Kit tesznek tönkre a diszruptorok?

Kit tesznek tönkre  a diszruptorok?
Az egyik magyar online kiadványban megjelent cikk címén gondolkoztam és rájöttem, hogy fogalmunk nincs róla, hogy mit is jelent a szó. Tisztázzuk végre hogy mi az!

„LISTA AZOKRÓL, AKIK VAGYONOKAT KERESNEK MÁSOK TÖNKRETÉTELÉVEL! „ – ordít rám az Út a jövőbe.eu oldal,  pedig a szlogen a „fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel”, ebből azt gondolnám, hogy tudják miről is van szó. De hát nem.

A cikkben azt olvasom, hogy vannak olyan vállalatok, amelyek úgy változtatták meg a világot mint a Ford, vagy az Apple és hogy  „a CNBC 50 startupot gyűjtött össze, amelyek olyan innovatív technológiákkal robbantak be, ami könnyen a következő Facebookká vagy Apple-é teheti őket. Ez nekik jó, a világnak is jó, a versenytársak azonban nem örülnek neki.”

A versenytársak nem örülnek… Hát igen, azt gondolom, hogy ha valaki pont a fenntartható fejlődést tanulmányozza, kiválóan kellene tudnia, hogy mi is az a diszruptív technológia. A Diszruptorok valóban tönkretesznek dolgokat, amik elavultak, leváltják a villanykörtét, ami száz éve szinte változatlanul pazarolta az energiát, vagy pl. itt van ez a fickó a Teslával, és tönkre teszi szegény autógyárakat azzal, hogy olyan autókat gyárt, amik nem teszik tönkre a gyermekeink jövőjét. A diszruptív, azaz formabontó technológiák viszik előre a világot. 

Aztán beszélhetnénk a másokat tönkre tevő cleantech, greentech forradalomról, ahol az eddigi olaj milliárdosok szomorkodnak, ha még nem szálltak be a legújabb trendekbe.

Mert mi is az a diszruptív technológia?
Egy 2012-es blogban találtam meg a definíciót. „Amennyiben egy vállalkozás követni kívánja a technika fejlődését és profitot kíván termelni az új technológiák segítségével, komoly nehézségeket kell leküzdenie. A legfontosabb eldönteni/megérezni, mi lesz, ami hamar a feledés homályába vész, és mi az, amit igazi diszruptív technikának nevezhetünk. A kifejezést Clayton M. Christensen vezette be 1995-ben. A diszruptív jelző azt sugallja, hogy az újonnan piacra kerülő termék vagy eljárás hatására az addig megszokott piaci erősorrend megváltozik. Azaz hatására, vagy a régebben forgalomban lévő terméket kell fejleszteni, vagy az is előfordulhat, hogy az új technológia teljes mértékben kiszorítja a régit a piacról.”


Félelem a változástól?
Szeretnék azon a listán lenni, amit összeszedett a CNBC. Hogy miért? Mert hatással vannak a világra, változtatnak, leváltanak elavult rendszereket. Könnyebbé teszik a világunkat. Jegyzem meg a második a listán a SpaceX, a negyedik az Uber, az ötödik az Airbnb, a hatodik a Dropbox.

Vitázni lehet rajta, hogy miért van erre szükség, de ha milliók használják ezeket a szolgáltatásokat, akkor talán érdemes végiggondolni, hogy mit is tesznek ezek tönkre? Régi elavult rendszereket. energia, pénz és időpazarló gyakorlatokat. Mindig így volt ez, hiszen, ha nem így lett volna, ma még távíró lenne és nem mobilt szorongatnánk a kezünkben.

Nem kell félni a diszruptív technológiáktól, mert nélkülük pont az a nagy áttörés nem történne meg, amely megmentheti világunkat a saját hibáinktól. Az emberiség jelenlegi gondjait pont ezek a zseniális vállalkozók igyekeznek orvosolni, hogy kevesebb időt, energiát és pénz pazaroljunk a túlnépesedéssel, szegénységgel és klímaváltozással  küszködő bolygónkon.  A változásokra pedig szükség van, ezt azt hiszem jelenleg éppen az elsivatagosodó Kaliforniában tudják a legjobban. Nem érdemes küzdeni a pozitív változások ellen, hiszen régóta tudjuk, hogy a Föld gömbölyű.