BMW, Tesla és társaik, avagy az ipar 4.0 nagy elkötelezettjei

BMW, Tesla és társaik, avagy az ipar 4.0 nagy elkötelezettjei
A legismertebb ipar 4.0 úttörők az autógyártásban a BMW és a Tesla. Ez utóbbi az értékesítési modellt is gyökeresen átrajzolta azzal, hogy a hagyományos autószalonos modellt átírta – de ez közismert. Nézzük a részleteket.

– A megközelítés az, ami nagyon megváltozptt e cégeknél, a lényeg, hogy a vevői megrendeléstre gyártják modelljeiket. Vásárlóik igen nagy szabadsággal állíthatják össze, mintegy építőkockák szintjén azt, hogy milyen modellt szeretnének vásárolni az adott modellcsaládokon belül. Az ipar 4.0 az új ipari forradalom: cikksorozatunk első része itt érhető el.

– A BMW-nél 11 modell és 36 karosszériatípus, több tucatnyi motortípus és nagyobb megkötések nélküli további szempontok szerint rakhatják össze a megrendelők az autóikat, nem kell kompromisszumokat kötni az éppen raktáron lévő modellek, színek, motorok és felszereltségek tekintetében. És nem valami jövőbeli gyártói ígérgetésről van szó, ha valaki felmegy a honlapra, láthatja, hogy már a belépő kategóriában is lényegében maga kattintgathatja össze az autója főbb extráit, bár a különböző kiegészítő csomagok, csomagajánlatok is megvannak még. A lényeg, hogy először digitálisan összerakhatom az építőelemekből az autót, leellenőrzöm és megrendelem. Ennyi.

– A Teslánál ezt még tovább vitték, mert pusztán online az előrendelés menete, ha fizetem az előleget, nem kell találkozzak autókereskedővel sem, legfeljebb majd a jármű-átadásnál van személyes kontaktus. Mindkét cég e módszerrel nem csak időt és munkaerőt spórol, hanem az ügyfél-elégedettséget is látványosan fokoz(hat)ja. Mi több, már ma is probléma nélkül rendelhetők bármelyik modellbe az olyan egyszerűbb extrák, mint a GPS, a hang- és képrendszerek, és változtathatók a motortípusok, karosszéria-kialakítások, futómű- és meghajtás típusok, és hasonlók.

– A megközelítés a divatiparban is kezd terjedni, az olyan márkák körében, mint például a Nike, a Brooks Brothers, vagy a Burberry. Itt a vevők – jobbára meglévő, de nagyon sokféle – elemből válogathatják össze, azaz maguk tervezhetik meg egyedi cipőiket, ruháikat, divat-kiegészítőiket.

– Mi több, a Coca-Cola is kísérletezik ilyen egyediesített gyártással: a különböző üdítőket kevergetheti a fogyasztó, sőt számos egyedi ízt is hozzáadhat a saját üdítőjéhez. Viccesen hangzik, mégis, a Coca-Cola Freestyle Machine nevű automatában (melyből könnyű sörök is kérhetők) 8 ezer-féle kombinációt lehet kikeverni! Gasztroblogok már rá is csaptak a témára és a legkülönfélébb üdítő-recepteket ajánlgatják. (Egy másik Coca-Cola példa a keresztneves névcímkék alkalmazása ehhez képest már régi trükknek tűnik...)

– Az Under Armour és a Babolat atlétikai márkák szenzortechnológiákat építenek a termékeikbe, hogy mérések révén fokozzák a sportolók teljesítményét. Az Under Armour szenzorral ellátott pólója nem csak a szívverést, de az anyagcsere folyamatokat, a tüdőkapacitást és a testhelyzeteket is rögzíti, így tökéletesre csiszolhatók az edzéstervek. A Babolat olyan teniszütőt dobott piacra, amely a játékos ütési, csavarási technikáját tudja kielemezni, és tippeket ad a játéktudásunk fejlesztésére. – Rendben van, hogy a Coca-Cola próbálkozik, de még a leghagyományosabb élelmiszeriparba is megérkezett a termék-egyedeisítési láz. Itt a 3D nyomtatással kísérleteznek: a The Hershey Company egyedi formájú cukorkákkal, édességekkel támad, míg a Barilla a tésztákat egyéniesítené a térbeli nyomtatásos módszerrel. Persze a 3D nyomtatással gyártott tészta vagy gumicukor nyilván csak a leggazdagabbak esküvői különlegessége vagy az óriáscégek logózott dolgainak játékszere lesz, de akkor is egy kis érdekes réspiac alakul ki – a lényeg itt is az egyediesítés.

Mi következik ebből? Hogyan reagálhatnak a cégek?
– Fel kell ismerni, hogy a piac megváltozott. A vevők egyre inkább keresik, egyre többet hajlandóak fizetni az egyedi, egyéni termékekért, de legalábbis két hasonló termék közül az egyénibbet, egyediesíthetőbbet váalsztják, legyen az autó, chopper vagy épp egy üdítőital. Nyilván az egyedi termelésnek vagy szolgáltatásoknak nem kis pluszköltsége van, így alapos fogyasztói igényfelmérés és az egyed ötletek tesztelése sem kerülhető meg.

– Mint a fenti pontban már jeleztük: a termékek esetén a lehető legalaposabb fogyasztói visszajelzési lehetőségeket kell megteremteni, a kapott imputokat pedig be kell építeni a gyártási folyamatba, vagy legalább egy részüket. A lényeg itt, hogy milyen élethelyzetekben, milyen szituációkban használják az emberek legtöbbet a terméket, ebből lehet a legjobb egyediesítési stratégiákat összerakni.

– Nem csak új fogyasztói igények vannak, de könnyen lehet, hogy új üzleti modellben kell kielégíteni azokat: A szoftvercégek ma már például dobozos termékek helyett eléggé átálltak a havi vagy éves előfizetési díjas modellekre. Szoftvert szolgáltatásként, azaz Software As A Service, SAAS. Ennek mintájára ma már autókat is árulnak szolgáltatásként – lásd Budapesten a GreenGo vagy MOL Limo autóflottákat.

– A szervezeti és munkakultúrát is gyökeresen felforgathatja egy ilyen átállás. A meglévő folyamatok teljes átalakítására lehet szükség. Termelés esetén egészen a tervezés, dizájn fázisától égészen az ellátási-lánc menedzseléséig rengeteg változásra lehet szükség.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. ...