Akkor sem vagy biztonságban, ha ATM-et használsz

Akkor sem vagy biztonságban, ha ATM-et használsz
Csak az elmúlt egy év során 15 százalékkal, 7000 fölé emelkedett az ATM-ek elleni kibertámadások száma Európában, minden eddiginél komolyabb anyagi kárt okozva. A támadások száma valószínűleg sokkal magasabb.

Bár az ATM-ek, vagyis a készpénzfelvételre szolgáló bankautomaták ellen intézett fizikai támadásokról még mindig hallani a hírekben, az igazán komoly támadások ma már a kibertérben zajlanak. A hackerek rosszindulatú számítógépes programmal, vagyis malware-rel fertőzik meg az automatákat, és így próbálnak meg hozzáférni az ügyfelek adataihoz, PIN kódjához. A Trend Micro és az Europol European Cybercrime Center (EC3) intézménye nemrég készített egy jelentést a témában, az eredmények pedig aggodalomra adnak okot.

A Trend Micro és az Europol EC3 intézményének jelentése szerint csupán az elmúlt egy év során 15 százalékkal, 7000 fölé emelkedett az ATM-ek elleni kibertámadások száma Európában, minden eddiginél komolyabb anyagi kárt okozva. Ráadásul az adatok valószínűleg közel sem fedik a valóságot, hiszen a támadásokról jelenleg nincs bejelentési kötelezettsége az európai pénzintézeteknek.

Még nagyobb lehet a baj

Az európai ATM biztonsági csoport (European ATM Security Team) adatai alapján az egységes euro-pénzforgalmi övezet (SEPA - Single Euro Payments Area) 10 tagállamának pénzintézetét érte már veszteség ilyen jellegű incidensek során, világszerte pedig további 53 országot érintett eddig a probléma. A szakemberek szerint egyelőre még csak az elején járunk a folyamatnak.

Az is baj, ha elavult, az is, ha túl modern
A Trend Micro kutatásai alapján a nem naprakész operációs rendszerek, komoly biztonsági rést jelentenek. Ilyen például a Windows XP®, melyhez már 2014 (!) óta nem készülnek biztonsági frissítések, miközben a világszerte található több mint 3 millió ATM túlnyomó többségén még ez az operációs rendszer fut. Az IT biztonsági cég szerint már egy újabb operációs rendszerre (Windows 7) történő átállás is komoly lépést jelentene a biztonságosabb bankautomaták felé. Ez azonban sokszor nem lehetséges, hiszen a használatban lévő szoftverek nem kompatibilisek az újabb operációs rendszerekkel. További kockázati tényezőt jelent, hogy az ATM beszállítók újabban elkezdtek olyan köztes szoftvereket, más néven midware-eket alkalmazni, mint amilyen az XFS (eXtensions for Financial Service). A midware-ek nem részei az operációs rendszernek, hanem az alkalmazások közötti kommunikációt, valamint adatkezelést teszik lehetővé. Így például a PIN kód bevitelében, illetve a készpénz kiadásában is szerepet játszanak, függetlenül az automata típusától. Ezáltal azonban újabb támadási felületet jelentenek a kiberbűnözők számára.

Rossz hír az európai bankoknak
Bár a bankszektor az egyik olyan iparág, amely kiemelkedően sokat áldoz az informatikai biztonságra, és a legszigorúbb törvényi előírásoknak kell megfelelnie, a kiberbűnözők mégis komolyan szemet vetettek a pénzintézetekre. Az ATM malware-ek ugyan még nem jelentek meg a feketepiacon, jelenleg úgymond „saját használatra” készülnek – ám mindez csupán idő kérdése. Latin-Amerika mellett már a kelet-európai kereskedelmi bankok biztonsági rései is utat nyitottak a kiberbűnözőknek. Az első ATM malware, a Skimer már 2009-ben felbukkant, Padpin fenyegetésről 2014-ben számoltak be először, 2015-ben pedig már az első platformfüggetlen – bármilyen ATM platformon működő - malware is megjelent Kelet-Európában, a Suceful (Backdoor.ATM.Suceful).

Behálózott bankautomaták
Ahogy egy másik „népszerű” malware típus, a zsaroló vírus esetében, a következő lépcsőfok a bankokat célzó programoknál is a hálózati szintű támadás lesz: „Amennyiben a kiberbűnözők képesek bejutni egy bank hálózatába, távolról vezérelve akár egy ATM készpénzfelvételt is kezdeményezhetnek, vagy SWIFT átutalásokat indíthatnak. A fertőzés emellett a hálózaton keresztül könnyedén tovább is terjedhet. Kevés a realitása, hogy rövid távon, a banki szoftverek fejlesztése annyira felgyorsuljon, hogy azok mindig lépést tudjanak tartani a legújabb fenyegetésekkel, illetve az új igényekkel, és így megfelelő biztonságot nyújtsanak a funkcionális kompatibilitás mellett. Amíg ez megtörténik, addig áthidaló megoldásként a pénzintézetek igénybe vehetnek különböző eszközöket, mint például a Trend Micro Vulnerability Protection szolgáltatása, amely 2020-ig biztosít kiterjesztett biztonsági támogatást a Windows XP és 2003 Server operációs rendszerekhez virtuális patchelés segítségével” – mondta el Bárány Zsolt, az IT biztonsági cég Magyarországért és Romániáért felelős regionális ügyfélmenedzsere.

A SypEye leleplezése reményre adhat okot

Az egyik leghíresebb bankokat célzó malware, a SpyEye létrehozásáért és terjesztéséért felelős Aleksandr Andreevich Panin ügyében nemrégiben született meg az ítélet: a kiberbűnöző 9 és fél év börtönbüntetést kapott. A SpyEye célja a bankokhoz és pénzügyi weboldalakhoz kapcsolódó felhasználói információk megszerzése volt. A malware-hez készült ccgrabber plugin-t a hitel- és bankkártyaszámok, illetve CVV kódok begyűjtéséhez használták fel. Emellett rootkit képességekkel is rendelkezett, ezen keresztül képes volt elrejteni a folyamatokat és fájlokat az áldozatok elől.

A Trend Micro Incorporated szakértői szerint a SpyEye esete arra hívja fel a figyelmet, hogy rendkívül fontos az iparági összefogás a kiberbűnözők elleni harcban: Panint 2013-ban tartóztatták le az FBI nyomozásának köszönhetően, amelyet több iparági szereplő, köztük a Trend Micro is segített. Az IT biztonsági cég által átadott információnak köszönhetően sikerült kideríteni a bűnöző és tettestársai valódi személyazonosságát.