„Leépítettem néhány médiafogyasztási szokást″

„Leépítettem néhány médiafogyasztási szokást″
2015-re az Egyesült Államokban az internetezésre használt összes eszköz több mint fele lesz tablet vagy okostelefon – mondja Csupor Erik. A magyarországi e-kereskedelem meghatározó alakja, a Vatera egyik alapítója szerint a fragmentáció nem csak a munkaidőnkre és a figyelmünkre igaz, hanem egyben hatalmas fejlesztői kihívás is a hardverek és a szoftverek töredezettsége. Átalakul, „mobilizálódik” a közeljövőben az online fizetés, az e-kereskedelem és az online hirdetési piac is.

– Ön rengeteg úttörő tevékenységgel foglalkozik és foglalkozott, amelyekhez állandóan követni kell a különböző médiumokat, hírforrásokat. A mai világban számos információ éri az embert, fragmentálódik az időnk, a munkavégzés pedig keveredik a szabadidővel. Ön hogyan tudja ezt a sok információt feldolgozni?

– Az összes információt nyilvánvalóan nem tudom feldolgozni. Hatalmas mennyiségű tartalom készül a legkülönbözőbb formákban. Meg kell találni azt a forrást, ami a leghasznosabb, a legérdekesebb számomra, és az én szakmai jövőm szempontjából a legjobban hasznosítható. Én komolyan leépítettem néhány olyan médiafogyasztási szokást, amelyek korábban abszolút jellemzőek voltak rám – mert vagy nincs rá idő, vagy már olyan mennyiséget jelentene, amit nem tudnék megfelelően hasznosítani. Ez a nyomtatott sajtó, különösen a napilapok, hetilapok. Nem szeretek olyan dolgokkal foglalkozni, amelyekre nem tudok megfelelő mennyiségű időt szánni. Meggyőződésem, hogy jó dolgok csak abból sülnek ki, ami mellé az ember teljes mellszélességgel oda tud állni. Amivel csak 50%-ban tudsz foglalkozni, abból 50%-os eredményed lesz. Ezen felül az egyes készülékek nekem nagyon sokat segítenek. Én három eszközt használok: egy androidos telefont, egy Microsoft Surface tabletet és egy normál notebookot, mindhármat másra használom, és tökéletesen kiegészítik egymást. Mindegyiknek megvan a maga szerepe a munkafolyamatban és a tájékozódásban.

– De mi történik akkor, ha valamelyik eszköz kiesik a mindennapi használatból, mert elromlik, megsérül vagy ellopják?

– Én stabilan olyan alkalmazásokat használok, amelyeket minden eszközre és operációs rendszerre optimalizáltak. Mondok egy példát: zenehallgatásra a Spotifyt. Az ilyen típusú alkalmazásokat szeretem, ami jelen van az Androidos telefonomon, de ha épp tabletről nézem, ugyanúgy és ugyanazt el tudom érni. Innentől fogva pedig tök mindegy, hogy a telefonomat elhagytam-e vagy sem.

– Az időnk mellett maguk a felhasznált eszközök, rendszerek is töredezetté, nehezen fejleszthetővé váltak. Minden platformra, eszközre optimalizálni egy üzleti alkalmazást. Hogyan élte meg ezt egy webre cég alapító-vezetőjeként?

A teljes optimalizáció egyrészt nagy lehetőséget jelent, de kétség kívül óriási kihívást is. A mobiltelefonok területén az Androidra való optimalizálás az egyik legnehezebb feladat fejlesztői szemmel. 2010 óta három jelentősebb Android frissítés volt (Gingerbread, Ice Cream Sandwich, Jelly Bean), mindegyik jelentős változásokat okozott. A legrégebbi, 2010-es Gingerbreadet még mindig az összes Androidos telefon 20%-a alkalmazza – ez az arány a második frissítést használók esetében is hasonló (részletes számok itt -klikk).

Ez a hatalmas fragmentáció óriási kihívás fejlesztői szemmel. Az iOS ebből a szempontból kevesebb gondot okoz, hiszen a felhasználók 80%-a már a legújabb verziót használja ( részletes számok ikk – klik). Ezen túl pedig ahány eszköz, annyi méretű képernyő, annyi típusú szenzor. Ez kifejezetten nehézségeket okoz fejlesztői szempontból.

– Ugyanakkor rengeteg lehetőséget is teremtenek az üzleti életben, nem?

– Az okoseszközök az élet minden területén nagy változásokat hoznak, és nagy lehetőséget jelentenek. Ha a nemzetközi statisztikákat nézzük, 2015-ös előrejelzések szerint az Egyesült Államokban az internetezésre használt összes eszköz több mint fele lesz tablet vagy okostelefon. A világ egyes részein (például Afrikában) a PC-s netezés ki is maradt, ott maga a netezés szó is az okostelefonozást jelenti. A mobilokban és azok használatában az éppen mostanában megugró elterjedtség miatt óriási kiaknázatlan lehetőségek vannak. És ez a számítógéphez képest egy teljesen más eszköz, eltérő felhasználási szokásokkal. A PC elé leültették az embert, ott minden más eseménnyel versenyezni kellett, hogy a felhasználók minél több idejüket töltsék a PC előtt. Az okostelefonok esetében erről szó sincs.

– Melyek azok az általános tevékenységek, amelyeket jelentős mértékben megváltoztat a mobiltelefonok elterjedése?

– Már 2014-ben komoly változásokra lehet számítani az e-kereskedelem területén. Döbbenetes módon és arányokban alakította át a mobilok elterjedése az online kereskedelmet mindenhol a világon – e-kereskedelem helyett már okoskereskedelemről (smart commerce) érdemes beszélnünk. Az okostelefon elterjedése még az e-kereskedőkkel komoly versenyben álló offline kereskedőnek is biztosít egy olyan új csatornát, amivel eddig nem rendelkeztek.

A másik terület az online hirdetési piac, amely véleményem szerint nagyon komoly változások elé néz. Itt van egy új eszköz, amely tökéletes hirdetési médium: a személyhez kötődik, mindig ott van az embernél – mostani felmérések szerint egy átlagos okostelefon-felhasználó naponta 150-szer nézi meg készülékét. (lásd itt.) –, és számtalan plusz információt biztosít az illetőről. Gondoljunk csak a geolokációs adatokra: épp most küldtem el egy parkolási sms-t, használtam a Google Mapset, így a szolgáltató tudja, hol vagyok – így az átlagos online hirdetési megoldásokhoz képest egy sokkal célzottabb hirdetést kapok, sokkal magasabb szintű célzási lehetőséget teremt a hirdetőknek. A piac most kezdi felismerni ezeket, a hirdetési pénzek épp csak elindultak ebbe az irányba.

A harmadik terület a fizetések. A mobilos fizetési módok szerintem körülbelül ebben az évben kezdenek el, a korábbi lassú felfutást követően, nagyon intenzíven elterjedni. Magyarországon az online fizetést és a mobil fizetést a 'nem biztonságos' mendemonda veszi körül, miközben a szakemberek tudják, jelen pillanatban a netes kártyás fizetésnél biztonságosabb fizetési mód nem létezik, hiszen a charge-back intézményét csak ott tudjuk érvényesíteni. Vagyis, ha online fizettem, és bármilyen csalás történik (nem az a termék jön meg, nem azt a szolgáltatást kaptam), akkor a banknak kötelessége eljárni, és ha az igény jogos a vásárlási árat visszajuttatni a vevőnek.

– Egyre több az operációs rendszer, a böngésző, a honlap, az alkalmazás. Meddig folytatódhat az internet töredezettsége? Mennyit tud eltartani a piac?

– Ez nagyon változó. A böngészők esetében például éppen egyfajta koncentrációt tapasztalatok. Az alkalmazások már más típusú piac, eltérő logika szerint működik, itt a megírt alkalmazások száma folyamatosan nő és nőni is fog. Az okostelefonok jövőbeli intenzívebb terjedése miatt ezeknek határozott piaca van. Rendkívül kedvelt, és sokak által használt alkalmazásokat fejlesztenek ki, számos olyat, ami korábban nem létezett, vagy a korábbiaknak felújított változatát. Eközben itt és más területen is a Google, a Facebook és a nagyok szerepe folyamatosan nő. Felismerték, hogy a mobiltelefon jelenti a jövőt. A Facebook esetében ez már számszerűsíthető: az előző év negyedik negyedéve volt az első olyan periódus a cég életében, amikor már nemcsak többen használták a Facebookot mobilról, hanem az okostelefonokon megjelenő hirdetésekből már nagyobb árbevételük származott, mint az PC-n megjelenőknél. (részleteket lásd itt.)

– Facebook-alkalmazásból is egyre több jelenik meg a piacon. A Paper, a Pages és a Messenger egy böngészőben ugyanaz a honlap lenne, alkalmazásként mégis teljesen más élményt jelent. Hogyan magyarázható ez a folyamat?

– Ez egy általános jelenség. A cégek teljesen érthető módon arra törekednek, hogy azoknak az alkalmazásoknak a számát folyamatosan növeljék, amelyekkel egyrészt a felhasználókat magukhoz köthetik – bármivel akar foglalkozni a felhasználó, közben ne lépjen ki az adott környezetből –, gondoljunk a Gmail-Google Docs kettősre! Másrészt természetesen üzleti megfontolás van e mögött, hiszen az applikáción keresztül rengeteg információt gyűjt mindegyik cég a felhasználók szokásairól, ami segíti azt, hogy az üzleti partnereik a hirdetéseiket még jobban a célközönségre tudják szabni. Ezzel együtt pedig tovább bővíti azon potenciális hirdetési felületeit, amelyekre további hirdetéseket tud eladni.

– Ön szerint kisebb vállalkozások által is követhető ezt a példa?

Ilyen formában nem lenne értelme egy kisebb cégnek átvenni a mintát, mert egyrészt óriási fejlesztői kapacitásra van szükség, másrészt felhasználók számában is kvázi utolérhetetlenek a nagyok. De a példa olyan értelemben ül, hogy minden vállalkozásnak – főként az internetes közegben érdekelteknek – törekednie kell arra, hogy egy ügyfelet vagy hozzá kötődő felhasználót minél több módon próbálja meg az adott vállalkozás honlapján/applikációjában tartani, kiegészítő tartalmakkal, szolgáltatásokkal fokozni a felhasználó kötődését, hogy ezáltal a megtermelt üzleti hasznot növelni tudja.

– Összességében akkor inkább pozitív egy vállalkozás számára a folyamat?

– A töredezettség nehezen definiálható folyamat, de én inkább az előnyeit látom. Nagyon sok netes szolgáltatáshoz gyorsan, akadálymentesen hozzá tud férni akár egy induló vállalkozás, akár egy magánember, sőt még egy közepes vagy nagyméretű cég is. Csak egy példát mondjak: a Google-lel meg tudjuk nézni a honlapunk statisztikáit (Analytics), létre tudunk hozni saját dokumentumokat (Docs), be tudjuk állítani saját céges levelezésünket (Gmail), és használni tudunk egy mindenhonnan elérhető naptárat (Calendar). Felsoroltunk négy szolgáltatást, 5-10 éve mindegyikre egy külön szolgáltatót kellett találni, a mostani környezetben pedig mindez egy helyen megtalálható. Az internet emellett pedig egy költséghatékony hirdetési platformot is jelent.

Tóth Nándor Tamás

Fragmentáció és defragmentáció.

Ellentétes folyamatok jellemzik a webes és a mobilfejlesztések piacát: míg a weben fokozatosan minden a böngészőbe költözött (levelezés, chat, játék,filmnézés stb.), addig a mobilon platformonként és nagy szolgáltatónként/gyártónként külön appok születnek.

A fenti témával a március 13-án tartandó Mobile Hungary nyitóeladása foglalkozik majd.. Az előadó interjúalanyuk, Csupor Erik lesz. Ha további részletekre és a programra kíváncsi, látogasson el a http://www.mobilhungary.com/ honlapra, vagy töltse le a programot PDF formátumban itt.


Tóth Nándor Tamás

Tóth Nándor Tamás