Csillogó szemekkel figyeljük a trendeket, a technológiai ugrásokat, diszruptív üzleti modelleket, mobil forradalmat és a dolgok internetét. Ahhoz azonban, hogy ezek ne csak távoli ismeretterjesztő műsorok legyenek Magyarország számára, tenni is kell. A húsz évvel ezelőtti koncepciók pár éve már lehetőségek, jelenleg teendők és feladatok, ha nem cselekszünk, néhány év múlva már újabb kihagyott ziccerek, hibák vagy hiányosságok lesznek.

A világ jelenleg egy hosszú távra érvényes strukturális átalakuláson megy keresztül, amit alapvetően a gyors technológiai fejlődés idéz elő, de hatásai az élet minden területén jelentkeznek majd. Teljes régiók, így Európa és Magyarország további versenyképessége is azon múlik, hogy mennyire sikeresen képes alkalmazkodni.

Internet of Everything

Hosszú éveken keresztül hallgathatta mindenki, hogy az informatika a jövő, de valójában az már a múlt, amire a következő években építkezni fogunk. A világ digitális struktúrák mentén épül fel, az informatika szövet szinten beépült a legegyszerűbb folyamatokba is. Nincs élelmiszer, kereskedelem, kommunikáció, de közigazgatás, állam, város vagy otthon sem informatika nélkül – ennek a jelenségnek a következő lépése az Internet of Things is, amiről az idei Internet Hungary első napja is jelentős mértékben szólt.

Ahogyan nem mondja senki ma már, hogy digitális fényképet készít, úgy túlzás lenne bármire azt mondani, hogy informatikai projekt, hiszen minden projekt egyben informatikai projekt is. A technológia okos és hatékony kihasználása új életminőséget és új üzleti lehetőséget nyit meg az egész világ előtt.

Az IKT-n belül a hardver és a szoftver mellett megerősödik a szolgáltatás jelentősége, az elmúlt tíz évet meghatározó „emberek internete” után egy teljesen új ipari internet korszak határozza majd meg a piacot. A dolgok internete felhasználói, fejlesztői és üzleti oldalon is totális paradigmaváltást hoz a teljes társadalomban. Új foglalkozások születnek, közben bizonyos munkahelyek feleslegessé válnak. Egy-egy ország sikerét az határozza majd meg, hogy állampolgárai fel vannak-e készülve az új foglalkozásokra, új rendszerekre, vagy tétlenül nézik, ahogy feleslegessé válnak egy algoritmus, egy robot vagy egy szenzor miatt.

Kitörési pont

Habár Magyarország globális piaci méretét tekintve nehezen válhat meghatározó, trendeket diktáló szereplővé, kár lenne hagyni, hogy az Internet of Things fejlesztési és alkalmazás terjesztési kérdéseiben az egyes - e témakörben meghatározó globális vállalatok - szereplők számára üzletileg racionális, de az ország érdek preferenciáit felülíró koordináció alakuljon ki hazánkban. Az Internet of Things világa leginkább azért különleges, mert az alapkövei megvannak, a szabványok elfogadottak, a szenzorok egyre kisebbek és egyre olcsóbbak. Egy vállalkozás sikere azon múlik, képes-e a bárki által elérhető Lego-darabokat a megfelelő kombinációban összerakni és újat, keresettet, értékeset alkotni ezáltal.

Az IVSZ „Az Internet of Things koordinált fejlesztése és alkalmazásának elterjesztése Magyarországon” címmel készített előzetes megvalósíthatósági tanulmánya letölthető a http://ivsz.hu/iot oldalról.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!