Mennyit ér a mobilpiac?

Kétségtelen tény, hogy a technológiai fejlesztések sorában az elmúlt közel két évtized egyik legjelentősebb hatását a mindennapi életre Magyarországon is a mobiltelefon hozta. Sőt ma már az is elmondható, hogy a piac eljutott az érett szakaszába, lejárt a mennyiségi növekedés korszaka. Kérdés mennyit ér ma a mobilpiac és mit hozhat még a jövő.

„Ami biztos, hogy a magyarországi mobilpiacon a 14 év feletti magyar lakosság 84-85 százalékának van mobiltelefonja, miközben a mobilelőfizetések száma 11,5 millió darab, ugyanakkor az utolsó három hónapban forgalmat generáló előfizetések száma idén júliusban kevéssel 11 millió darab alatt volt” -  mondja Kis Gergely, a GKIeNet partnere.

A feltöltőkártyák aránya az elmúlt években folyamatosan csökkent, jelenleg valamivel több, mint 48 százalékát adja az összes mobilhang-előfizetésnek. A mobil hangszolgáltatásban az erőteljes stagnálás jelei láthatók, ugyanakkor a mobilinternet-előfizetések száma továbbra is dinamikusan növekszik. Július végén már a 2,76 milliót is meghaladta, amiből csaknem 2,1 millió darab volt a ténylegesen aktív előfizetés.

Ami a hangpiac további alakulását illeti, a hangszolgáltatást igénybe vevők száma várhatóan nem fog növekedni, és a szabadon elkölthető jövedelmek elmúlt évekbeli szűkülése miatt várható, hogy a költési hajlandóság sem fog javulni. Korábban a lakosság nem spórolt az infokommunikációs szolgáltatásokra fordított kiadásain, de ez 2009-től fokozatosan változott – a lakosság egy része elkezdte visszafogni a beszélgetési idejét, és ez az árbevételekben is meglátszik. Mindez nem sok jót vetít előre – húzza alá Kis Gergely. Hozzáteszi a jövőben is növekedést egyértelműen a mobilinternet szolgáltatástól várhatnak a mobilszolgáltatók, illetve az olyan SIM kártyát igénylő eszközöktől, amelyek terjedése a közeli jövőben várható, ide sorolhatók az okos mérési megoldások.

A növekedési lehetőségből viszont az is következik, hogy a mobilinternet szolgáltatás adatforgalmazási képessége a meghatározó, amihez egyrészt a cellák bővítése és egyre több mobiltorony optikai hálózatba kötése, másrészt frekvencia szükséges.

Arra a kérdésre, hogy mit hozhatott volna a negyedik, állami hátterű szolgáltató piacra lépése, a GKIeNet partnere a következőket válaszolta: „ ha üzleti szempontok alapján nézzük az állami törekvést, egyértelmű, hogy ennél sokkal jobb helyre is lehetne befektetni. Elég csak arra gondolni, hogy milyen árfolyamon állnak jelenleg a Magyar Telekom részvények. Ugyanakkor az nem kérdéses, hogy az elektronikus hírközlő hálózat több eleme kritikus infrastruktúra, és ezért egy kormányzatnak feladata foglalkozni azzal, hogy ki ennek a tulajdonosa. Más nyugat-európai országokban is sok esetben tulajdonos az állam egyes távközlési (akár mobil-) szolgáltató cégben. Ezek nyereséges működés esetén - ami eddig nem volt probléma - osztalék formájában az államkasszához is hozzájárulnak. A  negyedik magyar mobilszolgáltató megítélése ezért attól függ, hogy melyik logikát érezzük erősebbnek az állam oldaláról: az üzleti befektetés szempontjait, vagy a hosszút távú magyar érdekeket? Ugyanakkor kétségtelen, hogy a mobilpiac eddig jól működött az állam nélkül is, és nagy kérdés, hogy egy állami cég miként tud versenyezni piaci körülmények között?

A koncepció, amire a negyedik magyar mobilszolgáltatót építenék figyelemre méltó, például eleve a 4. generációs mobilszolgáltatással, az LTE-vel  terveztek indulni. Jelentős gond viszont, hogy az indulás pillanatára országos lefedettséget képtelenség kiépíteni. Ennek megfelelően meg kellett volna állapodniuk a piacon jelenleg működő mobilszolgáltatókkal a roamingról és a mobiltornyokra való betelepülésről. Ez egyáltalán nem egyszerű, és főleg nem olcsó feladat. Nehezíti a helyzetet, hogy a mobilszolgáltatáshoz kedvező földrajzi pontokon már mind létesítettek mobil-bázisállomásokat, és a versenytársak közül senki nem fogja szívesen segíteni egy konkurens növekedését.”

Kérdés, hogy az esetleges nagyobb verseny hozhat-e egyszerre alacsonyabb árakat és jobb szolgáltatási színvonalat? Kis Gergely szerint alacsonyabb árakat mindenképpen. A szolgáltatási színvonal viszont szerinte sok minden függvénye. Jelenleg például az egyik mobilszolgáltató az egyre intenzívebb mobilinternet használat miatt a rendelkezésére álló frekvencia tartományt „áthangolta”, ami viszont a hangszolgáltatásnál szolgáltatási minőségromlást okoz. Ebből is látszik, hogy a mobilszolgáltatásban a szolgáltatási színvonal nemcsak a szolgáltatón múlik: egyre nagyobb a frekvencia használati igény is.

Lassan az is elmondható a mai, de még inkább a jövőbeni mobilkészülékekről, hogy már nem elsősorban telefonálásra jók és nem is arra használják őket. Az egyéb alkalmazások közül  jelenleg egyértelműen a játékok hozzák a szolgáltatóknak a legtöbb pénzt. De még egy „Angry Birds”, sem számít olyan mindent elsöprő -  killer app-nek, mint korábban az SMS volt. Ilyen most már nincs, és valószínűleg nem is lesz – húzza alá Kis Gergely. Több olyan szolgáltatás van, ami sikeres, vagy várható, hogy sikeres lesz, de a rövid szöveges üzenethez hasonló fejős tehén egyelőre nem született.

Az okostelefonok terjedése viszont megállíthatatlannak tűnik. Ezen készülékeket manapság hírolvasásra, játékokra, e-mailezésre használják a leginkább, illetve sokan a mobilinternetet WiFi-ként megosztva a számítógépükön keresztül ilyen módon csatlakoznak a világhálóra. Ezeken felül persze van még egy sor olyan szolgáltatás, ami népszerű, pont a lehetőségek széles tárháza az, ami a leginkább vonzó az okostelefonokban a korábbi készülékekhez képest.