A pályakezdők álma és a valóság

A pályakezdők álma és a valóság
A munka világában eddig nem tevékenykedő hallgatók 57%-a már most sem hisz saját szakmája piacképességében, ám mégsem választ másikat. A fiatalok első munkahelyükről nettó 181 ezer forintos átlagfizetést várnának, ám sokan azt sem tudják, hogyan kellene állást keresniük.

Az úgynevezett Z generáció, vagyis az 1995 után született fiatalok éppen a saját bőrükön kezdik érezni a munkaerőpiaci valóságot, és a kutatás eredményei alapján egyáltalán nem látják optimistán a helyzetüket. A 18-24 éves korosztályba körülbelül 850 ezer fiatal tartozik, akik közül mintegy 220 ezren tanulnak valamelyik felsőoktatási intézményben. Ha azt vesszük, hogy ők mind csakis a tanulmányaikra koncentrálnak, akkor is legalább a Z generáció háromnegyedének már meg kellett volna jelennie a munkaerőpiacon. Ehhez képest a korosztály 43%-ának nincsen állandó munkája, miközben 93%-uk állítja, hogy dolgozott már valaha – derül ki a Jófogás és a GKI közös tanulmányából.

Fizetési igények
A célcsoport fiataljainak esetében az előzetesen elvárt nettó fizetés átlagosan 181 ezer forint körül alakul, de az igények az iskolai végzettség növekedésével együtt emelkednek: a Ba/BsC szakos hallgatók jellemzően kisebb elvárásokkal álltak elő, mint a jelenleg már Ma/MsC képzést végzők. Összességében a 18-24 éves korosztály munkaerőpiacon még meg nem jelent tagjai némileg kisebb kezdő fizetésigényt jeleztek, mint az idősebb, de eddig még soha nem dolgozók. A gyakorlatban egyébként a Z generáció 26%-a nem elégedett a jelenlegi bérével.

Az iskolai végzettség szerepe
A kutatásban résztvevő fiatalok a pályakezdéssel kapcsolatban eléggé pesszimistán nyilatkoztak. A 18-24 évesek közel fele úgy látja, hogy nehéz lesz elhelyezkednie az első állásában, véleményük szerint a végzettségüknek megfelelő munkát nem könnyű találni. Összességében a jelenleg még tanuló, a munkaerő-piacon még meg nem jelent fiatalok között 10-ből mindössze alig 4 hallgat (43%) olyan szakon, vagy tanul olyan szakmát, amelynek hisz piacképességében! Az is kiderült, a fiatalok mindössze fele dolgozik olyan munkahelyen, munkakörben, amely a végzettségének megfelelő. Ez komoly kihívást jelent mind a fiatalok, mind a munkaadók számára, hiszen azt az üzenetet rejti magában, hogy a munkaerőpiacon való boldogulásban már kevés szerepe van a képzettségnek, végzettségnek, ez pedig mind az oktatási rendszer, mind a munkaerőpiaci viszonyok komoly problémáit jelzi előre.

Elhelyezkedési nehézségek
Magyaroszágon is jellemző, hogy legkönnyebben ismerősön keresztül tud az ember munkához jutni. Ám az első munkahely előtt álló fiataloknak a legtöbb esetben még nincsen olyan értékes szociális hálójuk, amely álláshoz juttathatná őket, így ők mindinkább az interneten, azon belül is apróhirdetési oldalakon keresgélnek. „Átlagosan 45-50 ezer hirdetésünk van az állásajánlat kategóriában, és ezek szinte minden típusú munkát lefednek, hiszen a közgazdásztól a marketing asszisztensen keresztül a karbantartókig széles a paletta a meghirdetett pozíciók terén. A legtöbb állást a vendéglátás-idegenforgalom kategóriában adják fel, de az elmúlt hetekben erősen emelkedett a diákmunka állások száma is” – mondta el László Sebestyén, a Jófogás apróhirdetési portal elemzője. A GKI tanulmánya szerint egyébként a nyomtatott sajtóban már csak a fiatalok 20%-a keres munkát, a fejvadászok ebben a korosztályban pedig maximum csak azoknál jönnek szóba, akik valamilyen kiemelkedő iskolai végzettséggel bírnak. A legkedveltebb böngészési helyek az apróhirdetési, illetve az álláskeresésre szakosodott weboldalak.

A pályakezdő fiatalok szerint álláskeresés közben nehezíti a helyzetüket, hogy a cégek több éves tapasztalatot kérnek. Ez gyakorlatilag egy ördögi kört eredményez. Aki szerencsés és még tud a szüleire támaszkodni, az el tud menni ingyen, vagy alacsony fizetésért gyakornoknak, így tud némi tapasztalatra szert tenni. Mások ugyanebből a célból diákmunkát keresnek, de a jelenleg is dolgozó 18-24 évesek akár főállást is vállalnak a tanulmányaik mellett – 80%-uk már volt ilyen módon alkalmazásban. 25 év felett erősödik a főállással szembeni preferencia még akkor is, ha mellette hallgatói jogviszonyban van a fiatal. Ilyenkor növekszik az esélye annak, hogy olyan munkát is elvállal, ami nem a szakmájába vág, aminek következményeként változnak a preferenciák, és az iskola befejezése, a végzettség megszerzése háttérbe kerül.



Címkék: HR, GKI, felmérés