Internetjövő: vezetéken és/vagy mobilon? II. rész Ahogy Christopher Mattheisen látja

Internetjövő: vezetéken és/vagy mobilon? II. rész Ahogy Christopher Mattheisen látja
Az internetre már többféle technológiával is fel tudunk kapcsolódni, a világhálós elérés mehet vezetéken, vagy mobilon is. Cikksorozatunkban ezek jövőjét firtatjuk, hálózati infrastruktúra gyártók, távközlési szolgáltatók és üzleti felhasználók segítségével. Ezúttal a mindkét technológiát alkalmazó legnagyobb hazai távközlési csoport, a Magyar Telekom vezérigazgatója, Christopher Mattheisen fejti ki ezzel kapcsolatos véleményét.

Alapvetően arra keressük a választ, hogy a vezetékes és a mobil technológia versenyez egymással, vagy inkább csak kiegészíti egymást? Ha mégis versenyről van szó, hogyan alakulhat a jövőjük? Ha mégsem kell versenyezniük egymással, melyiknek hogyan alakul a szerepe? Hogyan illeszkedik az internetes alaptechnológiák sorába a wi-fi, és milyen jövő előtt áll? Hogyan kapcsolódhat mindezekhez a cloud-technológia?

Christopher Mattheisen a véges erőforrásokról

„A két infrastruktúra használata alapvetően hasonló pályát futhat be, de mindig lesz különbség a mobil és a vezetékes között. Az a szolgáltatás ugyanis, amely véges erőforrásokat használ, mint amilyen a frekvencia, mindig értékesebb lesz annál, amely korlátlanul bővíthető vezetékes infrastruktúrán érhető el. Így a mobil adatforgalom növekedése nagyon függ attól, hogy lesz-e elegendő frekvencia és kapacitás.”

A versenyelőnyről

A hazai távközlési piacot rendkívül intenzív verseny jellemzi, ezen belül a Magyar Telekom az ország egyetlen teljes körű, integrált távközlési és IT- szolgáltatója.  Ha megfigyeljük a piaci mozgásokat, akkor látjuk, hogy a versenytársaink igyekeznek csökkenteni ebbéli versenyelőnyünket. A vezetékes szolgáltatók mobil partnert keresnek, a TV szolgáltatók pedig vezetékes telefont kínálnak, vagyis  igyekeznek bővíteni az egy kézből kínált termékek körét.

A 4G boomról és a szélessávról

A mobilinternet a hazai szolgáltatóknál a leggyorsabban növekvő piaci szegmens. A gazdasági helyzet remélhető javulásával, illetve a 4G felfutásával gyorsuló növekedés várható a mobilhálózaton, és az adatforgalomban meghatározó lesz a video le- és feltöltés, ahogyan ez már ma is megfigyelhető az érett piacokon.

A magyar piacon még csak most indul az okostelefonok igazi boomja. Az okostelefon-penetráció jelenleg még csak 25 százalék körül mozog, ami pár év alatt akár a kétszeresére, 50 százalék fölé ugorhat, és ezzel, valamint a szélessávú lefedettség bővülésével párhuzamosan tovább nőhet a mobilinternet-használat is.

Ugyanezek a tényezők fogják meghatározni a vezetékes hálózaton várható dinamikus növekedést is. Arra számítunk, hogy tovább nő az igény a nagy sávszélességre, így nagy szükség lesz az optikai hálózatra is.

A vállalati hálózatokról, a felhőszolgáltatásokról

Ugyanakkor a technológiák konvergenciájának is nagy a jelentősége, főleg ha a vállalati IT infrastruktúrát nézzük. A legmodernebb megoldások magukban foglalják a vezetékes, a WiFi és a mobil hálózatok integrált használatát.

A felhőalapú szolgáltatások világszerte gyors fejlődés előtt állnak, különösen az üzleti ügyfélkörben és korszerű megoldásokkal akár teljes üzleti folyamatok is kiszervezhetők a felhőbe. A felhőszolgáltatások azért lehetnek majd nagyon népszerűek, mert egy cég működését sokkal hatékonyabbá lehet tenni azzal, ha nem kell külön beruházni a különböző informatikai, távközlési eszközökbe, szoftverekbe, hanem elég azokat szolgáltatásként igénybe venni.

A gépek közti kommunikáció (M2M) jelentőségéről, jövőjéről

Új lehetőségek vannak a gép-gép közötti (M2M) technológiában, amelyben emberi közreműködés nélkül zajlik a gépek közötti kommunikáció, főleg a lakásokban. Már megjelentek a piacon olyan új szolgáltatások, mint az otthoni biztonság, a videomonitoring, az otthoni automatizáció, valamint az okosmérés és az energiamenedzsment. Ezek a technológiák egyaránt használhatják a vezetékes, vagy a mobil szélessávú hozzáférést, ennek a felhasználó szempontjából nincs jelentősége.


Sági Gyöngyi

Budapesten született, közgazdász és újságíró diplomával egyaránt rendelkezik. A diploma megszerzése után a Világgazdaság szerkesztőségében kezdett el dolgozni. A gazdasági napilapnál ...