A fintech és az online fizetés témakörökről igen részletesen, számos hazai és külföldi szakértő beszél majd az Internet Hungary konferencián szeptember 26-27-én Siófokon.

Témáink többek közt: A Fintech csodálatos világa; Új payment megoldások; Az online fizetés liberalizációja; a PSD 2 bevezetése; a GDPR bevezetése.

Banki ügyintézés? Jaj, attól már az idősebbeknek is borsódzik a háta. Sorszám-húzgáló masinák, kábé egyórás várakozás azért, hogy egy ügyintéző egy ugyanolyan online felületen megcsinálja ugyanazt, amit én is meg tudnék otthonról. Csak valamiért kell lásson engem, meg hogy én írok alá (halihó:digitális aláírás, Észtország) és valamiért kell gyártsunk ezer és egy nyomtatott papírt, nyilatkozatonként 3-4 példányban, és még a kiskutyám lábujjáról is kell nyilatkozzak, biztos, ami biztos...

Röviden és tömören: a helyzet ma 2017-ben is sok pénzintézetnél olyan, mint az állami bürokrácia volt a számítógépek, illetve az internet előtti „kőkorszakban” vagy amilyen manapság a digitalizációt csak „nyomokban tartalmazó” hazai (és egyébként európai) egészségügy. Tudnék tehát bankneveket sorolni, volt, ahol egyetlen – igaz speciális – átutalás miatt 3(!) órát kellett várakoznom, de nem sorolom, mindenki hallott elég rémtörténetet maga is. Brrr. Grrr. Vagy az egészségügy: a vérképemért hétköznap délelőtt 10 és 11 óra közt, csak személyesen mehetek be a kórházba, ott papíron kinyomtatva megkapom amit elvihetek papíron az orvosnak.

De maradjuk a pénzügyek terén. Innen üzenem: bankvilág – ébresztő! 2017-et írunk, sok helyütt már Bitcoin-al vagy Ehter-rel is lehet fizetni, de ha a virtuális valuták árfolyama esetleg mégis piramisjátékként omlana össze, akkor sem lesz a világ újra olyan, mint 2008 vagy 1989 előtt volt. A mai bankfiókokat jobbára ugyanúgy múzeumokban mutogatják rövidesen, mint az MP3, a Youtube és a Spotify világa előtt még egyeduralkodó zenei CD-ket. A pénzügyi világban villámgyors és eléggé gyökeres paradigmaváltásra van tehát szükség, akár a zeneműkiadók vagy a filmstúdiók világában.

A pénzügyi technológiákban ugyanis hasonló, robbanás előtti a helyzet, mint pár éve a szállodák vagy a taxisok világában volt, mikor az AirBnb és az Uber elkezdett szárnyalni. Be is vannak rezelve a pénzügyi intézmények. Az okosabbak. Mert a lassabban kapcsoló, „tanulási nehézségekkel küzdő” ágazati szereplők bizony beragadtak két, papírokkal roskadásig tömött iratszekrény közé...

De nézzük, mi is az a fintech, illetve financial-technologies? Pontos definíció az angolszász világban sincsen, de valójában azoknak a modern, digitális technológiáknak (és az ezeket fejlesztő cégeknek, sőt, ma már egy komplett iparágnak) az összefoglaló elnevezése, melyek a banki-pénzügyi-tőzsdei, befektetési, valamint biztosítási szektorhoz köthetők és próbálják a XX. századi, szigorú pénzügyi világot valahogy „összeismertetni” a XXI. századdal.

Persze akár a startup „aranyláz”, ma már fintech is egyre inkább mindenütt felbukkanó kifejezés, boldog-boldogtalan próbálja pozicionálni magát. Valójában tehát azokra a fitech szolgáltatásokra, megoldásokra és cégekre érdemes fókuszálni, melyek olyan szinten disztruptálják (forgatják fel) a hagyományos pénzintézeti és pénzügyi világot, megoldásokat és szokásokat, amit azt az említett AirBnb a szállodaiparral, az Uber a taxitársaságokkal tette. Vagy éppen anno az Amazon, az Ebay, a Google (keresés, térkép, Drive), a Facebook és a Netflix tette az internettel, melyet azóta nem csak hírek, adatok böngészésére, fórumozásra és levelezésre használunk...

A fintech klasszikus 3 nagy területe: a bankok, a biztosítók és a befektetés-eszközkezelés világa. Pár példát is hozzunk ide a jobb beazonosíthatóság kedvéért, mi is az, amikor fintech-ről beszélünk, mely területeket, megoldásokat, vállalatokat értünk ide.

– A Bitcoin, valamint a Bitcoin alapját adó blokklánc technológiák (pl. nemzetközi utalások reformja ilyen alpon valósulhat meg) és a kriptovalutákhoz kapcsolódó tőzsdék, illetve a szintúgy ide kapcsolódó hatalmas szolgáltató iparág (például Bitcoin ATM-ek).

– Közösségi kölcsönző és pénzgyűjtő oldalak (peer to peer lending) pl. Upstart, Funding Circle, Peerform, Sofi, Lending Club, CircleBack Lending, Prosper Marketplace)

– Innovatív fizetési megoldások (pl. Apple Pay, Samsung Pay, Google Pay, Square, Barion (magyar) vagy az M-Pesa sikere Afrikában)

– Spórolást segítő applikációk

– Tőzsdei tippeket adó Mesterséges Intelligencia robotok (szoftverek).

– Pénzkezelési, átutalási megoldások a korábbi lassú és méregdrága nemzetközi és helyi megoldásokhoz képest (pl Transferwise)

– Sárga-csekk befizetés QR kóddal

Összefoglalva: a Fintech igazi jellemzője: felforgatja és átalakítja a hagyományos pénzügyi világot, kezdve a bankok, biztosítók üzleti modelljétől egészen az egyének pénzügyeinek intézéséig.

Nézzük, milyen talajra találhat mindez itthon? Mit érzékel ebből a magyar üzleti döntéshozó és az átlagember? Miért fontos? Miért kell vele foglalkozni?

Mi, fogyasztóként Magyarországon főleg a legnagyobb bankok és kártyatársaságok, esetleg az Apple, a Samsung vagy a Google fizetési megoldásairól hallottunk.

A mindennapokban még azt sem tudjuk pontosan, hogy az online fizetési megoldások és a fintech mennyire takarja ugyanazt, pontosabban mennyire van átfedésben a két terület? Valójában a legjobb globális fintech fejlesztések (lásd például Forbes top 50 global fintech innovation ) mintegy negyede-harmada köthető az online fizetéshez.

Itthon is nyilván sok fintech fejlesztés van persze az érintésmentes fizetésben vagy a gyorsított online vásárlásokban, ahol pár olyan nevet volt érdemes korábban megjegyezni, mint a német Sofort, a nálunk a régióban elsőként felkapott Mastercard Mobile vagy a Mobiltárca Szövetség korábbi erőfeszítései, ám ezek az eredeti formájukban nem terjedtek el, talán mert túlzottan megelőzték a korukat. A modern megoldások az online fizetésben azóta nálunk inkább más irányokat vettek. Dacára annak, hogy a bankrendszerünk, sőt az online és mobil banki szolgáltatásaink nem csak a régióban, de európai, sőt, észak amerikai viszonylatban is fejlettnek mondhatók.

Ami viszont relatíve fejletlen, az az innovációs vállalati kultúránk és attitűdünk. Bár ez is relatív, az olyan kényelmi szolgéltatások, mint az SMS-es fizetési tranzakciók (pályamatrica, Mobil parkolás) nagyon megelőzték a korukat és nem is haltak ki. Ugyanígy az ATM készpénzfelvétel, a mobilegyenleg feltöltés vagy a vásárlásokról szóló SMS visszaigazolásokban is hatalmas előnyünk volt, sőt anno még WAP-os banki megoldásaink is voltak, icipici fekete-fehér mobilképernyőkön.

Miért? Mert Magyarország egyfajta tesztpiac, így a nagy cégek több új technológiát próbáltak ki nálunk. Uugyanakkor az utóbbi években az ezredfordulón meglévő előnyünk mintha olvadna. Globálisan igazából egyetlen igazi fintech vállalatunk nőtt nagyra ebből a korszakból az IND, amit a Mysis vásárolt fel 2014 őszén, becslések szerint 20 milliárd forint körüli összegért. (Pontos szám azért nincs, mivel teljesítményhez és jövőbeli áraktól függő részvényopciók is voltak a dealben.)

– Főként amég mindig relatíve alacsony hazai érdeklődés és használati hajlandóság a digitális technológiák iránt – nyilván „statisztikailag” főként a városoktól távolabb, vidéken, idősebb és iskolázatlanabb generációk körében.

– És továbbra is megvan a bizalomhiány a pénzügyek online intézése iránt! Nálunk az emberek 27%-a kifejezetten bizalmatlan a pénzintézetekkel szemben.

– Gondot jelent a Bitcoin (és társainak) anonimitása, melyek óvatossá teszik az átlagembert, illetve a pénzmosás elleni törvények, bűnözés, feketegazdaság visszaszorítása miatt nem elképzelhetetlen, hogy a szabályozók erősebben igyekeznek „mederbe terelni” a kriptovaluta hype-ot. Azaz Bitcoin-t a betiltás, illetve a nagyobb ellenőrzés fenyegeti, kérdés érdekes lesz-e a BTC, ha megnehezül használata a dark weben a bűnözők számára.

– A fentiek miatt hatalmas kérdés a Bitcoin, mint befektetés. Íme két végletes scenárió: a Z és alfa generációk elfogadják pénzként és milliomos lesz, aki ma a 4 ezer dolláros, extra drágának tűnő BTC-be befektet, vagy betiltják (fedezet hiánya miatt összeomlik). Bármelyik végletre van esély ma, senki nem tudja megmondani mi is várható. (Arról nem beszélve, hogyha a BTC befut és értéke lesz, akkor az emberiség nem megawattokat, hanem gigawattokat fog feleslegesen „elfüstölni” Bitcoin és Ethereum bányászatra.)

– Hiába gyors és egyszerű a fintech innovációk használata, erős, bizalmat építő brandek nélkül mit sem ér, de persze néha a bizalom sem elég.

Magyar fintech piac mérete tavaly 83 millió eurós (mintegy 25 milliárd forint) volt a Deloitte becslése szerint, de a lengyel adat 856 millió, osztrák 588 millió, a cseh pedig 190 millió euró.

Nálunk azonban robbanás mégsem várható. Helyette lassú, korlátos növekedés a szűkös IT fejlesztő kapacitások miatt, hiába van pénz az ágazatban, ha kevés a jó ember, hiszen Nyugaton 2-3X jobban keresnek a banki informatikusok, pedig itthon is nettó 7 számjegyű egy szenior ember havi fizetése... Azaz azok a nagyvállalatok profitálhatnak a fintech jelenségből itthon, akik meg tudják fizetni (és meg is tudják tartani) a tényleg minőségi, jó, de főként kreatív szakembereket.

Nálunk összesen másfél tucat olyan fejlesztőcsapat van, akiknek tényleges fintech kompetenciáik vannak! Ezek forognak különböző ötleteken, ezek dolgoznak minden banknak, más pénzügyi cégnek és startupoknak, különféle felállásokban. (A legismertebb fintech fokuszú inkubátor a BNL Partners. az OTP-csoport pedig kétmilliárd forintos, régiós fokuszú fintech alapot indít.)