Jövőre 18 százalékra csökken az internetszolgáltatás áfája, amely soha nem volt 20 százalék alatt. Ha a magyar gazdaság teljesítőképessége lehetővé teszi, akkor egy évvel később öt százalékra csökkenhet - mondta a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos csütörtökön Budapesten, az Információs Társadalom Parlamentje nevű konferencián.

A kialakítás és a végrehajtás során a Digitális Jólét Program sikeréhez széleskörű párbeszédre, a kormányzat, a piaci szereplők, a szellemi, társadalmi és tudományos műhelyek, valamint a nyilvánosság együttműködésére és a kormányzat aktív szerepvállalására van szükség - hangsúlyozta Deutsch Tamás, akinek szavait a MTI idézte.

Fotó:Soós Lajos/MTI

Csak ott volt sikeres a digitális átállás, fejlesztés, ahol a kormányzat is elvégezte a rá váró feladatokat - jelentette ki az Informatika a Társadalomért Egyesület által szervezett tanácskozáson a politikus, hozzátéve, mára e területen "a kormányzat felzárkózott másokhoz".

"Alapvető célkitűzés, hogy a digitalizációnak mindenki a nyertese legyen" - fogalmazott, jelezve, ez megvalósulhat úgy, hogy valaki "nagyon komolyan tud előrelépni az életében", de úgy is, hogy valakit sikerül megóvni a folyamat természetes negatív következményeitől. Hozzátette: a jövő januári áfacsökkentés az egyik eszköze annak, hogy a korábbinál is többen élhessenek az internet előnyeivel.

Lehetőség a digitális kompetenciák fejlesztésére
A miniszterelnöki biztos célként említette, hogy két éven belül érdemi eredményei legyenek a magyar oktatási rendszer digitális átalakításának, továbbá a tanárok, oktatók lehetőséget kapjanak saját digitális kompetenciák fejlesztésére, minden polgár a lakóhelyétől tíz kilométeren belül elérhessen olyan intézményt, amelyben ingyenesen fejlesztheti digitális alapképességeit, és hasonló képzésen vehessenek részt - már meglévő programok erősítésével is - a hazai kis- és középvállalkozások tulajdonosai, vezetői.

A célok
Deutsch Tamás célnak nevezte azt is, hogy Magyarország 2018-ra elérje, 2020-ra pedig meghaladja az uniós átlagot a digitális írástudás, az internethasználat és -elterjedtség, a tanárok digitális kompetenciái és az oktatás digitalizáltsága terén.

Napjainkra a digitális gazdaság részaránya Magyarország termelésében elérte a 20 százalékot, ezek a területek alkalmazzák a dolgozók 15 százalékát, és az ágazatnak fontos szerepe lesz a gazdasági növekedésben és a foglalkoztatás bővülésében - mondta.

Tartalékok
A miniszterelnöki biztos az esemény előtti sajtótájékoztatón hangsúlyozta: noha az elmúlt években az uniós átlag többszörösével bővült a hazai GDP, "vannak nagyon komoly tartalékai még a magyar gazdaság növekedésének", és ezek egyike a digitális gazdaság; ez lehet az a "lendítőerő", amely a következő években egy-két százalékos további növekedést eredményezhet.

Nem probléma, hanem lehetőség
Nem problémaként, hanem lehetőségként tekintünk arra, hogy Magyarországon több mint húszezer betöltetlen informatikus álláshely van - jelentette ki Deutsch Tamás. Kérdésre válaszolva arról is beszélt: a köznevelési rendszer feladata lesz felkészíteni a diákokat arra, hogy Magyarországon ma lényegében nincs olyan állás, amelynek a betöltéséhez "jelentős mértékű digitális ismeret, készség, tudás ne kellene".

A digitalizáció nem csodaszer, de nagyon sok jelentős probléma megoldásának már a világban bevált módszere; ezt az utat akarjuk járni - fogalmazott, hozzátéve, az állam működését olcsóbbá tevő átalakuláshoz szükséges hazai és uniós források rendelkezésre állnak. A közszféra működésének átalakítására 1,1-1,2 milliárd eurónyi forrás áll rendelkezésre, és a gazdaságfejlesztési források jelentős hányada is igénybe vehető ilyen programokra - mondta.

Jakab István (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke az esemény megnyitóján arról beszélt: az információs társadalomért dolgozók "a jövőt formáló emberek", akik azért tevékenykednek, hogy Magyarország sikeresen őrizze meg és növelje versenyképességét. Hozzátette, a cél az, hogy "a világháló a közjót szolgáló térré váljon". Aranyosné Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) főigazgatója felszólalásában megemlítette: kontinensünkön az informatikai esélyegyenlőségnek ma az a feltétele, hogy minden európai polgárhoz eljusson az internet. Kiemelte, hogy Magyarország két évvel korábban, már 2018-ban eleget tesz annak az uniós célnak, hogy minden polgár számára hozzáférhető legyen a szupergyors szélessávú internetes hálózat. Európa nagyot léphet előre, ha egységes programot dolgoz ki az esélyteremtésre - közölte.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!