Ez a generáció feladja a leckét a munkaadóknak

Ez a generáció feladja a leckét a munkaadóknak
Rugalmas munkavégzés, online kommunikáció, közösségi média - csak néhány olyan elvárás, a,mit az Y generáció elvár a jelen és a jövő munkaadóitól. Oda viszik a tudásukat, ahol a legújabb technológiai eszközök állnak rendelkezésre.
A jól fizető munkákhoz ma már elengedhetetlen a digitális tudás, ugyanakkor az Y generáció tagjai az ezekhez szükséges technikai feltételeket el is várják a munkaadóiktól. A fiatal tehetségek megszerzéséhez és megtartásához a vállalatoknak korszerű kollaborációs eszközöket és rugalmas munkafeltéteket kell biztosítaniuk.

Komoly elvárások
A PWC felmérése szerint a globális munkaerőpiacon 2020-ra minden második munkavállaló az úgynevezett Y generáció tagja lesz (1980 és 2000 között születettek). A fiatalok a munkahelyeiken ugyanazokat a technikai feltételeket várják majd el, amelyekhez otthon és a tanulmányaik során hozzászoktak, vagyis gyakori online kommunikációt, közösségi médiát, kollaborációs eszközöket és flexibilis munkavégzést.

Az Y generáció tagjainak nagy többsége – Nyugat-Európában 78, Közép és Kelet-Európában 92 százaléka – véli úgy, hogy IT tudása megkönnyíti számára az álláskeresését, és ugyanilyen arányban részesítik előnyben azokat a vállalatokat, amelyek a legújabb technológiai eszközöket biztosítják a munkavégzéshez.


Mozdulnak, ha megéri
Egy jó munka reményében szívesen költözne, viszont saját üzletet nem indítana az átlagos, 18-26 év között magyar főiskolai vagy egyetemi hallgató – derül ki még 2015. őszén a Deloitte „Első lépések a munkaerőpiacon" című felméréséből. A program öt éve fut. A 2500 hallgató és frissdiplomás véleményét tükröző közép-európai régiós felmérés célja, hogy iránytűként szolgáljon a munkaadóknak; hogy kiderüljön, milyen feltételek szükségesek a legjobb, legkompetensebb, a munkaerőpiacon leginkább versenyképes ifjú tehetségek elcsábításához, továbbá az, hogy közvetlenebb párbeszéd alakuljon ki a munkáltatók, a felsőoktatási intézmények és a törvényhozók között.

Demokratikus, inspiráló főnök a nyerő
Kiderült többek között, hogy a fiatalok milyen vezetőt tartanak ideálisnak. Eszerint az ideális főnök náluk 10-15 évvel idősebb, ám érdekesség, hogy 50 év feletti vezetőt a megkérdezetteknek mindössze csak 2,5 százaléka választana. Közel kétharmad nem tartja lényegesnek a főnök nemét, ugyanakkor akiknek ez fontos, inkább férfiakat képzelnek el a vezetői pozíciókba. A frissdiplomások és a munkaerőpiacra először belépők szerint a jó vezető szakértője a saját területének, tud döntést hozni, de közben demokratikusan irányítja a céget. Az ideális főnök inspirál, stratégiai gondolkodásával új ötleteket és innovációkat támogat. Egy jó cégvezető legfőbb prioritásának tekinti a vállalat jövőjének biztosítását és az ügyfelekre gyakorolt pozitív benyomás elősegítését.

„Az idei magyar válaszadók szerint a hazai munkáltatók részéről elvárt öt legfontosabb képesség a logikus, analitikus gondolkodás, az új kompetenciák gyors elsajátítása, az önálló munkavégzés és döntéshozás, a csapatmunka, illetve a problémamegoldás. A megkérdezettek túlnyomó részének magas az önbizalma, mind az öt témakörben magasra helyezi a saját képességeit. Munkaválasztásnál még mindig sokat nyom a latban a jövendőbeli fizetés nagysága, ám az előző felmérésünk eredményeivel ellentétben, mikor a válaszadók 22%-ánál a munkabér szerepelt az első helyen a munkaválasztás legfőbb tényezői között, az idei felmérésen ez 16,8%-kal már csak a második. Idén az első helyen 17,2%-kal az érdekes és előremutató feladatok megléte szerepel. Ez a tényező a Deloitte legutóbbi felmérésén mindössze a negyedik helyen tűnt fel. Miként idei kutatásunk hazai eredményeiből is látszik, a magasan képzett és motivált munkaerő elhódításáért és megtartásáért a vállalatoknak elsősorban nem magasabb pénzügyi javadalmazást kell alkalmazniuk, hanem érdekes és kihívásokkal teli munkakörnyezetet kell biztosítaniuk" - emelte ki Gion Gábor, a Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Pénz, pénz, pénz
Mindazonáltal a pályakezdők kezdő bérigénye a valóságtól elrugaszkodott: míg 2013-ban a válaszadók frissdiplomásként első munkahelyükön nettó 170.000 Ft-os fizetésre számítottak, a 2015-ben készült felmérésben átlagosan nettó 255.000 Ft kezdő fizetést adtak meg, holott a KSH statisztikái szerint a nettó átlagfizetés itthon mindössze 160.000 Ft, míg egy értelmiségi dolgozó jelenleg átlagosan nettó 210.000 Ft-ot visz haza a hónap végén. 2012-ben a frissen diplomázottak kezdő fizetése nettó 159.700 Ft volt.