Ma még csak tízből egy kis- és középvállalkozás tekinti magát digitálisan érettnek, ám az előttünk álló években gyorsan emelkedhet ez az arány – derül ki a CIB Bank és a TNS Hoffmann reprezentatív kutatásából. A cégek 41 százaléka eddig nem vagy alig haladt a digitális átállással, de jelentős változásokat terveznek a következő 10 évben. A pénzügy az első terület, ahol a kkv-k a kezdő lépéseket megtették, 90 százalékuk alkalmaz itt valamilyen digitális megoldást.

Kkv-k és digitalizáció: még csak ismerkednek egymással

A hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) még a digitalizációs folyamat elején tartanak, hiszen mindössze 7 százalékuk tekinti magát teljesen felkészültnek digitális szempontból - derül ki a legfrissebb CIB Bank Stafétabot kutatásból. A felmérés eredményei alapján viszont a kkv-k gyors fejlődést terveznek ezen a területen: ez alapján két év múlva tízből három, tíz éves időtávon pedig már tízből hat vállalkozás látja magát digitálisan érettnek.

Az eddigiek alapján nem meglepő, hogy jelenleg a kkv-k csupán 25 százaléka véli úgy, hogy „befutott”, vagyis komoly lépéseket tett a digitalizáció területén, 41 százalékuk számít törekvőnek – vagyis még nem lépett előre, ám vannak ilyen tervei -, míg nagyjából harmaduk sorolható a „leszakadó” kategóriába, akik saját megítélésük szerint hosszabb távon sem tudnak lépést tartani a digitalizációs folyamatokkal. A digitalizáció iránti elkötelezettség viszont nem függ attól, hogy az adott vállalkozás milyen szinten áll – tehát befutott, törekvő vagy leszakadó -, sokkal inkább a stratégiai tervezéssel van összefüggésben. „Ugyan nagy különbségek vannak, de egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek részéről megnövekedett az igény a digitális megoldásokra és szeretnék munkájukat egyszerűbbé, gyorsabbá tenni ezek segítségével” – tette hozzá Szabó Balázs, a CIB Bank kkv üzletágának vezetője a kutatás eredményeihez.

Nő a stratégiai tervet készítők aránya és helyet kapott benne a digitalizáció

A kutatás eredményei szerint a kkv-k döntő többsége – 92 százaléka – már végez stratégiai tervezést, és az arány folyamatosan emelkedik: tavaly még 89, 2014-ben pedig 84 százalékuk mondhatta el magáról, hogy készít tervet. A kkv-k több mint harmada készít stratégiai tervet az adott évre, de 7 százalékuk 5 évnél hosszabb időre is próbál meghatározni fejlődési irányokat. Figyelemre méltó megállapítása a kutatásnak, hogy a hosszú távú stratégiával rendelkező kkv-knál jelentős hangsúlyt kap a digitalizáció, túlnyomó többségük ugyanis számol vele az üzleti terveiben.

A trend az mutatja, hogy a digitalizáció egyre fontosabbá válik.

A CIB Stafétabot 2016 kutatás keretében 600 cég került megkérdezésre, amely az évi 300 millió-15 milliárd Ft árbevételű cégeket reprezentálja. Az adatfelvétel ideje 2016. október-november. A kutatás eredményei alapján viszont a hazai kkv-k még mindig viszonylag konzervatívnak tekinthetők: a legfontosabb sikerkritériumnak a megbízhatóságot és a pénzügyi stabilitást tartják – 81, illetve 78 százalékos említési arány mellett -, miközben a technikai fejlettség, a digitalizáció jóval hátrébb áll a rangsorban, a vállalkozásoknak csak 48 százaléka tartotta fontosnak megemlíteni.

A digitalizációs felkészültség alapján látható különbségek mutatkoznak a vállalkozások között regionális, illetve tevékenységi kör szerinti bontásban is. A magukat befutott kategóriába soroló vállalkozások 59 százaléka a közép-magyarországi régióban működik, miközben a válaszadók csak felének székhelye található ebben a régióban. Ami pedig a tevékenységi köröket illeti: a kereskedelmi tevékenység területén működő vállalkozások között a legmagasabb, 29 százalékos a befutottak aránya, míg az ipari és mezőgazdasági szektorban működők körében a legalacsonyabb, 21% százalék csupán.

Ki hol tart a digitalizációban?

A pénzügyi területen a legelterjedtebb a digitalizáció

A digitalizációt leginkább a pénzügyi területen alkalmazzák a kkv-k: a vállalatvezetők 90 százaléka nyilatkozott így, miközben az értékesítési területen 70, a gyártásban viszont csak 42 százalékot ért el a pozitív választ adók aránya. A pénzügyi terület hangsúlyos szerepe is azt mutatja, hogy a cégvezetők szerint a digitalizációnak nem csak kifelé van jelentősége, hanem a belső folyamatokat tekintve is: az átláthatóságot jelenti, a belső rend eszköze. A pénzügy ebben az első lépés, hiszen az minden kkv működésének a szerves és alapvető része.

„A kkv bankolásban kifejezetten fontos a személyes kapcsolattartás, azonban a napi kommunikáció egyre inkább kiváltható különböző digitális megoldásokkal, alkalmazásokkal. A CIB Bank fejlesztéseit a mindennapok egyszerűsítése jellemzi, legyen szó akár például egy mobilon is elérhető deviza-kereskedési szolgáltatásról, vagy olyan rendszerről, amivel a hitelezéshez kapcsolódó dokumentáció kezelése egyszerűsíthető. Mobilapplikációnkat néhány hónapja tettük elérhetővé a vállalati ügyfelek részére is, de széleskörű funkcionalitásának köszönhetően már minden tizedik kkv ügyfelünk használja. A jövő bankja automatizált lesz, digitalizált és papírmentes. Ez különösen kedvező - és költségkímélő - megoldás a vállalati ügyfelek számára” – nyilatkozta Szabó Balázs.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!