„A digitalizáció veszélyei a demokráciára” című konferenciát szervezett az Antall József Tudásközpont és a Wilfried Martens Európai Tanulmányok Központja Brüsszelben. A rendezvény célja az volt, hogy szakértőkkel elemezzék az európai kiberbiztonsági helyzetet és megvitassák a különböző kiberbiztonsági stratégiákat a közelgő európai parlamenti választások előtt.
Jakub Boratynski, az Európai Bizottság tagja vitaindító előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa-szerte egyre több az olyan szoftveres fenyegetések száma, amelyek nem állnak meg az egyes államok határainál. A közös kihívás miatt a tagállamok között szorosabb együttműködésre van szükség, éppen ezért a májusi EP választások előtt tesztelik majd az egyes országok és az európai intézmények felkészültségét is, hiszen bármilyen választási visszaélés komoly hatással lehet az Unió egészére. „A tagállamoknak és az uniós intézményeknek együtt kell dolgozniuk a veszélyek elhárításán” - jelentette ki Jakub Boratynski. Ezzel összhangban Goran Gotev, a Symantec Kelet-Közép-Európa és Afrika kormányzati kapcsolatokért felelős senior menedzsere arra hívta fel a figyelmet, hogy az államspecifikus támadások száma is növekszik. A közelmúltban nemcsak minisztériumok, hanem diplomáciai képviseletek is támadások alá kerültek. A közigazgatási infrastruktúrákban pedig nagyon sok biztonsági rés található, a közalkalmazottak nagy része ráadásul nem is tud ezekről a problémákról.
Nagyon tanulságos volt két, internetes beavatkozást már átélő ország – az USA és Észtország képviselőjének beszámolója is. Erik Brattberg (Carnegie Endowment for International Peace) az amerikai helyzetet mutatta be. Elmondta, hogy bár a 2016-os elnökválasztás óta az USA Belbiztonsági Minisztériuma sokat tett az ország és a kormányzati rendszer kibervédelmi erősítéséért, továbbra is kihívást jelent, hogy a választási rendszer eléggé elavult. Ezért az USA a 2020-as elnökválasztásokra számos kiberbiztonsági intézkedéssel készül.
A 2005-ös kibertámadás óta Észtországban nem volt tapasztalható komolyabb orosz beavatkozás, a közösségi média azonban az orosz propaganda nagyon erős nyomása alatt áll – mutatta be az észt helyzetet Piret Pernik, az Észt Biztonsági Tanulmányok Akadémia Belbiztonsági Intézetének kiberbiztonsági kutatója. A támadások kivédése érdekében Észtország 2007 óta átfogó kockázatelemzési protokollal rendelkezik, és az ország tagja az EU Hálózati- és Információbiztonsági Direktívája (NIS) keretezte együttműködésnek is, ahol folyamatos a tapasztalatcsere.
Mivel az álhírek és a propaganda leginkább a közösségi oldalakon keresztül terjed, fontos kérdés, hogyan látják ezt a problémát a Facebooknál. Thomas Myrup Kristensen, a Facebook európai irodájának igazgatója szerint a szabad véleménynyilvánítás és az online biztonság közötti határvonal egyre inkább elmosódik. Ezért fontos, hogy megfelelő kapcsolat legyen a civil társadalom, a privát szektor és a közintézmények között. A Facebook szerepére kitérve elmondta, hogy a szervezet megváltoztatta az algoritmusait annak érdekében, hogy az információáramlásból kiszűrhesse a veszélyes tartalmakat. Mindezek mellett a Facebook a jövőben átláthatóvá teszi a politikai hirdetéseket is.
A brüsszeli konferencián a felvetett veszélyek kezelésére megoldásokat is igyekeztek keresni a résztvevők. Abban mindenki egyetértett, hogy nagyon fontos egységesen és országok szintjén is nagy energiát fektetni az oktatásba, újságírásba és a médiába annak érdekében, hogy megőrizhessük az európai választások biztonságát és tisztaságát. Anneli Ahonen (Európai Külügyi Szolgálat) szerint az Európai Bizottság komoly energiákat összpontosít a figyelemfelhívásra, hiszen az európai intézmények veszélyeztetettsége igen nagy. Folyamatban van egy gyors riasztási rendszer (Rapid Alert System) kidolgozása, amelynek bevezetése minden tagállamban fontos lesz majd. Emellett Jarno Limnell, az Aalto Egyetem professzora arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyes országoknak külön-külön is szükségük van saját, átfogó biztonsági stratégiára.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
