Megjött a PSD2, most mi lesz velünk?

Megjött a PSD2, most mi lesz velünk?
November 13-án kihirdették azt a törvénycsomagot, ami a pénzforgalmi szolgáltatásokat megreformáló uniós irányelv, a PSD2 rendelkezéseit ülteti át a magyar jogba.

 

Az új jogszabály jelentős változásokat hoz: megkezdődik a nyitott bankolás korszaka, a pénzintézeteknek pedig változtatniuk kell többek között az online átutaláshoz, a számlalekérdezéshez és a bankkártyahasználathoz kapcsolódó biztonsági előírásokon. Az Országgyűlés által elfogadott törvénycsomag vonatkozó rendelkezéseinek nagy része 2018. január 13-án lép hatályba.

Az új magyar szabályozás hátterében a PSD2 áll, amelynek bevezetésével az egész európai bankrendszer alapjaiban fog megváltozni. A legnagyobb változás a nyitott bankolás lehetőségének megteremtése. Ez elsősorban azt célozza, hogy az ügyfelek ezentúl ne kizárólag az egyes számlavezető bankok, hanem különböző fintech cégek közreműködésével is kezdeményezhessenek tranzakciókat bármely bankjuknál, és férhessenek hozzá a különböző pénzintézeteknél vezetett számlainformációjukhoz.

A jelenlegi pénzforgalmi szolgáltatóknak, például a bankoknak, a nyitott bankolás megteremtéséhez nagyon komoly technikai fejlesztéseket kell végrehajtaniuk. Erre a most kihirdetett törvénycsomag alapján bő egy év haladékot kaptak. 2018. januárjától csak a leginnovatívabb bankok ügyfelei tudják igénybe venni majd az új számla-aggregátor és fizetés-kezdeményezési szolgáltatásokat. Ez azt jelenti, hogy az új, például mobilapplikációkon keresztül elérhető alkalmazások használatának lehetősége, amelyek által az ügyfelek különböző bankoknál vezetett számláikról egységes felületen lesznek képesek tranzakciókat kezdeményezni és számlainformációjukat lekérdezni, egyelőre az egyes számlavezetők technikai, üzleti és jogi felkészültségétől függ. A bankok 2019. január 1-jétől lesznek kötelesek az informatikai rendszerüket megnyitni az ilyen újfajta szolgáltatásokat nyújtó külső szolgáltatók, fintech cégek előtt.

„Addig is az említett új típusú szolgáltatók kötelesek lesznek az újonnan kidolgozott engedélyezési és bejelentési eljárásokat lefolytatni, ezt követően pedig lehetőségük lesz az egyelőre önkéntesen kinyíló banki kapukon bemenni. Lényeges kiemelni, hogy a vonatkozó eljárási szabályok egyelőre még nem teljes mértékben láthatók tisztán, a vonatkozó nyilvántartás még nem állt fel, és annak részleteiről sem lehet még sokat tudni” - mutatott rá Mérth Balázs, a Deloitte Tanácsadási üzletágának vezetője.

„Az új szabályozás másik, valamennyi online és kártyás tranzakciót érintő átfogó változása az, hogy a szolgáltatóknak a csalások megelőzése és megakadályozása érdekében a korábbiaknál sokkal komolyabb biztonsági előírásokat erős ügyfél-hitelesítés kell majd alkalmazniuk” - tette hozzá Erdős Gábor, a Deloitte Legal irodavezető ügyvédje.

Az említett biztonsági előírások, többek között az ún. erős ügyfél-hitelesítés részletszabályai – amelyeket egy új EU rendelet fog majd meghatározni – még nincsenek elfogadva, és a nyitott bankoláshoz hasonlóan majd csak 2019-től lesz azokat kötelező alkalmazni. Amiben azonban már 2018 januárjától jól érzékelhető változást hoz az új szabályozás, az a bankok fokozott felelőssége.

Ezentúl a bankkártya elvesztése vagy jogosulatlan számlahozzáférés esetén a banknak az ügyfél teljes kárát meg kell térítenie, ha nem alkalmazott erős ügyfél-hitelesítést a tranzakciónál. Az eddigi szabályok szerint ilyenkor csak 45.000 forint felett volt köteles a bank viselni az ügyfél kárát. További változás, hogy az ajándékkártyák, pontgyűjtő kártyák, üzemanyagkártyák kibocsátóinak ezentúl be kell jelentenie az MNB számára, ha az említett kártyahasználatokból eredő forgalmuk egy év alatt meghaladta a 300 millió forintot. Ebben az esetben pénzforgalmi szolgáltatássá minősíthető az adott szolgáltatás. A távközlési szolgáltatóknak is szigorodással kell számolniuk: a különböző zene- és tartalom-letöltések, telefonegyenleg terhére vásárolt egyéb szolgáltatások legmagasabb összege 2018 januárjától 1.500 forint lehet, előfizetőnként pedig összesen legfeljebb 90.000 forint havonta.

Az új törvény az egyes szolgáltatók rendelkezésére álló ügyféladatok, tehát üzleti titkok, banktitkok, vagy például befektetési titkok cégcsoporton belüli szabad áramlásának lehetőségét is megteremti. Ez a személyre szabott digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférést erősíti azáltal, hogy a ma már általában kiterjedt vállalatcsoportba tartozó, de jogilag különálló cégek által, jellemzően azonos ügyfeleknek nyújtott különböző pénzügyi, befektetési és biztosítási szolgáltatások tekintetében megnyitja az adatkapukat. Ez azt jelenti, hogy például egy banki ügyfelet annak bármilyen előzetes hozzájárulása nélkül megkeresheti majd az ugyanahhoz a tulajdonosi körhöz tartozó biztosító egy személyre szabott ajánlattal.