Az Alibaba központ a GDP-t is megdobná – interjú Kis Gergellyel

Az Alibaba központ a GDP-t is megdobná – interjú Kis Gergellyel
A GDP-ben is kimutatható lenne, ha az Alibaba valóban ide telepítené egész Európát, vagy akár csak egy nagyobb régiót kiszolgáló központját – véli Kis Gergely, az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. partnere.

 

Az Evolution konferencián Kis Gergely is előad, március elsején 10 órától.
Előadásának címe: a kétarcú sharingeconomy.
Ezt követően egy fórumbeszélgetésben is részt vesz.


– Mit tart ma a legerősebb trendnek a digitális világban?
– Bár talán túl sokat hallunk róla, mégis, korunk egyik legnagyobb kihívása a sharing economy, azaz a megosztásra épülő társadalom jelensége. Közel sem csak arról van itt szó, hogy néhány szálloda vagy taxis a fejét kell vakarja miattuk.

– Hanem?
– Magyarországon is emberek tízezreinek munkahelyéről van szó, alapvetően így kell nézni ezt a kérdést. Szerencsére a Digitális Jólét Programban ez a téma is markánsan előkerült. Szükség van ugyanis e kérdések rendszerszintű szabályozására.

– Hogyan érdemes nekifogni?
– A lényeg az, hogy egyenlő feltételeket kell teremteni – az még a legszabadabb országokban sem működik, hogy az egyik szolgáltató adózik, számos drága beruházást tesz egyes a szigorú szabályok miatt, míg a másik oldalon magánemberek adózatlanul, különösebb extra beruházás nélkül végezhetik ugyanazt, vagy igen-igen hasonló tevékenységet.

– Megoldás a tiltás?
– A tiltás csak rövid távon, látszólagos eredményeket hoz, de az üzleti élet kreatív, gyorsan talál alternatívát a jogszabályok alól való kibújással. Átgondolt szabályozással, ex ante jelleggel kell tudnunk megtalálni az egyensúlyt a fejlődés, a lakossági igények és az állami adóbevételek megtartásával, egyenlő feltételek kialakítása mellett. Ugyanakkor ez jelenleg világszerte hatalmas kihívás, nem csak Magyarországon indult el a mozgolódás.

– Mire gondol?
– Például nálunk egyes társasházak az alapító okiratba foglalták, hogy tilos kvázi hotelként üzemeltetni egy-egy magánlakást, mivel lényegében sok belvárosi ház ma már „átjáróházként” működik. Éjjel-nappal nagy a jövés-menés, nem csoda, ha sok helyütt ezt a lakók megelégelték. Ezen kívül biztonsági kérdések is vannak, nem véletlenül kell például tűzálló függöny a hotelekbe, vagy éppen egy taxisnak engedélyekért folyamodnia.

– Külföldön hogyan szabályozzák az Airbnb-t?
– Országonként eltérően, sőt, még városonként is van eltérés. Frankfurt és Berlin is más-más utat követ. Berlinben például az önkormányzat rendeletben tiltotta meg, hogy cégekkel, vagy cégszerűen adják ki a lakásokat Airbnb-n. A rendszer valóban nem is erre jött létre, hanem azért, hogy magánszemélyek, amikor nem használják a lakásukat, arra az időre kiadják. A német főváros szabályozása is ebbe az irányba próbálja visszaterelni a trendet. Egy személy csak egy lakást adhat ki, azt sem az év 365 napjában, illetve, aki ilyen tevékenységet folytat, annak regisztrálnia is kell ezt a hatóságoknál.

– Látszólag távoli a párhuzam, de a Google, a Facebook és más nagy nemzetközi cégek sem szeretnek helyi adókat fizetni. Velük mi lesz?
– Nemrég fogalmaztam meg a véleményemet ebben a kérdésben egy szabályozásra vonatkozó javaslathoz. Én úgy látom, hogy csak és kizárólag közös, Európai Uniós fellépéssel lehet ezekkel az óriáscégekkel megegyezésre jutni. Ha mondjuk itthon erős szabályokat alkotunk, akkor e cégek könnyen átteszik székhelyüket valamelyik szomszédos EU országba. Sőt, akár azt is megtehetik, hogy az eddig ingyenes, úgynevezett freemium modellben működő szolgáltatásaikat – ad abszurdum – fizetőssé teszik, mondjuk például a levelezést, tárhely szolgáltatást vagy hasonló alapfunkciót.

– Azért idáig remélem nem jutunk el. Kérdés viszont, hogy hogyan lehet őket megfogni?
– Technikailag erre megvannak a módszerek, javasoltam is ilyet, de hadd ne adjak előre tippeket senkinek. Mégiscsak a sok milliárd forintos piac mintegy felét uraló bevételről van szó, miközben ezek a pénzek egy az egyben kimennek itthonról.

– Nézzük az e-kereskedelmi trendeket. Azért egy Alibaba-Aliexpress európai logisztikai központ nagy hír lenne nálunk, nemde?
– Hogyne, a GDP-ben is kimutatható lenne, ha az Alibaba valóban ide telepítené egész Európát, vagy akár csak egy nagyobb régiót kiszolgáló központját. Ez ügyben azonban még nincsen döntés, még ha a helyszín-keresési szándék erős is. Más kérdés, hogy a hazai e-kereskedőknek egy ilyen cég európai disztribúcióval elképesztő konkurencia lenne, attól függetlenül, hogy ez a logisztikai központ nálunk, vagy a környező országokba települ. Ennek ellenére azt mondom, jó lenne, ha Magyarországra települne Jack Ma cégének központja.

– Az e-kereskedelem amúgy mintha még inkább erősödne ma, igaz?
– Mindenképpen nagy átalakulás zajlik. Friss trend, hogy szinte minden nagy áruházlánc kezdi kiépíteni online jelenlétét, azok is, akik addig nem adtak el a neten. Friss hírek, hogy az IKEA, a Spar is mozgolódik, az Auchan pedig elindította online vásárlási oldalát, de szinte minden héten jönnek a bejelentések, hogy egy újabb ismert márka lépett vagy lép be a magyar e-ker piacra.

– Valóban?
– Az Auchan, és mások is, feltehetően azért óvatosak, mert nagy logisztikai kihívás a házhoz szállítás működtetése. Ha széles körben, már a kezdetekkor bereklámoznák a lehetőséget, lehet, hogy nem bírná a kezdeteket a logisztika. Így inkább óvatosabban építkeznek, lépésről-lépésre, és ez így helyes.

– És mi a helyzet a sokáig mumusként emlegetett Amazonnal, a régebben próbálkozó E-Bay-el?
– Ezek az óriás webáruházak ugyan nem feltétlenül érhetőek el még magyarul, nincs is itthoni átvevőpontjuk, mint egyes nagy lengyel vagy román webshopoknak, ám ez egyre kevésbé szükséges a sikerhez. Az eNET kutatásai szerint ma már az ötmillió magyar internetező közül nem kevesebb, mint kétmillió ember – saját bevallása szerint – rendszeresen, azaz évente több alkalommal is, vásárol már külföldi webáruházakból. E téren első helyezett az Ebay, de második az Amazon. Gyorsan itt is vannak a küldemények, hiszen viszonylag új az Amazon Pozsony melletti logisztikai bázisa. Ez főként a német nyelvterületek kiszolgálására jött létre, de viszont 2016 karácsonya előtt már Magyarországra is ingyenes házhoz szállítási akciót hirdetett az Amazon!

– Melyek a leginkább feltörekvő termékkategóriák?
– A szépségápolás, a ruházati termékek, sőt, a lakberendezés és a háztartási cikkek árulóinak online köre rohamosan bővül. Már csak azért is, mert a hölgyek jelenléte még erősebb lett az online térben, a bevásárlásokat pedig jellemzően ők intézik.

– És mi lesz a hagyományos boltokkal?
– Magam sem hinném, ha nem látnám, hogy a fizikai boltok mennyire jó eszközökkel próbálják az online-offline egyfajta együttélését megvalósítani. Az úgynevezett Omnichannel megoldások éppen erről szólnak, amire számtalan példa van.

– Mondjon egyet!
– Az egyik bevásárlóközpontban egy sportszerüzlet különös akciót hirdetett. Egy applikációt kellett letölteni, amelynek az volt a lényege, hogy a konkurencia üzletétől ki fut el a leggyorsabban az ő üzletükig. Minél gyorsabb volt valaki, annál nagyobb százalékos árengedményt kapott, futási teljesítményének arányában! Az emberek nem értették, kik és miért rohannak a plázában. Az app mérte az időt. Ez is azt mutatja, hogy az okostelefonok elterjedésével milyen új világ nyílt ki a kereskedők előtt. Sőt, ha nem is ilyen durva és látványos, de hasonló eszközökkel egyre többször élnek a Magyarországon működő boltok is.

– Mit gondol az Amazon teljesen önkiszolgáló, eladó nélküli boltjának kísérletéről. Ez is álláshelyeket szüntet meg, nem?
– A digitalizálás mindig álláshelyek megszűnésével is együtt jár, más kérdés, hogy a fejlesztések, az átalakulás viszont új álláshelyeket teremt. Nem hinném, hogy Magyarországon egy teljesen önkiszolgáló bolt működőképes lehet a következő évtizedben, de érdekes a kísérlet. Az innovációknak megvan az a jó tulajdonsága, hogy sokan figyelik, viszont azok az országok, ahol nem rögtön jelennek meg az újítások, már egy kiforrott, jobban tesztelt megoldásokat vehetnek át. Ez esetben szerintem Magyarországon is fokozatosan fog megteremtődni az igény ilyen jellegű boltokra, az első lépéseket már lehet látni az önkiszolgáló kasszákkal.

Bemutatkozás

– Dr. Kis Gergely az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. partnere, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) gazdasági bizottságának elnöke, az Infotér elnökségi tagja.
– 2001-ben az eNET jogelődje, a GKIeNET alapító tagja, 2006-tól pedig ügyvezető igazgatója, majd partnere.
– 2002-től oktat a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Gazdálkodástudományi Karán magyar és angol nyelven e-business-szel és elektronikus hírközléssel kapcsolatos tárgyakat.

Kis Gergely - eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.

Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. ...