Akik tudják merre tart a tömeg – Big Data és Big Information a gyakorlatban

Akik tudják merre tart a tömeg – Big Data és Big Information a gyakorlatban
Mi az azonosság a 40 ezer évvel ezelőtti ember és számítógépesített világunk közt? Honnan tudták a londoni Apple Store-ban hogy egy bizonyos napszakban rengeteg francia vevőjük érkezik, így franciául tudó eladókkal növelni tudják az eladásaikat? Efféle kérdésekre is születtek válaszok az Internet Hungary 2013 konferencia egyik legérdekesebb beszélgetése során.

A Big Data és az adatbányászat döbbenetes lehetőségeiből újabb ízelítőt kaphattak az Internet Hungary első napjának első előadásait és kerekasztal-beszélgetéseit követők. Három különböző területről érkező cégvezető és menedzser beszélgetett, igen egyedi nézőpontokat felvillantva.

A rutinos előadónak számító Bojár Gábor, a Graphisoft és az Aquincumi Technológiai Intézet alapítója először is leszögezte: persze jósolgatni, találgatni lehet és kell is, de valójában halvány fogalmunk sincsen, hogy hová vezet a most zajló információs forradalom: „80-90 százalék az esélye annak, hogy mai jóslataink nem válnak be és egészen más lesz a világ mint amilyennek ma elképzeljük” - monda. Ezután azzal lepte meg a közönséget, hogy az első informatikai forradalmat 40 ezer évvel ezelőttre, az emberi beszéd kialakulására tette. A második nagy forradalmat az írás 6000 évvel ezelőtti kialakulásához kötötte. Ekkor tanultuk meg ugyanis tárolni gondolatainkat. „Ebben a hatalmas tömegben azonban lehetetlen volt valamilyen információt megkeresni, pedig már az Alexandriai könyvtárban állítólag egymillió kötet volt.” - fejtette ki Bojár. A tárolt nagy tömegű információk első igazán jó keresési megoldásait két cég, a CIA és a Google oldotta meg jól. Ezt már Bognár Tamás, a PanMédia ügyvezetője mondta. Hozzátéve, hogy a friss események tükrében a titkosszolgálatok nem tudták jól elemezni adataikat ahhoz, hogy a szivárgást megakadályozzák. Bognár Tamásnak egy régi vicc is eszébe jutott. „Mi a különbség az amerikai és a szovjet életbiztosítóknak dolgozó statisztikusok közt? Az amerikaiak jól tudják, hogy az emberek milyen korban halnak meg az adott földrajzi régióban, szovjet kollégáik azonban ugyanezt tudják, csak névvel, címmel és telefonszámmal együtt...” A Big Data is valahogy így működik.
Ugyanakkor a kerekasztal beszélgetés harmadik résztvevője Fakas Attila a Vodafone Kiterjesztett Szolgáltatások Igazgatója megszólítottnak érezte magát. Rögtön aláhúzta, hogy a Vodafone márkaértéke 28 milliárd dollár, így még véletlenül sem engedhet meg magának a márka olyasmit, ami a jogszabályokkal ellentétes lenne. Farkas Attila szerint előbb a nagyobb cégeken belül, egyfajta belső, csak szű körben kipróbálandó kutatás-fejlesztési projektként kellene kezelni a Big Datát és 3-5 éves időtávon, nagyon körültekintően kimunkálni, pontosan milyen felhasználási lehetőségek vannak.
Továbbszőve Bognár Tamás korábbi gondolatát Bojár Gábor kifejtette: valóban a Google találta meg az informatikai lényegét azáltal, hogy az nem elsősorban számítások végzésére való, hanem a hatalmas információtömeg rendezésére. „A franciák fejezik ki jól a számítástechnika lényegét, amikor a számítógépet ordinateur-nak nevezik, azaz a dolgok elrendezésére alkalmas gépnek.” A PanMédia vezetője tovább ment: a hatalmas adatbázisok hasznosítása lehetséges hogy nem is emberekre, hanem intelligens gépekre váró folyamat. Ennek során gép tesz majd javaslatot arra, hogy milyen információt milyen célra lehet kinyerni a nagy adatbázisokból.
A Vodafone menedzsere szerint ugyanakkor csak kis lépésekkel érdemes haladni, ám két remek példával is szolgált. Az egyik egy idén év végén lezáruló projekt, amelyben Győr városának közlekedését és infrastruktúráját vizsgálták. Arra voltak kíváncsiak, hogy az emberek többsége merre, milyen útvonalakon jár, hogyan mozog a városon belül. Ehhez teljes mértékben és azonnal anonimizált mobiltelefonos adatokat használtak fel. A felvett adatokat az IBM Watson kutatóközpontjába küldték ki, majd az elemzést az Óbudai Egyetem kutatói értékelték ki és készítettek javaslatot a városi közlekedés és infrastruktúra átalakítására.
A másik példa egy londoni Apple Store-é volt. A cég kérésére Big Data módszerekkel vizsgálták a bolt körüli mobiltelefonos forgalmat. Arra figyeltek fel, hogy a hét bizonyos napján, annak is egyes óráiban nagyon megnőtt a Franciaországba irányuló roaming forgalom. Ezen információ birtokában az adaott időszakra franciául jól beszélő eladókat is beállítottak az üzletbe. Láss csodát, a bolt francia vevőinek száma, így a forgalom is jelentősen megnövekedett.
A jövő Big Data csapata ideális esetben négy főből áll össze, egy statisztikusból, egy adatbányászból egy marketingesből és egy adattudósból – vélte Farkas Attila. Szerinte a nagyvállalatok belső hatékonyságát igencsak meg lehetne növelni efféle megoldásokkal, ám azt elismerte, hogy az emberi ellenállás bizonyosan nagy lenne egyes esetekben.
Jósolni tehát nem tudunk, de pár éven belül meglátjuk mire, hogyan lesz használható a keletkező hatalmas információtömeg (néhány példát külön is felsoroltunk).

A beszélgetést vezette: Bánhidi Brigitta

A Big Data számokban

Akár az alábbi óriási adatmennyiségek is mérhetővé, elemezhetővé válnak a Big Data révén, elvben néhány másodperc alatt is...

- A Google naponta 100 ezer terabájt adatot kezel, 3 millió darab (!) szervere van.

- A Facebook métere 300 ezer terabájt és napi 500 terabájttal növekszik, a világonkészített összes fotó 35%-a fent van az oldalon.

- A YouTube-on egymillió terabájtnyi videó van, napi négymilliárd videóletöltést regisztrálnak.

- A Twitter évente 124 milliárd tweetet közvetít,

- Évente 6100 milliárd SMS-t köldenek el.

Hányan lehetnek már ma is „célpontjai” a Big Data kutatásoknak, adatlekéréseknek?

- A mintegy hétmilliárd emberből 2013 végére több mint 1,8 milliárdnak lesz okostelefonja.

- A Facebook felhasználóinak száma átlépte a 1,2 milliárd főt.

- Az Apple App Store-ben 400 millió előfizető regisztrált bankkártyával.

 

Internet Hungary (2013.október 15): A Big Information a gyakorlatban. Az egész egy adatbányászati projekttel kezdődött, de rájöttünk, hogy az egész cég átszervezése szükséges. Milyen cégek és hogyan tudják hatékonyan felhasználni a náluk keletkezõ irdatlan információhalmazt? Érdemes-e akár a cég átszervezésével is „rárepülni” a rendelkezésre álló gigantikus adattömegre, a döntés-elõkészítés, a stratégia vagy az értékesítés szolgálatába állítva az adatok strukturált feldolgozását?

Résztvevõk: Bojár Gábor (Grafisopht), Farkas Attila (Vodafone),

Bognár Tamás (PannMedia)


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. ...