A vezérigazgató elnevezés egyes óriásvállalatok esetében már jóval túlnőtt egy-egy cég vezetésén: a legkarizmatikusabbak már nem egy vállalatot, hanem egy értékrendet és gazdasági-kulturális stratégiát képviselnek, és komplett jövőképet, gondolkodásmódot vázolnak fel, és így hatnak a társadalomra.

A Facebook, az Amazon, az Apple és a Tesla vezérek ennek a mentalitásnak a legismertebb képviselői, akikből mára szuperhős vált, és az úgynevezett vezérigazgatói értékminta a mindennapi életbe is beköltözött. A “mágikus guruként” is befolyást gyakorló ügyvezetők már nem csak a vállalat termékeit és szolgáltatásait szeretnék képviselni, hanem társadalmi, gazdaságpolitikai döntésekre szeretnének befolyást gyakorolni, kulturális ikonná válni.

Ez a kor az úgynevezett vezérigazgatói (CEO) társadalomra kezd hasonlítani, amelyben a cégvezetők elvei mutatják az utat akár a politikusok számára is – mindez a CEO-társadalom című sikerkönyvben megfogalmazott fő tétel, amely leginkább az USA-ban kialakult társadalmi jelenséget vesz górcső alá. A szerzők Dr.Peter Bloom és Carl Rhodes társadalomkutatók és egyetemi professzorok a brit Open University-n, illetve a sydnes-i UTS Business School-ban.

Könyvükben nem kevesebbet állítanak, mint hogy napjaink vállalatvezetési gyakorlatának terjedése és begyűrűzése a mindennapi életbe drámai hatással van a világunkra, üzleti retorikával ugyanis nem lehet globális problémákat megoldani. A társadalompolitikához és a kultúra kialakításához ugyanis sokkal összetettebb módszerekre van szükség a sok esetben rövid távú vállalatvezetői gondolkodásmódnál.

A felsővezetői-kultúra támadás a modern psziché átformálására, amely nem csak a vállalatok és intézmények megszerzésére irányul, és alapjaiban szeretné átalakítani a világképet.

Azt sulykolja belénk, hogy álmaink, vágyaink, céljaink kizárólag költség-bevétel elemzés útján érhetőek el, a saját profit maximalizálás a fő cél az életben a többiek kárára is. A novekedes.hu cikke itt folytatódik!

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!