környezetben ez a normális viselkedés, így már nem is könnyű eldönteni.

Dick Fuld, a Lehmann Brothers vezetője, akit a Wall Street-en csak Gorilla néven emlegettek elég sok pszichopata tulajdonsággal rendelkezett. De hiába volt a gazdasági válságért felelős vezető, az egész környezete hasonlóan viselkedett, nem volt egyáltalán kirívó. Ahogy más amerikai gazdasági vezető, ő sem lett felelőségre vonva a válságért, sőt ma is dollármilliókért ad tanácsokat kormányoknak. A társadalmunkban ez a pszichopata típusú viselkedés jó idomulást is jelent, és sikeres lehet azzal az üzleti életben, amiben ezek a kulturális értékek válnak jutalmazottá. Sőt, bizonyos feladatokra az ilyen emberek alkalmasak a gazdaságban.

Változni akarni kell

Ambrus Attilával Szily Nóra beszélgetetett, és arra keresték a választ, hogy a viszkis néven elhíresült bankrabló miért lépett a bűnözői útra. Ambrus Attila számára hosszú időbe telt, hogy feldolgozza élményeit, és megértse, de leginkább abban látja az okokat, hogy gyermekkorában családjában káoszt látott, nem tanulhatta meg, hogy szabályok társadalmi normák vannak, amiket be kell tartani – de ez nem jelent felmentést a cselekedetink alól.

Felnőttként viszont nehéz változni, már az is személyiségfüggő, hogy ki hogyan tudja megváltoztatni a személyiségét. Szerinte a bűnözőknek például már csak azért is nehéz változni, mert a börtönből szabadulva segítség nélkül nem sok lehetőségük van. Ő 37 ezer forinttal a zsebében szabadult, csak egy hajléktalan szálló címét kapta meg. Szerencséje volt, hogy voltak barátai, segítői, akik segítették a visszailleszkedést a társadalomba. De még emellett is belső katarzis, elhatározás kellett a váltáshoz.

Az ember viselkedése automatikus, ebből kell kitörnie annak, aki változtatni akar. Komoly belső harcot kell megélni ehhez. Ez hosszú évekbe telik, meg kellett tanulni a munkát tisztelni. Neki a sport adott sokat, hogy legyen önfegyeleme és alázata.

De hiába a változás, a sztereotípiák, az emberek véleménye beskatulyázza. Hiába bűnhődött meg, sokak szemében még mindig csak egy bankrabló. Helyesnek tartja, hogy megkapta a büntetését. El tudja fogadni, hogy mások nem kedvelik, de nehéz ezt sokszor kezelni.

A múltját nem tudja könnyen lezárni, hiszen ebben a kis országban nehéz elfelejteni a múltját. A saját tapasztalatait adja át, az élettapasztalatait osztja meg – ezzel úgy gondolja, másokat rá vehet, hogy gondolkozzanak el azon, hogy hogyan érdemes viselkedni – és hogy lehet változni.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Bucsky Péter

­­Bucsky Péter – Gazdasági újságíró. Vállalt rádiós műsorvezetést is, több magazinnál, hetilapnál és online hírportálon is rendszeresen publikál.