1. A #MeToo mozgalom kiterjedése, folytatása, következményei
HarveyWeinstein zaklatási botránya végre felhívta a figyelmet arra, hogy a bolygó egyik fele fizikálisan, mentálisan és lelkileg sokszor kiszolgáltatva érzi magát - írja Kánai András jövőkutató legújabb cikkében, amiben a 2019-es év lehetséges és nagyhatású fordulópontjait elemzi. Itthon az Operettszínház egykori vezetője és Márton László színházvezető bukott bele az ügyekbe (bár ez utóbbi nemteljes bukás). 2019-ben a munkahelyek még többet fognak tenni, hogy a cégen belüli, addig elnézett viselkedésbeli problémákat megoldják. A trend több területet is érint:

• A cégek, márkák hírnevét erőteljesen befolyásolni fogja, hogyan bánnak a női alkalmazottakkal. Egy-egy mobilkamerás felvétel pokolba taszíthatja a cégeket. 
  
• Ki fog alakulni egy – talán digitális alapú – megegyezéskultúra, ami később megelőzheti a vádolást és a közösségi média legtöbbször idő előtti ítélethozatalát.
  
• A hímsovinizmus szavakban, és sajnos tettel is vissza fog vágni: a nőkre sok helyen gyanakvóan fognak nézni, és a velük való kapcsolatot (még szavakban is) a minimálisra fogják csökkenteni. A céges buliknak csökkenni fog az „ereszd el a hajam!” típusú jellegzetessége.

2. Facebook a pácban
A legnagyobb közösségi oldal hatása és befolyása felmérhetetlen: havi több mint kétmilliárd aktív felhasználóval egy külön országot képvisel a Földön. Mivel a Facebook Ország a legnépesebb, ezért a működtetőinek egyre nagyobb a felelőssége. Úgy tűnik, hogy 2018 nem Mark Zuckerberg cégének éve volt – legalábbis ami az állítólagos oroszhackerkedést, a CambridgeAnalytica botrányát vagy a felhasználók tudta nélküli adatátadást illeti – és a tendencia csak folytatódni fog.

• Lesznek még adatszivárgások, és a Sharyl Sandberg által (sokak szerint rosszul) működtetett cég egyéb viselt dolgairól is egyre többet fogunk megtudni. Ahogy Európában már látható, a megrendült bizalom és a demográfia nem kedvez a Facebooknak – nagy szerencséjére még a horizonton sincs az igazi versenytársa. Ennek ellenére csökkeni fog a felhasználói aktivitás, különösen Nyugat-Európában és az USA-ban.
  
• A politikai marketing még jobban felfedezi a Facebookban rejlő lehetőségeket. (Minél régebbi egy rendszer, minél inkább kiismerhető, annál jobban rájönnek a használói, hogyan lehet belőle többet kihozni.) A Facebooknak valamit mondania kell a jövőjére nézve, és egyszerre kedveskedni a hirdetőknek és az ingyenes felhasználóknak csak bonyolítja a helyzetét. 
  
• A kínaiak is meg akarják majd hackelni a Facebookot, az oroszokra már jobban odafigyelnek. 
  
• A Facebook teret veszít digitális reklámban az Amazonnal szemben, amely egyre jobb ajánlatokkal várja a hirdetőket.

3. A blockchain konszolidációjának kezdete
Csúcsok és mélypontok jellemezték a kriptovaluták 2018-as évét. Látszik, hogy a technológia készen van, de az azt működtető rendszer még nem (egészségtelen tulajdonosi szerkezet, bizonytalan árfolyam). 2019-ben egy lépést teszünk afelé, hogy a kriptovaluták a mainstream, nem technológiával főállásban foglalkozó fogyasztók számára is vonzók legyenek. Ennek egyik példája a Portion nevű, globális aukciós kereskedőház, amely a kriptotechnológiát használja katagolizálásra és fizetésre (és a jól védett Telegramot kommunikációra).

4. Az Amazon további emelkedése
Jeff Bezos cége egy igazi kis gömböc: egymás után nyeli be az iparágakat, és ki tudja, mi készül még az Amazon boszorkánykonyháiban. A rendkívül hatékonyan működő vállalat 2019-ben újabb területekre fogja betenni a lábát, miközben hirdetési bevételei folyamatosan nőni fognak. Senki sincs tőlük biztonságban: több mint 70saját márkával támadja a nagy múltú gyártókat. Ami az Amazonnal történik hatással lesz ránk is.

5. 5G
Korábban azt gondoltam, hogy az 5G technológiához még azért évek kellenek, de már elérhető külföldön és tesztelték itthon is, és 2019-ben jön ki az első 5g-képes mobiltelefon. Sok még a bizonytalanság, mert a szolgáltatók részéről ez jelentős beruházás, és a lehetséges előnyök egy része még fikcionális (önvezető járművek, távoperáció). Ismét egy példa arra, hogy az életünkben egy újabb nagy jelentőségű technológiai ugrás előtt állunk, amely nyitánya az igazi okosotthonoknak is, plusz az életünk több szeletét is átalakíthatja.

6. Virtuális személyek és a valóságos emberek együttélése
A másfélmillió Instagram-követőt felmutató Lil Miquela volt az első virtuális influencer a divatvilágban, sőt, azóta szerkesztője lett is a Dazed Beautynak. Az UBS Global Wealth Management Innovation Lab idén mutatta be a „UBSCompanion”-t, a saját virtuális tanácsadóját. A Dr. Daniel Kaltról, saját svájci (ember) főtanácsadójáról megmintázott avatár a tervek szerint az UBS irodáiban „dolgozik” majd, képes szemkontaktusra, és tényleg tanácsadóként dolgozhat majd a jövőben. És hogy hova vezethet mindez? Nézzük csak meg, mit kínál az Irmaz divatügynökség – bármilyen kampányhoz virtuális modelleket. A következmények beláthatatlanok:

• 2019-ben tovább folytatódik a valóság és a virtualitás összeolvadása, a fake news jelenség ennek csak egy tünete (a valóság nem külső tényező, hanem a fejünkben összeálló észlelés). 
  
• Ha emberekről mintázunk digitális humánokat – mert ők mégis jobban hasonlítanak az igazi emberekre – kiké lesznek a jogok? Mi történik az „eredeti” ember halála után a virtuális, digitális másolatokkal?
  
• Adunk-e jogot a digitális másolatoknak, például a letörölhetetlenség (digitális halhatatlanság) jogát?

7. Kína katonai konfrontációja
Az ázsiai óriás befolyását már az egész világra igyekszik kiterjeszteni. A Szovjetunió bukása óta nem kérdőjelezte meg senki az USA szuperhatalmi dominanciáját – de most Kína épp ezt csinálja. A lakosságát már jó ideje erre készíti fel: a saját gyártású populáris filmjei a kínai erő mítoszát táplálják, és a nézői vevők is erre. De miközben kereskedelmi háborúba keveredik a kiszámíthatatlan Trump elnök Amerikájával – és látszólag veszítenifog ebben – aközben gondjai is gyarapodnak:

• Nem tudni, hogy az iszlám világ meddig nézi el azokat a rendkívül súlyos jogsértéseket, amelyeket Kína a saját, muszlim ujgur kisebbsége ellen elkövet, 
  
• Mennyire fog tetszeni a Nyugaton tanuló, az országba visszaérkező fiatalságnak, hogy gyakorlatilag egy egyszemélyi diktatúra felé haladnak,
  
• A „kínai álom”, a folyamatos gyarapodás ígérete nem tartható fenn örökké. A friss adatok nem túl rózsás jövőt festenek a kínai gazdaságról, és bár nyilván nem kell temetni, valamit lépnie kell az állami vezetőknek.
  
• A dél-kínai tengeren de facto saját támaszpontot építő Kína vagy pénzzel (Fülöp-szigetek), vagy fenyegetéssel próbálja magának megtartani a vitatott területeket. 
  
• Eközben az ország tovább végzi kiberhadviselését a nyugati célpontok ellen.
  
  

A nagy kérdés 2019-re az, hogy bekövetkezik-e az első komolyabb katonai konfrontáció Kína és valamelyik másik ország, mondjuk az USA között? Az előjelei már megvannak. A világgazdaság globális együttműködése, Magyarország szerepe miatt ennek súlyos hatásai lehetnek ránk. Kánai András cikke itt folytatódik!

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!