Digitalizáció az építőiparban: lépést tartasz vagy véged

Digitalizáció az építőiparban: lépést tartasz vagy véged
Az építőipari szektor produktivitása növekedni fog, hiszen ma mindössze 4%-kal magasabb a teljesítménye, mint egy évtizede. A digitális fejlesztések elmaradása szektorszintű és a vállalatok versenyképességét veszélyezteti. Az építőipar szereplőinek 93%-a felismerte a digitalizáció fontosságát, ugyanakkor szinte senki sem tesz megfelelő lépéseket ennek érdekében.

A digitális átalakulás mára már szinte az összes iparágban érzékelhető hatással bír és üzleti modelleket változtat meg. Az építőipar szereplőinek 93%-a azt várja a digitalizációtól, hogy hatással lesz a vállalati folyamatok teljes egészére. Néhányan már meg is tették az ilyen irányú szükséges lépéseket, derül ki a Roland Berger új tanulmányából, a “Digitalizáció az építkezési iparágban – Európa útját készítjük az Építkezés 4.0 felé”. A Roland Berger szakértői Németországból, Ausztriából, és Svájcból 40 építőipari vállalat és építőanyag beszállító cég véleményét kérdezték a digitalizációban rejlő potenciálról, és arról, hogyan haladnak az alkalmazásával.

A felmérés azt mutatja, hogy az építőipari vállalatok kevesebb mint 6%-a használ digitális tervezési eszközöket a folyamat elejétől a végéig. A megkérdezettek mindegyike úgy gondolja, hogy nem fedezte még fel az ebben rejlő teljes potenciált. “Annak fényében, hogy hogyan változott az építőipar produktivitása az elmúlt években, meglepő a digitalizáció lassú alkalmazása.” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője. Németországban az iparág termelékenysége mindössze 4%-kal növekedett az elmúlt évtizedben, miközben a teljes német gazdaság termelékenysége 11%-kal nőtt ugyanazon időszak alatt, köszönhetően az ipar 34%-os és a másodlagos szektor 27%-os növekedésének.

Senki nem alkalmazta még következetesen a digitális megoldásokat

A Roland Berger tanulmánya négy kulcselemet határozott meg, amelyek elősegítik a digitalizációt. Ezek a digitális adathasználat, a digitális hozzáférés a fogyasztókhoz és a beszállítókhoz, az automatizáció növelése és az összekapcsoltság kiterjesztése. Az egyes elemek relevanciája más és más az építőipari szegmensnek megfelelően. “Minél nyilvánvalóbbak az előnyök, annál egyértelműbbé válik a digitális átalakulással járó egyre nagyobb potenciál.” – mondta Schannen Frigyes. A megkérdezettek elsősorban a logisztika, értékesítés és a marketing területén látnak jelentős digitalizációs potenciált.

“A vállalatoknak az értéklánc teljes folyamatában alkalmazniuk kell mind a négy elemet ahhoz, hogy maximalizálják a termelékenységüket, - mondta Philipp Hoff, a tanulmány társszerzője – azonban eddig nem sok minden történt ezen a téren. A megkérdezettek egyike sem használta következetesen a digitalizációt.”

Többféle alkalmazás érhető el a piacon

Az "Építkezés 4.0" – t támogatandó és megkönnyítő több szoftvert és applikációt fejlesztettek már ki. A beszerzés területén például – amely leginkább gátja a digitális fejlődésnek – ezek a szoftverek akár 10%-ot is lefaraghatnak a költségekből. Az építőipari logisztikában is hasonló a helyzet: szoftveres segítséggel az építőanyag pont akkor érkezik az építkezésre, amikor arra szükség van. Az ilyen just-in-time szállítási módszerekkel csökkenthető a raktározáshoz szükséges hely és költség, éppúgy, mint az építőmunkások munkájának azon része, amelyet az alapanyagok mozgatásával, a terep rendezésével vagy azzal töltenek, hogy az építőanyagokat keresik. Ez most a munkaidejük akár 70%-át is kitöltheti. Hasonlóképpen az okos, összekapcsolt építőgépek is segítenek a kapacitás-kihasználás optimalizálásában.

Az építőipar szereplőinek fontos, hogy a megrendelők esetlegesen váltakozó igényeit teljes körűen elégítsék ki. Az e célra fejlesztett mobil alkalmazások teszik lehetővé az építővállalatok és beszállítók számára a projekt idején az azonnal információhoz jutást. “A professzionális ügyfélkezelés kiemelkedően fontos az építőiparban, mégis alábecsülik a jelentőségét, – mondta Schannen Frigyes - „a kivitelező sokszor hosszú ideig egyáltalán nincs kapcsolatban a megrendelővel. Pedig az építőipari cégeknek hosszú távú fogyasztói kapcsolatok kialakítására kellene törekedniük annak érdekében, hogy a versenyképességüket megőrizzék. A digitális, értékesítés-utáni alkalmazások segíthetnek ezen a problémán.”

Az Épület Információs Model (BIM) elengedhetetlen az állami infrastruktúra projekteknél

Az Épület Információs Modell (BIM) már most kiemelten fontos az építőiparban. A modell előnye, hogy lehetővé teszi a digitális szimulációt az építkezés előtt, ezzel csökkenthetők a tervezési hibák és potenciális extra költségek, valamint feltárhatók egyéb, alternatív megoldások. Az Épület Információs Model (BIM) használatát néhány európai országban az állami infrastruktúra beruházások esetében ma már kötelezővé tették, 2020-tól Németországban is az lesz.

“Egy dolog biztos, a jövőben más hozza majd meg a döntéseket az építőiparban” – jósolja Schannen. “A digitalizáció elterjedésében a tervezők vagy építészek döntenek majd az anyagok minőségéről és a beszállítókról és nem az kivitelezővállalatok". A digitális dokumentációnak köszönhetően a termékinformáció mennyisége rakéta sebességgel növekszik majd meg. Az építőipari cégeknek meg kell küzdeniük ezzel az adathalmazzal, ugyanakkor ezeknek az okos kezelése új üzleti lehetőségeket is rejt magában. Schannen Frigyesnek nincsenek kétségei afelől, hogy ”a digitalizációnak nincs alternatívája. Az építőipar sem kivétel ez alól. Az iparágnak bőven van mit bepótolnia és nem volna szabad késlekednie.”