Kék Óceán, avagy piaci siker, vérfürdő nélkül

Kék Óceán, avagy piaci siker, vérfürdő nélkül
Ha már belefáradtunk a riválisokkal folytatott örökös és öldöklő versengésbe, akkor adott esetben érdemes lehet teljesen új vizekre evezni. A témával kapcsolatban a 2012-ben az Év Coachának választott üzletfejlesztési tanácsadót, Bánhidi Brigittát kérdeztük.

A piaci szereplők mind a médiában, mind pedig a mobil és IT szektorban jól ismerik a szabályokat, a határokat és a riválisokat, és a hagyományos módszerek segítségével próbálnak meg nyereségesen működni. Mostanság viszont egyre többen vannak olyanok, akik a Blue Ocean stratégia mentén teljesen új területeken próbálnak meg sikeresek lenni, olyan szegmensekben, ahol még nincs piaci verseny. A szemléletváltás ez esetben elkerülhetetlen, de a helyes döntések meghozatala gyorsan meghozhatja a várt sikert.

– Honnan eredeztethető a Blue Ocean stratégia?

– A Blue Ocean stratégiáról közel 10 éve olvashatunk, nem annyira új tehát. Az viszont tény, hogy nem kifejezetten ismert. Tudományos megközelítés eredménye, az INSEAD professzorai 15 éves kutatás során nagyságrendileg 100 üzleti döntést vizsgáltak meg és ezek eredményeiből vonták le a következtetést, hogy a nyereségtermelés záloga abban rejlik, hogy mennyire tud egy vállalat új, feltáratlan, a versenytől még érintetlen piaci térséget teremteni, amivel jelentéktelenné teheti magát a versenyt.

– Melyek a lényegi különbségek a Blue Ocean és a Red Ocean megközelítés között?

– A vörös óceánok világában az egyes iparágak határai jól körülírtak, elfogadottak, a szereplők ismerik a verseny játékszabályait és többé-kevésbé be is tartják azokat. A céljuk az, hogy a keresletnek minél nagyobb részét hódítsák el riválisaiktól, árversennyel, szolgáltatási szintek állítgatásával, jellemzően hagyományos eszközökkel. Véres küzdelem folyik a vevőkért, a fennmaradásért – ettől vörös az az óceán. A Kék Óceán stratégia követői ezzel szemben (jellemzően egyébként vörös óceánon belülről!) a létező iparágak határait tolják ki, olyan új piacokat teremtenek, ahol még van tere profitábilis növekedésnek. Azt a kérdést, teszik fel, hogy hogyan lesznek a mi vevőink azok, akik most még nem vevői az iparágnak sem? Milyen termék/szolgáltatási jellemző az, ami nekik igazán fontos? Hogyan tudunk mi költséget csökkenteni azáltal, hogy elhagyjuk azokat a termékjellemzőket, amik a leendő vevőinknek nem is fontosak? És még sorolhatnám, a könyvbe foglalt stratégia elemzési eszközök komplett tárházát adja és nagyon jó keretet biztosít a piackereső munkához.

– Mik jelentik a legkomolyabb kihívást a Blue Ocean mellett döntők számára?

– A legnagyobb kihívást talán pont az jelentheti, hogy felhagyjunk a hagyományos szemlélettel és egy percre se csábuljunk el és kezdjük a versenytársainkat elemezgetni. Ha ez megvan, már eléggé vállalat-specifikus lesz, hogy kinek melyik lépés/eszköz okoz nagyobb fejtörést. Kulcsfontosságúnak mondanám az adott vállalat stratégiájának magját jelentő értékinnováció megtalálását: azt a mozzanatot, termékparamétert, ami egyszerre biztosít ugrásszerű fejlődést a vevők és a vállalat számára is. Ami javít is a vevők helyzetén, technológiai jellemzőket tekintve is innovatív, és még költséget is tudunk mellette csökkenteni. Sokat emlegetjük, de talán a legplasztikusabb példa erre tényleg a Cirque du Soleil, akik 30 éve fogalmazták újra a cirkuszt: elhagytak belőle minden olyan elemet, ami akkoriban visszatartotta az embereket attól, hogy cirkuszba járjanak (például állatszámok, szag, egymást kifigurázó bohócok, kényelmetlen padsorok) és beleemeltek olyanokat, amiket viszont szívesen láttak a színházba-koncertre járó még-nem-cirkuszlátogatók (történet, tánc, ének, komponált zene). Ezen lépések zöme egyben költségcsökkentést is eredményezett, hiszen zenét szerezni, táncolni, énekelni lényegesen olcsóbban lehet, mint állatokat eltartani, utaztatni, idomítani. Természetesen mást is csináltak még ezeken kívül, amikről a Kék Óceán stratégia elméleti szinten is szól, de már ez is magyarázza talán töretlen sikerük egy részét.

– A Blue Ocean működhet-e a médiában?

– Maga a megközelítés nem zár ki egyetlen iparágat sem, sőt, nonprofit szférára, politikára, oktatásra ugyanúgy elkészülhetne egy-egy ilyen szemléletű stratégia. Mivel kevéssé elterjedt és ismert, szektoronként az első bátor próbálkozó nyerhet vele talán a legnagyobbat.

– Létezik, létezhet-e érintetlen piac a magyar médiában?

– Biztosan léteznek a magyar médiában is érintetlen piacok, szisztematikus elemzéssel arra is választ kaphatnánk, hogy hol vannak ezek. Ha bárkiben is megfogalmazódtak már efféle kérdések. Vajon meddig tudunk még lépést tartani a versenytársainkkal? Mikor lesz olyan mértékű a profitcsökkenésünk, amit már saját pénztárcánkon is megérzünk? Mit kell tennünk, hogy a következő évtizedben is sikeresen fennmaradhassunk? Akiben megfogalmazódtak ilyen kérdések, azoknak javaslom, hogy üljenek be május 14-én délelőtt a Media Hungary konferencián a D teremben a "Működik-e a Blue Ocean stratégia a médiában?" című előadásomra. Ezen a rendezvényen ennél kicsit bővebben is elmondom, hogy milyen lépéseket javasol a Kék Óceán Stratégia, és utána akár szóban is beszélgethetünk arról, hogy specifikusan hogyan tudnánk megkeresni az érdeklődők verseny nélküli piaci terét.

Az előadásról bővebben:

Működik-e a Blue Ocean stratégia a médiában? Figyelj, légy nyitott, és ne korlátozd önmagad! – mondják a stratégia hívei, rámutatva, hogy a nagyobb a siker valószínűsége, ha egy cég nem a meg szokott terepen kel versenyre konkurenseivel, ha nem olyan érintetlen piacokat keres, ahol még senki sem járt... Kérdés persze, hogy léteznek-e ilyenek a magyar médiában?

Bánhidi Brigitta bemutatkozása

(forrás:Banhidibrigitta.com)

Közgazdász vagyok, jogi szakoklevéllel kiegészítve. Nagyon sokáig azt hittem, hogy csak a számok világában tudom magam jól érezni, számvitelt és vállalatértékelést tanultam, majd a bankszektorban helyezkedtem el. Folyamatszervezési, kockázatkezelési, controlling és termékfejlesztési területeken szereztem gyakorlatot, majd vezetőként egy termékmenedzsment csapat munkáját irányítottam. Működésemet stratégiai szemlélet jellemezte: gyorsan és többféle megoldást szállítottunk, folyamatosan a piaci igényekhez alakítva.

Változást életembe az anyaság hozott: első kislányom születését követően valami újat szerettem volna tanulni, amin keresztül többet tudok meg az emberekről, a kapcsolataikról, saját magamról. Így találtam rá a coachingra. Szerelem volt első hallásra: azonnal a tanulásba vetettem magam és gyakorlatban is kezdtem próbálgatni szárnyaimat. Érdekes utat jártam be, míg rájöttem, hogy bennem van a segíteni akarás, a türelmes hallgatás és szüntelen kérdezés igénye is.

Beszélgetőpartnereim szerint hasznos számukra az a tükör, amit tartani tudok eléjük, hogy meglássák saját magukat, nehézségeiket, lehetőségeiket. Bízom benne, hogy kérdéseimmel megfelelően tudom őket irányítani a felismerés mezején, mert hiszem, hogy mindenkiben ott van a megoldás, csak teret kell adni a kibontakozásnak.

Az International Coach Federation (ICF) és Magyar Tagozatánaktagjaként munkámra nézve irányadónak tartom az ott megfogalmazottetikai normákat. A szervezet 2012-ben szakmai szempontok alapján nekem ítélte “Az Év Coacha” címet. Az ICF minősítési rendszerében 2013 elején Associate Certified Coach – ACC fokozatot szereztem, mely nemzetközi szinten is igazolja, hogy coaching tevékenységemet magas minőségben végzem.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!