Adatfeldolgozással a profitért

Adatfeldolgozással a profitért
Kevés cég használja a Big Data-t, pedig ahogy az Internet Hungary-n elhangzott példákból is kiderült: a használata nem csak a személyre szabott ajánlatok elkészítésében, de akár a termékfejlesztésben is segíthet.

Azok a vállalatok, amik használják a Big Data-t egyre kreatívabban vetik be az eddig felhalmozott tudást. Az USA-ban és Nyugat-Európában már előfordul, hogy a cégek a közösségi oldalakról begyűjtött adatok alapján szűrik le, hogy kik a véleményvezérek. Volt olyan autógyár, amelyik az új modell tesztelésére néhány befolyásos bloggert meg is hívott, csak hogy a meglátásaikat még figyelembe vehessék az utolsó simításoknál. De a Walmart például a tervei szerint négy éven belül az Amazontól azzal veszi át a vezető szerepet az e-kereskedelmi piacon, hogy strukturálatlan információkat is gyűjt a meglévő és a potenciális vásárlókról. A naponta összegyűlő 2,5 petabyte-nyi adat alapján személyre szabott ajánlatokat készítenek és decentralizálják a beszerzést.

A Big Data megoldások üzleti hasznosítása kapcsán az Internet Hungary konferencián több gyakorlati tanács is elhangzott. Farkas Attila (Vodafone) például kiemelte, hogy először a strukturált adatok kezelésében kell jónak lenni és csak utána érdemes foglalkozni a strukturálatlanokkal, míg Bognár Tamás (Panmedia) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Big Datát nem nagy átalakításokkal, hanem inkább apró lépésekkel érdemes bevezetni.

Bár nálunk kevés cég él az új trend adta lehetőségekkel, szerencsére még nem vagyunk végzetesen lemaradva: egy idén közzétett 18 országra kiterjedő kutatás szerint a Big Data a vállalatoknak kevesebb mint 30 százalékánál bír jelentős stratégiai értékkel.

Az adatkezelések evolúciója

Arról hogy milyen fázisokban közelednek a cégek a Big Data-hoz, az Internet Hungary-n Vajai Péter (PWC) mesélt a közönségnek. Eszerint az első lépcsőfok, amikor egy cég belevág az e-kereskedelembe. Ezután a második szinten az összegyűlő információkból elkezdenek egyedi ajánlatokat összeállítani. A harmadik fázisba pedig már az olyan megoldások tartoznak, mint a Google asszisztense a Now, ami a személyes adatok, így például a viselkedési szokások ismeretében megtanulja, hogy a felhasználónak milyen értékes információkat érdemes átadni.

Itthon legfeljebb csak a második fázisra lehet példát találni. Ezek egyikét a konferencián Weiler Péter (Brands.hu) mutatta be. Ők a vásárlóik digitális lábnyomát követik és az elemzések alapján állítják össze a heti rendszerességgel kiküldött 168 féle hírlevelet. Érdekességképp elárulta, hogy a rendezési elvben a számos tényező közül az egyik legfontosabb, hogy az ügyfél vásárol-e ruhát vagy sem. De mint hozzátette az értékes adatokért a mélyre kell ásni és a gyűjtés igazán soha nem ér véget.

Persze az adatok vizsgálatánál szem előtt kell tartani az érvényben lévő jogszabályokat is: márpedig Magyarországon ezek európai mércével mérve viszonylag szigorúnak számítanak. Nálunk még a felhasználótól távol álló információk, tehát például az IP cím is személyes adatnak minősül.


Devecsai János

A Figyelő Hetilap külsős munkatársa. Miután a Szent István Egyetemen először agrármenedzser majd közgazdász diplomát szerzett beiratkozott a Sanoma Média Akadémiájára, ahol a tanulmányai ...