Kiderült mennyibe került a családoknak az iskoláztatás

Kiderült mennyibe került a családoknak az iskoláztatás
Tavaly augusztusban és szeptemberben az iskolába járó gyermeket nevelő háztartások 31,5 ezer forintot költöttek havi átlagban az új tanévvel kapcsolatban felmerült kiadásokra - derült ki a KSH friss felméréséből.

A háztartások iskoláztatással kapcsolatos havi átlagos költségei 2015-re az előző évi átlagos 15,7 ezer forintról 17,5 ezer forintra (11,7%-kal) emelkedtek. Az egygyermekes háztartások kiadásai 12,6 ezerről 13,5 ezer, a kétgyermekesekéi 18,4 ezerről 20,4 ezer, a három és annál több gyermekeseké 22,1 ezerről 27 ezer forintra nőttek - derül ki a KSH felméréséből. Gyermekenként az iskolával kapcsolatos költségekre 13,5, 10,4, illetve 8,4 ezer forintot fizettek, vagyis minél több iskolás gyermeket nevelt egy háztartás, annál kisebb volt a gyermekenkénti ráfordítás. A kiadások nagyságára több, egymással ellentétes irányú folyamat is hatott. A költségcsökkentés irá- nyába mutatnak a szociális rendszer családokat segítő intézkedései, például az étkezésitérítésidíj-kedvezmények – 2015-ben az iskolai étkezést igénybe vevők 32,9%-a ingyenesen, 24%-a kedvezményesen étkezett –, valamint a térítésmentes, illetve kedvezményes tankönyvvásárlási lehetőségek.

A szociálisan rászoruló gyermekek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre (RGYK) való jogosultság alapján évente kétszer meghatározott összegű, 2015-ben alkalmanként és gyermekenként 5800 forint értékű Erzsébet-utalványban részesülhettek, ami többek között tanszer és ruházat vásárlására is felhasználható. Az érintett 288 ezer iskoláskorú (7–18 éves) gyermek, amennyiben nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt, az 1–8. évfolyamokon ingyenesen, a felsőbb évfolyamokon 50%-os kedvezménnyel veheti igénybe az intézményi gyermekétkeztetést. Az RGYK keretében 2015-ben tíz iskoláskorú gyermek közül hét térítésmentesen étkezhetett az iskolában.

Az iskolakezdési kiadások nagysága és szerkezete
Tavaly a tanévkezdéskor – augusztusban és szeptemberben – családonként átlagosan 31,5 ezer forint ment el az iskoláztatással kapcsolatosakra, ami gyermekenként 19,6 ezer forinttal terhelte meg a családi költségvetést. Tankönyvre a 2014. évi 12,7 ezer forinthoz képest 2015-ben 3,1%-kal többet, 13,1 ezer forintot adtak ki, tanszerekre pedig 7,3 ezer forintot költöttek. A gyermekenkénti kiadás nagyságára befolyással volt a háztartás jövedelme. Az alsó jövedelmi ötödben élő csalá- dok – ahol az átlagosnál magasabb az iskolások száma is – 15,1 ezer, a felső jövedelmi ötödben élők 23,8 ezer forintot áldoztak havonta gyermekenként iskolakezdésre. Minél több gyermeket nevelt egy család annál kevesebbet költött külön-külön a gyermekeire – erre a jövedelmi korlát mellett befolyással volt az ingyenes, illetve kedvezményes tankönyv- és étkezési támogatások igénybevételének lehetősége is. A kiadá- sok nagyságát meghatározta az is, hogy a háztartás az ország mely településén élt, az iskolakezdési kiadások – összefüggésben a jövedelmekkel – többnyire Budapesten a legmagasabbak.

Az iskolakezdési kiadások nagysága és szerkezete
Augusztusban és szeptemberben az iskolába járó gyermeket nevelő háztartá- sok 31,5 ezer forintot költöttek havi átlagban az új tanévvel kapcsolatban felmerült kiadásokra, gyermekenként 19,6 ezer forintot. A tanévkezdési kiadások legnagyobb hányada nem halasztható, azonnal jelentkező kiadás, így a tankönyvek többségét, a füzeteket és írószereket, a tornaruhát és egyebeket, valamint az iskolatáskát már ekkor megvásárolják a szülők. Ezek közül a legalapvetőbb tételek közül tankönyvre 13,1 ezer, tanszerekre, írószerekre 7,3 ezer, táskára 4,3 ezer, sportszerekre és hangszerekre 3,2 ezer forint ment el iskolásonként azokban a családokban, ahol volt ilyen jellegű kiadás. Mindezeken túl még számos egyéb eszközre, illetve szolgáltatásra is költöttek a háztartások, így ruházkodásra 9,4 ezer, étkezésre a menzán 11,3 ezer forintot, iskolai költségekre, illetve magántanárra és osztálypénzre 7,4 ezer forintot adtak ki tanulónként.

Egyes alapvetőnek tekinthető iskolakezdési költségek, mint a tankönyv és a tanszerek, a táska, a sportszerek, hangszerek, valamint az oktatási költsé- gek és magántanárok díja, az összes iskolakezdéssel kapcsolatban felmerült kiadás 42,4%-át tették ki. Ezeknek az alapvető tételeknek a tankönyv- és tanszerkiadás volt a legnagyobb szelete: az összes iskolai kiadás 26,2%-a. A két további tétel, a ruházkodásra és cipőre, valamint az iskolai étkezési költségekre fordítottak azonos, 28,8%-os arányt képviseltek az összes iskolakezdési kiadásból.

Iskolakezdési kiadások a gyermekek száma szerint 
Az iskolakezdéssel kapcsolatos kiadások az egy iskolás gyermeket nevelő háztartások összes kiadásának 9,3, a kettő vagy annál több gyermeket nevelőkének 14,3%-át tették ki. A többgyermekeseket, a nagycsaládosokat számos kedvezmény segíti, ami enyhíti az iskoláztatás költségeit, ilyenek például a nagycsaládosok tankönyvtámogatása, illetve a kedvezményes étkezési lehetőségek. Kiadásaikban ugyanakkor viszonylag magas arányt képviselnek egyes iskolai költségek, amelyek a gyermekek számával hozhatók összefüggésbe. Általánosságként elmondható, hogy minél több gyermeket nevel egy háztartás, annál kevesebbet költ gyermekeire külön-külön, ami leginkább a ruha-, cipőkiadásoknál, illetve a tanszereknél, írószereknél, a sportszerek és hangszerek esetében látható, ahol az egy iskolásra jutó kiadások összegei rendre az átlag alatti értékeket mutatják.

Iskolakezdési kiadások jövedelmi ötödök szerint
A háztartások jövedelmi helyzete és az iskolás gyermekekre jutó kiadás volumene között szoros a kapcsolat, és többnyire igaz, hogy minél magasabb egy háztartás jövedelme, annál többet költ gyermekeire. A legalsó jövedelmi ötödben lévő népesebb családok – ahol átlagosan 1,7 fő iskolás élt – 15,1 ezer forintot, a legfelső ötödben – ahol átlagosan 1,2 iskolás élt – 23,8 ezer forintot költöttek augusztusban és szeptemberben átlagosan gyermekenként iskolakezdésre.

Iskolakezdési kiadások a település típusa szerint 
A fővárostól a városok felé alacsonyabb települési szintre lépve egyre kisebbek az iskolakezdéssel kapcsolatos kiadások: az átlagnak (19,6 ezer forint) Budapesten 121,2%-át (23,8 ezer forintot), a megyei jogú városokban élők 97,3%-át (19,1 ezer forintot), a további városokban élők 82,2%-át (16,1 ezer forintot) fordították iskolakezdésre. A községekben élők egy iskolásra 2,3 ezer forinttal költöttek kevesebbet a fővárosban élőknél.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!