Digitalizáció és big data: kiderül, mitől félnek a hazai cégvezetők

Digitalizáció és big data: kiderül, mitől félnek a hazai cégvezetők
Egy nagymintás mérés alkalmával a hazai vállalatvezetők véleményét is felmérték a digitalizációval kapcsolatban. Örömre semmi ok.

Az innovációért felelős magyar vezetők 81%-a úgy véli, hogy a digitális ipari technológiák a következő 10 évben gyökeresen átalakítják majd az iparágakat, ugyanakkor 10-ből 8 magyar vállalatvezető aggódik is amiatt, hogy a technológiai fejlődés gyorsasága túlmutathat cége alkalmazkodási képességén - derült ki a GE Globális Innovációs Barométer Magyarországra először kiterjedő felméréséből. Az immár ötödik alkalommal elkészített kutatás során 2015 októbere és decembere között 23 országban, mintegy 3.000 innovációért felelős felsővezetőt és mintegy 1.400 szakértőt kérdeztek meg a digitalizáció és innováció üzleti környezetükre gyakorolt hatásáról. A Magyarországon 101 vezető bevonásával elkészült felmérés rávilágított arra, hogy noha a magyar vállalatvezetők optimistán tekintenek a digitalizáció munkaerő piacra és gyártástechnológiákra gyakorolt hatására, de mégis csak minden második magyar vezető alkalmazza a big data és a fejlett analitikai eszközök nyújtotta lehetőségeket az üzleti stratégia elkészítésében és a döntéshozatalban.

Big data - kit érdekel?
Az egyre komplexebb, globális üzleti környezetben nemcsak a digitális versenyelőny megtartása, de a versenyben maradás egyik alapfeltétele a big data strukturált elemzése. Míg a globális döntéshozók 61%-a, addig az innovációért felelős magyar vezetők csak 49%-a használja a stratégiai döntéshozatal során a cégek, magánszemélyek és intelligens hálózatok által napi szinten előállított hatalmas adatmennyiséget. A GE felméréséből kiderült, hogy a globális trendektől némileg elmaradva a magyar cégvezetők alacsonyabb mértékben gondolják úgy, hogy az innovációra irányuló partnerkapcsolatok és együttműködések közvetlen és pozitív hatással vannak vállalatuk pénzügyi eredményeire: mindössze 59%-uk látta úgy, hogy a cégük bevételei és profitja is növekedett az elmúlt évek innovációs együttműködéseinek köszönhetően.

A digitális darwinizmus kora
Napjainkban már elfogadott tény a cégvezetők körében, hogy a globális versenyben maradás érdekében drasztikus fejlesztésekre és átgondolt innovációs stratégiára van szükségük. Hazánk innovációért felelős döntéshozóinak 84%-a (globálisan 90%-uk) gondolja úgy, hogy a leginnovatívabb vállalatok nemcsak új termékeket és szolgáltatások, de új, korábban nem létező piacokat is képesek létrehozni. Az innovációk ugyanakkor nemcsak lehetőséget biztosítanak a cégek számára, de fontos kihívás elé is állítják őket. A GE kutatása rávilágított arra, hogy a magyar cégvezetők 80%-a (világszerte 81%-uk) aggódik amiatt, hogy a technológiák fejlődésének gyorsasága meghaladhatja saját vállalatuk innovációs és alkalmazkodási képességét. Ezzel beköszönt a digitális darwinizmus kora: vagyis aki lemarad, kimarad.

Fő az óvatosság!
A fentiek tükrében mégis figyelemreméltó, hogy a globális trendekhez hasonlóan a magyar döntéshozók 65%-a az óvatos megközelítést alkalmazza az innovációba történő befektetések során, a drasztikus és áttörő jellegű, de jóval kockázatosabb innovációs stratégiával szemben. Ennek megfelelően a vállalatok inkább a már meglévő és bevált termékeket és szolgáltatásokat fejlesztik tovább, a gyökeresen új, akár az adott piacot alapjaiban megváltoztató termékek bevezetésével szemben.

Milyen az ideális munkavállaló?

A digitális gazdaság rohamos fejlődése, valamint az innovatív termékek és szolgáltatások révén kialakuló új piacok a munkaerőpiacra is hatást gyakorolnak. Az innovációs stratégiát a saját üzleti stratégiájuk szerves részeként kezelő vállalatok számára a jövő tehetségei már nem a mély lexikai tudásukkal vagy fejlett analitikai képességükkel válnak vonzó jelöltté: a GE Innovációs Barométer szerint a magyar innovációs döntéshozók a problémamegoldó képességet (78%), a kreativitást (74%), valamint a stratégiai gondolkodásmódot (45%) emelték ki, mint a versenyképesség szempontjából elvárt képességeket.

Inkább jó lesz, mint rossz

Minden második magyar döntéshozó gondolja úgy, hogy a 4. ipari forradalomként is emlegetett digitális fejlődés pozitív hatással lesz a foglalkoztatásra, és mindössze 26%-uk tart ennek ellenkezőjétől. A fejlődés a munka természetére is hatással lesz: a GE kutatása szerint a magyar cégvezetők elsősorban az új, addig nem létező munkakörök születését (53%), az egyes kiemelt munkakörben dolgozók iránti megnövekedett keresletet (49%), valamint a munkavégzés rugalmasabb jellegét (45%) emelték ki.

Az innováció globális bajnokai
A világszerte megkérdezett, közel 3.000 innovációért felelős döntéshozó szerint magasan az Egyesült Államok (33%) vezet az innováció terén, míg a második helyre Japánt (17%), a harmadik pozícióba pedig Németországot (10%) sorolták. A képet érdekes módon árnyalja, ha az eredményeket összehasonlítjuk az INSEAD Globális Innovációs Indexének eredményeivel: az INSEAD indexét a listán Svédország vezeti, ezt követi az USA, majd Németország; míg Japán csak a 7. helyen szerepel.

Az energiaszektor lehet az innováció és a digitális gazdaság legnagyobb nyertese A világszerte megkérdezett 1.400 civil véleményvezér 61%-a gondolja úgy, hogy az innovációs fejlesztések és befektetések legnagyobb nyertese az energiaszektor lesz. A magyar innovációs döntéshozók szerint az energiaszektorba történő befektetések elsősorban az energiahatékonyságban (40%), és az energia elosztásának fejlődésében (38%) nyilvánulnak majd meg, valamint támogatni fogják hazánk energiafüggetlenségi erőfeszítéseit (35%) is.