A kezdő cégek pénzelése hatalmas bukó – interjú Valner Szabolccsal

A kezdő cégek pénzelése hatalmas bukó – interjú Valner Szabolccsal
Ma sokkal jobb a vállalkozói oldalon állni, annyira sok a helyét kereső tőke immár Magyarországon is – mondja Valner Szabolcs, a Digital Factory inkubátor ügyvezetője, a Vatera egykori alapítója, digitális sorozatvállalkozó.

 

– Hol tartanak most az inkubált startup projektek a Digital Factory-nál?
– Az elmúlt három évben három befektetési körben 32 projektet finanszíroztunk. Annak idején megnyertük a Gazella startup-támogatási program első fordulóját. Mivel a vártnál lassabban sikerült megkötnünk az állami támogatásos szerződéseket, ezért a 2014-es évben főként saját pénzből finanszíroztunk 9 céget. A rákövetkező évben főként egy EU-s alapból finanszíroztunk, majd a 2016-os évben a Gazella pénzekből is útjára indítottuk a kezdő vállalkozásokat. Jelenleg főként ezekkel a cégekkel kell foglalkoznunk. Aztán végül mindegyik startup-csoportból kiszelektálódik az a 10-30 százalék, akik túlélik a kezdő „startup vállalkozósdi” lét és a piaci visszajelzés kegyetlen valóságát, és sikeres cég lehet belőlük. A 2014-es év tapasztalatai alapján elmondható, hogy ebben a korai fázisban is lehet üzletet építeni Magyarországon. Csak a befektetett pénz hozamában gondolkodva lehet 30-50%-os éves megtérüléseket hozni a sok kicsi befektetésen, azaz a modell életképes lehet itthon is. Viszont ehhez elképesztő mennyiségű (fizetetlen) élőmunka, inkubálás tartozik. Ezzel korrigálva a megtérüléseket már inkább azt mondanám, hogy csak annak éri meg ezzel foglalkoznia, aki elhivatottságból csinálja a startup-keltetést. Mások több fizetést tudnak megtermelni egy multi cégnél végzett munkával, vagy egy már jól menő startup felskálázásában való részvétellel.

– Gondolkodnak újabb befektetésen?
– Igen, folyamatosan. De a piac is nagyon megváltozott. Például ma sokkal jobb a vállalkozói oldalon állni, annyira sok a helyét kereső tőke immár Magyarországon is. Még szerencse, hogy mi alapítók-befektetők vagyunk, ezért mindkét szereplő fejével tudunk gondolkodni és mindkét oldalon be tudunk szállni a vállalkozásokba.

– E szerint van elég tőke itthon?
– Nálunk különösen sokat változott a helyzet tavaly november-decemberben az újabb állami finanszírozási programok, az MFB-s Hiventures, illetve a Széchenyi Tőkealap és a Gazella 2 inkubációs program bejelentésével. Ezek együttesen több mint 100 milliárd forintnyi friss állami kockázati tőkét hoznak a piacra.

– Ez miért jelent extra konkurenciát a befektetőknek?
– Mert az állami pénzek jobb feltételekkel megkaphatók, mint a piaci tőkebefektetők ajánlatai.
Az állami részvétel a tisztán pénzügyi hozamokon túl olyan megfontolásokon is alapul, mint például állások teremtése vagy meghatározott régiók és szektorok erősítése. Ezért az állam képes arra, hogy szinte akár ingyen is finanszírozzon. Ehhez képest csak rosszabb finanszírozási ajánlatot tehet az a befektető, aki csak-csak pénzt ad és más módon nem teremt értéket a startup számára. Így a projektgazdák természetesen először a jó feltételeket kínáló állami alapoknál néznek körbe.

– Hogyan változik az innovációs világ finanszírozása?
– Egy-két sikeres inkubátor-befektető, mint a YC, sikere alapján elképesztő roham indult az elmúlt 5-10 évben a kezdő cégek finanszírozása irányába. Már nem csak a 3F (Friends, Family, Fools azaz barátok, családtagok és „bolondok”, akik szinte vakul hisznek a startup sikerében – a szerk.)  adtak pénzt a kezdő vállalkozóknak, hanem sokat invesztáltak a korán beszálló angyal befektetők és a nagyon korai fázisra koncentráló kis alapok is. Mostanra viszont világos már mindenki számára, hogy a teljesen kezdő cégek finanszírozása hatalmas bukó a résztvevők zöme számára, hiszen nagyon nagy itt a kockázat: a legtöbb innovatív fiatal cég nem jut túl a „halál völgyén” és a beléjük fektetők többsége is bukik – legalábbis átlagban. Ilyen szempontból, ebben a fázisban még üdvözlendő is az állami szerepvállalás, mert hát az ökoszisztémát fel kell építeni, meg kell erősíteni alulról is.

– Hogyan változik a korai finanszírozók szerepe?
– Most a teljesen kezdő cégek finanszírozásából inkább visszavonulnak a profibb piaci szereplők: a gyakorlott angyalok és a korai fázisú befektetők. Gyakorta kapnak ugyanis ugyanakkora értékelésen befektetési lehetőségeket a már talpon maradt cégekben a befektetők, mint amiket korábban a kezdő cégek kértek volna. Ezért ezek a finanszírozók inkább „feljebb húzódtak” az értékláncban és később szállnak be a már bizonyítottabb, traction-nel bíró cégekbe. Tagja vagyok például egy AngelList konzorciumnak is, amely már olyan cégeket finanszíroz, amely korábban a profi kockázati tőke befektetők területe volt.
Harmadrészt viszont jelentősen csökkent a cégépítéshez szükséges tőke mennyisége. Ennek több oka is van, elsősorban a technológiához való olcsóbb hozzájutás vitte le a K&F fázis tőke-szükségletét. Ezért összekavarodik a korábbi „seed”, „korai fázis”, „A series” befektetési körök fogalma. Ahogy mondják, „seed is the new series A”. (E témáról lásd EZT a cikket - a szerk.)

– Önök hogyan kezelik ezeket a kockázatokat?
– Az a jó abban, ha valaki túlélte a „2000-es évek nukleáris startup-telét”, hogy megtanult hosszú távú trendekben és nem szezonális mozgásokban gondolkodni. Tehát igazából nem csinálunk most sem mást, mint amit egyébként helyesnek tartunk. Főként csak néhány ágazatra koncentrálunk, amihez értünk is, és igyekszünk startup-vállalkozói tapasztalatainkat hangsúlyozni akkor, amikor hasonszőrű vállalkozókkal beszélgetünk. Mi mindig a startup érték maximalizálásában (és nem a befektetendő pénz mennyiségében vagy a legmagasabb vállalatértékelésben) igyekszünk jobbak lenni.

– Konkrétan mik a fókuszterületek?
– A digitális egészségügyre és újfajta orvosi megoldásokra, az ipari IoT-re, a határokon átnyúló e-kereskedelemre, és a marketing új, például mesterséges intelligenciára alapozó megoldásaira fókuszálunk.

– Miért érdekes a nemzetközi e-kereskedelem?
– Mert igen fontos változások zajlanak e téren.

– Mire gondol?
– Például Olaszországban a legnagyobb e-kereskedelmi oldal az Amazon, de mit gondol, ki a második?

– Ezek szerint nem egy nagy helyi cég?
– Nem. A kínai Aliexpress! Alaposan megváltozott az, hogy a lokális piacokat a lokális online kereskedőcégek uralják. Eddig fel lehetett építeni helyileg erős, de nemzetközileg versenyképtelen helyi márkákat, de a határokon átnyúló versenytársak megjelenésével ez egyre nehezebb lesz. Nálunk is látható, hogy a régiós, román, lengyel e-kereskedők mennyire gyorsan, milyen nagy piaci részt szereztek, illetve nagy hazai e-commerce oldalakban miként szereztek pozíciókat a nemzetközi befektetők az utóbbi években, elég mondjuk az eMag, a Mall.hu, az Allegro Csoport vagy az Extreme Digital példájára gondolni. eOptika.hu nevű online optikánkkal például ezért is igyekszünk több nemzetközi lábat növeszteni, hogy az egyre inkább pán-európai versenyben is a nyertesek között legyünk.

– Az Uber és az AirBnb közben fontos városokat veszít el, egyre több helyen tiltják be, vagy szabályozzák szigorúan őket. Nem ellentmondás ez?
– A technológiai változással és a globalizációval szemben felesleges fellépni, pláne, ha ez hatékonytalan iparágak piacvédelmi lobbizása miatt történik. Ezzel csak versenyképtelen szinten konzerválunk egy szektort addig, amíg a történelmileg hasznos, elkerülhetetlen változások utol nem érik. Inkább megfelelő mederbe kell terelni a változásokat. Minden „analóg” iparágban elképesztő módon hódít a digitalizáció. Az embereknek azt kell megtanulniuk, hogy a megváltozott körülményekhez hogyan lehet legjobban alkalmazkodni és hogyan lehet legjobban élni a technológiai változások előnyeivel. A tisztességtelen nemzetközi versenyt korlátozni kell. Viszont a nemzetközi versenytársak előnyei számomra leginkább arra mutatnak rá, hogy az itthoni felesleges szabályozást kellene lebontani.

– Milyen lehetőségeket lát a marketing eszközökben?
– Nem szeretném elinflálni a forradalom szó jelentését, de további elképesztő változások előtt állunk az online marketingben. A marketing tech startupok száma még mindig évente duplázódik. Döbbenetes megoldások vannak a piacon, amiről talán még a magyar szakmában is kevesen hallottak egyelőre.

– Mit tudnak ezek?
– A számomra legkedvesebb fejlődés az online marketing „vállalatirányítási rendszereinek” megjelenése. Ezek nagy mértékben képesek automatizálni a marketingtevékenységeket.

– Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?
– Az ilyen marketing automatizációs rendszereknek van egy „agya” és több „perifériája”. Az „agy” egy központi, adattárházzal kombinált vezérlőmű. Itt egyesülnek a vevők és a cég adatai, és születnek meg a marketing célokra felhasználható insight-ok. Ez képes célcsoportokat szegmentálni és marketing folyamatokat vezérelni, méghozzá automatizmusok alapján. Ezzel nagyságrendekkel kisebb erőforrásokkal vezényelheti le egy kis csapat is a marketing kampányokat. A „perifériák”, azaz a különböző marketing csatorna-menedzselő megoldások mind beköthetők ezekbe az univerzális vezérlőkbe. Ezeken keresztül kitűnően kezelhetőek mind a direct response csatornák (hírlevelek, SMS, remarketing), mind a média-vásárlás (online és TV hirdetések, RTB), mind a multi-channel user mozgás. Ezek a rendszerek még nem igazán kiforrottak, de szerintem egyértelműen ebbe az irányba megy a világ.

– Ennek súlyos következménye lehet, igaz?
– Remélem. Ha ezek elterjednek, akkor egy 20 fős reklámügynökség jelenlegi feladatát két ember is el tudja majd végezni. Természetesen ilyenkor is kell majd több ember, de inkább új, addicionális lehetőségek kiaknázására. Az automatizáció igazából nem elveszi az emberek munkáját, hanem magasabb hozzáadott értékkel bíró és másfajta munkát végző munkaköröket hoz létre. Nincs globális munkanélküliség csak azért, mert már nem kézzel szövünk vagy nem a mezőgazdaságban dolgozik már a népesség 80%-a.

– Milyen lesz ez az új világ?
– Szerintem -három éven belül kiderül. A lényeg, hogy a robotika, az automatizáció és a mesterséges intelligencia nem csak az autógyári munkások vagy a takarítók állását automatizálja részben, hanem a reklámügynökségimunkatársak, média-tranzakciós feladatkörök egy részét is.

– Az innováció világában a vállalati értékelések elszálltak. A Snapchat applikációt fejlesztő cég a magyar GDP egynegyedének megfelelő tőzsdei értéken fog idén részvényeket kibocsátani. Normális ez?
– A trend világos: a digitalizáció és az automatizáció sok értéket teremt, és ennek vissza kell köszönnie a vállalat-értékelésekben is. Ugyanakkor épp az egyik régi vágású tőzsdeguru, André Kostolany írta, hogy a tőzsde olyan, mint egy kutya, amit az ember sétáltat. Az ember egyenletes léptekkel halad előre, de a kutya néha nagyon előreszalad, néha pedig lemarad. Most éppen túlfutott a tőzsde, a startupok értékelésében is.

– De miért ilyen magasak az összegek?
– Amellett, hogy eleve egy újabb tőzsdei csúcson van a világ, a kiemelkedő startup-értékelések terén van még egy kis csalás is. Az egymilliárd dollár feletti piaci értékű „unikornisok” esetén mind a cég alapítóinak, mind az első, második körös befektetőknek jól felfogott érdeke a cégérték felpumpálása. Ha akár csak egy dollárt beletesznek elszállt értékelési szinten, akkor azt a szakma és a sajtó is úgy értékeli: lám, ez a cég 1 milliárd dollárt ér. Amit senki nem jelent a sajtóban az azok a szerződéses jogok, amelyeket a nagyon magas értékelésen érkező pénz befektetői kapnak. Ezt úgy is mondhatnám, hogy szinte mindegy, mekkora számot írsz be a cégérték rovatba, mert ezek a jogok gondoskodnak arról, hogy ezen a cégértéken is nyer pénzt az új befektető. Ez a fajta befektetés egyre kevésbé vállalat-értekelésnek, és egyre inkább derivatívának néz ki.

– Kidurran az újabb lufi?
– Persze. De fundamentálisan, hosszú távon akkor is a most még kicsi cégek lesznek a gazdaságok új motorjai. Elég csak megnézni az amerikai Forbes listáját: a 10 leggazdagabb ember közül 7 saját technológiai vállalkozásával került be oda. Minden kornak megvolt a maga innovációs húzóiparága. Ilyen volt például a kémia a XIX. század második felében, és ebből született például a Nobel vagyon. Most a digitalizáció az a nagy makrotrend, amire érdemes felülni. Most körülbelül évtizedenként születik egy igazán meghatározó technológiai cég, és mellé minden évben sok unikornis-alapanyag.

Bemutatkozás – Valner Szabolcs

Valner Szabolcs
– 17 éves tapasztalata van a vállalkozás-építés és kockázati tőkebefektetések terén.
– Szabolcs közgazdásznak tanult, és karrierjét a Boston Consulting Group tanácsadó cégnél, majd egy, a Goldman Sachs korábbi elnöke által felügyelt kockázati tőke alapnál kezdte.
– 2000-ben a magyar Vatera.hu, az eddigi egyik legnagyobb értékű magyar internetes vállalkozás alapítója.
– 13 országban élt és 10 országban dolgozott.
– Jelenleg budapesti központú, de a globális piacra dolgozó digitális startupokat segít építeni – alapítóként, igazgatósági tagként és befektetőként egyaránt.


Valner Szabolcs - Digital Factory

Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. ...