A magyarok egy része nem is tudja, hogy felhőt is használ

A magyarok egy része nem is tudja, hogy felhőt is használ
A magyar internetezők 95 százaléka használ rendszeresen felhőalapú szolgáltatásokat, de csak 43 százalék van ezzel tisztában. Azok, akik tudatosan tárolják így az adataikat a könnyű és rugalmas elérhetőség és a takarékosság mellett amiatt kedvelik ezt a megoldást, mert véleményük szerint kevesebb az esély az adatvesztésre.

Az 500 internetező bevonásával készült kutatás szerint szinte minden megkérdezett használ valamilyen felhőalapú programot és mobilalkalmazást, kortól, nemtől, iskolai végzettségtől és régiótól függetlenül - derül ki egy új kutatásból. Az internetezők 88 százaléka elsősorban magánemberként veszi igénybe őket, de közel 10 százalék üzleti célokra is rendszeresen használ felhőket.

Nini, felhő?
A megkérdezett internetezők 95 százaléka használ felhőalapú szolgáltatásokat, 75 százalék hallott a kifejezésről, 45 százalékuk pedig tudja is, hogy mit jelent. Azonban a megkérdezettek közel fele nem tud arról, hogy az általa használt programok és alkalmazások felhőalapúak.

Facebook, YouTube, Gmail, Google Drive, Instagram, Dropbox, Pinterest – sorrendben ezek a legnépszerűbb felhőalapú szolgáltatások. A válaszadók közel 80 százaléka a leggyakrabban a Facebookot, Youtube-ot és Gmailt használja, míg a kifejezetten az adattárolásra létrehozott Google Drive-ot 30 százalék választja rendszeresen.

Az internetezők több mint fele azt tartja a felhőalapú szolgáltatások legnagyobb előnyének, hogy azok bárhonnan elérhetőek. Emellett, közel 40 százalék szerint fontos, hogy a felhőben való tárolásnak köszönhetően a fájlok kevesebb helyet foglalnak a gépükön, valamint hogy így párhuzamosan tudják tárolni a fontos adatokat és kevesebb az esélye az adatvesztésnek (30%). A megkérdezettek 27 százaléka szerint a legfőbb előny, hogy az így tárolt fájlok könnyen megoszthatóak.

Az IT ipar számára is ezek a tulajdonságok a legvonzóbbak, de számos technikai és biztonsági kérdést kell még megválaszolni. Az Európai Unió kutatás-fejlesztési és innovációs politikáját 2014-2020 között meghatározó Horizon 2020 és FP7 Programban összesen közel 4,5 milliárd forintot fordítanak a felhőalapú fejlesztési és tesztelési megoldások előnyeinek kiaknázására. Szeptember 27-én, Budapesten a kontinens vezető egyetemeitől, kutató cégeitől és IT vállalataitól érkeznek szakértők a Future of Clouds konferenciára, hogy beszámoljanak az eddigi eredményekről és a kitűzött célokról.

Van egy pici félelem is

A válaszadók fele pontosan tudja, hogy milyen fájlokat és adatokat tárol a felhőben, de emellett 45 százalék tart attól, hogy ezekhez mások is könnyen hozzáférhetnek. A megkérdezett internetezők közel 40 százaléka gondolja úgy, hogy magabiztos felhasználója a felhőknek és tisztában van azzal, hogy az általa használt programok és mobil appok tárolnak-e róla bármilyen adatot. Közel 30 százalék azok aránya, akik kifejezetten tartanak attól, hogy a felhőalapú programok és alkalmazások szolgáltatói visszaélnek az adataikkal.

„Hasonló a helyzet az IT iparban is. A felhőalapú megoldások használatában elképesztő lehetőségek vannak, mind költségcsökkentési, mind hatékonysági szempontból. Azonban számos jogi és vállalati szabálynak kell megfelelni, és ha az adatok rossz kézbe kerülnek, az katasztrofális eredményekkel járhat. A kutatókat és az iparági szakértőket összehozó Horizon 2020 és FP7 Programok keretében futó projektjeinkkel ezekre a kihívásokra találtunk megfelelő válaszokat, amit a konferencián a magyar szakembereknek is bemutatunk” – mondta Dirk Muthig, a Lufthansa Systems Hungária innovációért felelős vezetője.