Az online világ a bizalommal is furcsa dolgokat művel

Az online világ a bizalommal is furcsa dolgokat művel
A NYU Stern és a BlaBlaCar közös tanulmánya szerint az online ismerősökben közel annyira megbízunk, mint a barátainkban. Az Európa szerte 18.000 ember részvételével lezajlott felmérés az online kialakuló bizalmat vizsgálta, valamint annak a közösségi gazdaságra és egyéb területekre gyakorol hatását.

A NYU Stern és a ​ BlaBlaCar​, a világ legnagyobb, hosszú távolságon üzemelő telekocsis platformja közös tanulmányt jelentetett meg, amely rávilágít arra, hogy az internet mennyire nagymértékben eszközöl változást az emberek közötti bizalom kialakulásában.

A tanulmány a „Beléptünk a bizalom korába” címet viseli, amelynek társszerzője egyrészt a közelmúltban kiadott ​ The Sharing Economy (A közösségi gazdaság) című könyv szerzője, a NYU Stern Üzleti Egyetemen oktató Arun Sundararajan, másrészt a BlaBlaCar alapítója, Frédéric Mazzella. A tanulmány 18.289 telekocsis által 11 országból összegyűjtött adatok elemzésével vizsgálja, hogy mielőtt még a személyes találkozóra sor kerülne, az emberekben miként alakul ki bizalom a másik irányába.

A felmérés arra a meglepő megállapításra jutott, hogy a válaszadók inkább megbíznak a hiánytalanul kitöltött adatlappal rendelkező online társaikban, mint a munkatársaikban és a szomszédjaikban, és ez a bizalmi szint megközelíti a barátok és a család irányába tanúsítottat.

A válaszadók bizalmi szintje a különböző szereplők irányába:


94% – családtagok

92% – barátok

88% – a hiánytalanul kitöltött adatlappal rendelkező BlaBlaCar felhasználók

58% – munkatársak

42% – szomszédok

16% – közösségi média kapcsolatok

A tanulmány rávilágít arra a kiterjedt magatartásbeli változásra, amelynek Európa szerte mindenfelé tanúi lehetünk. Továbbá arra is kiterjed, hogy az online platformok soha korábban nem látott mértékű bizalmat keltenek a felhasználók körében. A kapcsolódási háló és a digitális bizalmi eszközök bizalmi tőkét biztosítanak az egyén számára, ami egyfelől a személyazonossági és az adatlapokon feltüntetett információknak, valamint a különböző interakciókból származó értékeléseknek köszönhető. Ennek eredményeképpen az online profil alapján azonnal fel tudjuk mérni egy adott személy megbízhatóságát, még akkor is, ha nem találkoztunk vele korábban. Ez tulajdonképpen a személyek közötti bizalomnak a mérése, a népesség méretének megfelelő „bizalmi hálózatokban” az egyénnek a központi szereplővé tétele, és az egyenrangú felek közötti együttműködésben rejlő hatalmas lehetőségek kiaknázása az online értékesítésen túlmutatóan a nagy kockázattal járó interakciók területére is, legyen szó telekocsizásról vagy rövidtávra szóló szálláshely biztosításáról.

A tanulmány továbbá azt is megállapítja, hogy a bizalomnak egy adott, egyenrangú feleket felsoroltató piaci környezetben való növekedése és támogatása a közösségi gazdaság egyéb területeire is pozitív hatást gyakorol. A megkérdezettek közel fele​ (48%) állította azt, hogy a telekocsizás nyitottabbá tette más emberek irányába. Hasonlóképpen, a telekocsis szolgáltatást már használók körében háromszor annyira valószínű, hogy bevonódnak egyéb közösségi gazdasági tevékenységekbe.

„Ennek a jelenségnek a fejlődéspszichológiára épülő magyarázata van, hiszen az utánzás, a más kárán tanulás része a gyerekkori szocializációnak is. Az autósokról, éttermekről, apartmanokról adott értékelésekből tanulunk, éppen úgy, mint a kisgyerek, aki utánozza a nagyobb testvérét. A bizalom, a ragaszkodás a magyar néplélek fontos része. Régi barátságokat ápolunk, ragaszkodunk az otthonunkhoz, a szülővárosunkhoz. Ha a modern technológiának köszönhetően az életünk egyre több területén jelenik meg a bizalom, az jó irányba formálhatja az attitűdünket: nyitottabb, másokkal szívesebben együtműködő emberekké válhatunk, amely mindenképpen javára válik az országnak” – vallja Molnár Kata pszichológus.

A jelentés hat létfontosságú elemet hangsúlyoz, amelyeket a különböző platformok arra tudnak felhasználni, hogy a közösségen belül erősítsék a digitális bizalmat.

Ezek a következők:

· bejelentett adatlap információk,

· értékelések,

· kötelező erejű pénzügyi kötelezettség,

· a felhasználó tevékenységi szintjének nyilvánossá tétele,

· moderálás,

· valamint a közösségi média profilokkal való integráció.


Sundararajan professor a következőket állítja: ​ „A digitális bizalom végre odáig jutott, hogy nagy kockázatú interakciókat tesz lehetővé a valós életben. A digitális és a fizikai világ összeolvasztása ebben a feltörekvő, következő generációs bizalmi infrastruktúrában gyökerezik, amely az egyéneket döntési erővel ruházza fel, és az elkövetkező évtizedekre átalakítja az egymáshoz való viszonyulásunkat a világban zajló gazdasági tevékenységekkel egyetemben.”

Frédéric Mazzella a következőket nyilatkozta: ​ „A digitális bizalom és az emberek közötti bizalom kapcsolata leírható azzal, amit a telefon jelentett az emberi kommunikáció számára. A telefonnak köszönhetően az emberek bárkivel és azonnal kapcsolatba tudtak kerülni. Hasonlóképpen, a digitális bizalmi hálózat lehetővé teszi az egyének számára, hogy azonnali hatással bárki bizalmi tőkéjét megszerezhessék. A mások bizalmát így mindenfajta elérési és időbeli korlátozás nélkül élvezhetjük, és ugyanez vonatkozik a másik irányba is.”

A szerzők előrejelzése szerint ahogyan az egyéneknek az egymásba vetett bizalma megerősödik az online társakkal lefolytatott sikeres gazdasági és közösségi interakciókon keresztül, ezzel egyidőben a társadalomban a bizalom szintje is növekedésnek indul, amely megalapozza az új, Bizalmi Kor beköszöntét.