Az ünnepek alatt sem árt figyelni a zsaroló vírusra

Az ünnepek alatt sem árt figyelni a zsaroló vírusra
A fájlokat titkosító és a számítógépeket a felhasználók előtt lezáró kártevők a legveszélyesebbek közé tartoznak.

Egy zsaroló vírus (angolul ransomware) ugyanazt teszi elektronikus formában, mint egy hagyományos bűnöző: elvesz tőlünk valamit, majd pénzt kér azért, hogy visszaadja. Ezek a kártevők két fő típusba sorolhatóak: az első a titkosító trójaiak, a második pedig a képernyőzárak.

A titkosító trójaiak módszeresen végigsöpörnek a merevlemezen, és úgy módosítják a dokumentumokat és a fotókat, hogy azok a titkosítás feloldásához szükséges kulcs nélkül soha többet nem lesznek megnyithatóak. A kulcsot a bűnözőktől vehetjük meg, jellemzően 150 ezer forint körüli összegért, de fizetni igen kockázatos, mivel jó eséllyel a pénzünk elveszik, de a kulcshoz nem jutunk hozzá. Más megoldás viszont nincs igazán: a feltörésre még egy szuperszámítógép birtokában sincs esélyünk.

A képernyőzárak jellemzően a teljes operációs rendszert zárolják, egészen addig, amíg a váltságdíjat ki nem fizetjük. Többségük valamilyen „hatósági figyelmeztetést” jelenít meg, amely arról tájékoztat, hogy a gépen „inkriminált” állományok találhatóak, és a „hatóság” eljárást kezdeményez, hacsak a felhasználó nem fizeti be a rá kiszabott „büntetést”.

Zsaroló kártevőkből több száz különböző változat létezik, a legismertebb titkosítók a Cryptolocker, a Cryptowall, a VaultCrypt és a CTB-Locker, a legelterjedtebb képernyőzár pedig az FBI Trójai, vagy más néven Reveton.

Miért terjednek olyan jól?

A zsaroló kártevők terjesztésére rendszerint az emberek megtévesztésének (social engineering) segítségével kerül sor. Az embereknek hajlamuk van arra, hogy segítsenek egymásnak, és motiváltak arra is, hogy elkerüljék a problémákat. A bűnözők pedig kihasználják ezeket a tulajdonságokat.

Egy tipikus példa a hamis megrendelési visszaigazolás. Ezekhez az e-mailekhez rendszerint csatolva van egy fájl, melyet az áldozatnak meg kell nyitnia. Ha valaki kap egy e-mailt, amely tájékoztatja arról, hogy a „rendelése megérkezett”, de nem emlékszik arra, hogy rendelt volna valamit, akkor hajlamos megnyitni a csatolmányt, hogy „megtudja a részleteket”.

Egy másik, tipikus módja a megfertőződésnek az, ha fertőzött weboldalra tévedünk. Ilyenkor nincs szükség semmilyen letöltésre, és arra sem, hogy valamire rákattintsunk, egyszerűen böngészés közben fertőződik meg a számítógépünk.

A vírusok működését segítik a külső alkalmazások sérülékenységei. A Word, az Adobe Acrobat, a Java vagy magának az operációs rendszernek a biztonsági rései kihasználhatóak a terjesztésükre.

A zsaroló kártevők működése ráadásul rendkívül gyors. A csatolmány megnyitása után néhány ezredmásodperccel már zárolásra kerülhet a gép, de a titkosító kártevők is hasonlóan gyorsak. Mialatt a titkosító komponens telepítésre kerül, a kártevő kapcsolatba lép a bűnözők szerverével, és letölti a titkosításra használt egyedi kulcsot. Amikor a zsaroló üzenet megjelenik a képernyőn, rendszerint már késő van mindenhez: a dokumentumok titkosításra kerültek.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!