A jövő rajtunk múlik! WTF?!

A jövő rajtunk múlik! WTF?!
WTF figyelemfelhívó címmel jelent meg Tim O’Reilly webes guru könyve 2017-ben az Egyesült Államokban. A bestseller magyar nyelvű kiadásának idén december elején volt a könyvbemutatója, amin jómagam is részt vettem előadóként. A WTF – Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő kötelező olvasmány mindenkinek, aki meg akarja érteni az egyre inkább algoritmusok működtette világunkat. A könyv egyúttal kapitalizmus-kritika is, ami többek között rámutat a gazdaság, a demokratikus politikai rendszer, a munkaerőpiac és a média problémáira, de egyúttal megoldásokat is mutat. A könyv alcímét – hogy a jövő rajtunk múlik – ugyanis teljesen komolyan veszi a szerző. Pintér Róbert, az eNET Internetkutató kutatásvezetőjének cikke a digitalhungary.hu-n.

Tim O’Reilly az O’Reilly Media könyvkiadó, konferencia szervező cég vezetője, Szilíciumvölgy-szerte ismert networker, kiugrott történész (ennek még jelentősége lesz később), világszerte elismert internetes guru. A könyv 40 évnyi, a technológiával kapcsolatos történetet és tapasztalatot sűrít bele 474 oldalba, a szerző elsőkézből számol be hogyan élte meg a PC korszak tündöklését és kvázi végét; a free, majd open source szoftver mozgalom megjelenését; az internet, mint platform megszületését és a webkettő elterjedését; végül napjainkban az algoritmusok előre törését. O’Reilly meghatározó szerepet játszott például abban, hogy a free software elnevezést open software-re cseréljék és ezzel alapvető működési logikát válthasson a szoftverfejlesztés, bábáskodott a web 2.0 megszületésénél (tulajdonképpen neki köszönhetjük a fogalom elterjedését), inspirálta az Amazont, a Google-t és megannyi világhírű céget a saját fejlődésében, így közvetve óriási hatással bír minden internetező életére, még, ha ez sokszor rejtve is marad. Tipikus networker, aki különböző szakmai közegekből származó embereket köt össze egymással, hogy azok egymás gondolatainak szinergikus hatásaitól megtáltosodva valami hatványozottan jobbat hozzanak létre. Kis túlzással mondhatnánk, hogy ő a Szilícium-völgy Csermely Ákosa.

A könyv magyar borítója az angolhoz hasonlóan szándékosan botrányos: miközben óriási betűkkel szerepel rajta a mindenki által ismert WTF, az alcím és a rövidítés feloldása (egyedi értelmezése) csak akkor válik láthatóvá, ha közelebbről is tanulmányozzuk azt. Ugyanakkor a címadás nem öncélú marketing húzás, a hosszasabb bevezetőből kiderül, hogy a WTF a technológiával kapcsolatos egyik alapvető emberi élményünkre utal. A WTF ugyanis két dolgot is jelent egyszerre, amit magyarul a „Mi a franc?!” átkozódással és a „Megáll az eszem!” ámulatot jelző felkiáltással lehetne igazán visszaadni. O’Reilly szerint, amikor egy új technológiával találkozunk, gyakori, hogy varázslatosnak tűnik és elámulunk tőle – aztán persze szépen lassan a szürke hétköznapok részévé válik és később akár sok bosszúságot is okozhat (lásd például az okostelefon megjelenését meg a sokakat az őrületbe kergető autocorrect funkciót). Ugyanakkor ez az alapvetően kettős WTF technológia-élmény önmagában még kevés lenne a címadáshoz, a szerző játszik is ezzel a rövidítéssel és ad neki egy másik, napjainkban különösen aktuális feloldást (What’s the Future), vagyis, hogy mit hoz a jövő. Az utóbbi években ugyanis egyre többször és többekben merül fel a kérdés, hogy mit hozhat a technológiai fejlődés, különösen a mesterséges intelligencia (az algoritmusok) előretörése. A könyvnek is ez az egyik kulcs kérdése.

A WTF ugyanakkor nem csak a jövővel foglalkozik. A 474 oldalt három közel egyenlő részre oszthatjuk, a 16 fejezetnek nagyjából egy-egy harmada foglalkozik a múlttal, jelennel és a jövővel. Ez ugyanis kell ahhoz, hogy megértsük, Tim O’Reilly hogyan jósolja meg a jövőt és miért annyira sikeres ebben. Ehhez öt dolgot emelhetnénk ki, egyrészt mint történész, O’Reilly térképekben és ismétlődő mintázatokban gondolkozik (pl. ahogy az IBM árnyékából kinőtt a Microsoft vagy ahogy az ő árnyékából kinőtt a javarészt szabad szoftveren alapuló internet az közös mintázatokat mutat). A második dolog, hogy elsősorban nem a fősodort kell figyelni, ha a jövőben elterjedő innovációkat szeretnénk kifürkészni, hanem az „árnyékban” lévő dolgokra. Harmadrészt, hogy az olyan jövőbe mutató cégektől tanulhatunk, mint az Uber vagy a Lyft (igen, tudja O’Reilly, hogy az Uber megítélése erősen ellentmondásos, de ennek ellenére szerinte mégis a cégek jövőbeli működésének előképe, ahogyan az Ubernél egy algoritmus megoldja a kínálat és kereslet finom egyensúlyban tartását). Negyedik dolog, hogy O’Reilly azt keresi, ahol az Innovátor öröméből folyik a munka (aki örül annak, hogy ott vakarhatja meg, ahol igazán viszket), mert ezekből lesznek az igazi, előremutató dolgok. Végül alkalmazza Gibson gondolatát, hogy a jövő itt van, csak egyenlőtlenül oszlik el – vagyis a jelenben is fel lehet ismerni azokat a trendeket, amik a jövőbe mutatóak, mivel el fognak széles körben terjedni.

Ahogy említettem a könyv jószándékú kapitalizmus kritika is, O’Reilly számára nem elfogadható a profit hajszolása, szerinte rossz irányba mutat, hogy a pénzpiac és a befektetők igényeinek kiszolgálása mentén javarészt a társadalom 1%-át szolgálja a technológiai fejlődés és nem a közjót. Idézi Andrew McAfee, az MIT kutatójának gondolatát is: ha nem változtatunk, akkor az emberek hamarabb fel fognak lázadni, mint a gépek. De a közjó sem csak valami elvont fogalom nála: ezt az az elvárás jelenti, hogy többet adjanak vissza a cégek a társadalomnak, mint amennyit elvesznek, viszont ez legyen rendszerszerű működésbe kódolva, ne a szív parancsán vagy morális elveken múljon csak.

Mi vár ránk a jövőben? Sok kacskaringó, kemény döntések, megoldásra váró galád (wicked) problémák, amik nem fekete-fehérek. Ami bizakodásra adhat okot, hogy O’Reilly szerint a jövőben a fejlesztők, a számítógépek, az ezeken futó algoritmusok és a fogyasztók egy nagy közös „organizmust” alkotnak majd, ahol a fogyasztói viselkedés (elégedettség) mérése lesz egyre inkább a folyamatos finomhangolás (adaptáció) alapja. Ez ugyanis azt jelenti, hogy jó irányba állhatnak a dolgok, az elégedett vevők, szavazók viselkedésükkel változtathatnak a rendszer hibás működésén. Külön fejezetet szentel O’Reilly a politikusoknak és a szabályozók felelősségének is. Számára a politika is egy platform, ami akkor működhet a legjobban, ha szabaddá teszi az adatokat, amivel lehetővé teszi, hogy azok oldják meg a problémát, akik értenek hozzá, miközben a politika koordinálja a folyamatot.

O’Reilly alapvetően optimista, talán naiv is kicsit – persze úgy ahogyan az amerikaiak tudnak naivak tudnak, mert közben egyúttal meg is csinálják azt, amit a károgók szerint nem lehetséges. Innen nézve nyer értelmet a könyv alcíme is, hogy miért rajtunk múlik mit hoz a jövő, hiszen mi alkalmazzuk ezeket a technológiákat és algoritmusokat, mi építünk rendszert belőlük, így rajtunk múlik, hogy hogyan hatnak az életünkre.

Miközben a könyv nagyon jó, azért néhány kritika is megfogalmazható vele kapcsolatban. Egyrészt nagyon Amerika és Szilícium-völgy központú, innen Kelet-Európából és Magyarországról nézve kevéssé hihető, hogy a mesterséges intelligencia meghatározta technológiai jövő különösebben rajtunk múlna. De nem csak az európai, hanem számomra a távol-keleti, elsősorban kínai alternatív jövő bemutatása is hiányzik a könyvből. A másik erős kritika, hogy helyenként túl van írva a könyv, a 474 oldal egy része megspórolható lett volna, a sok példa és sztori egy része elvisz a téma megértésétől, ahelyett, hogy mélyítené azt.

Ugyanakkor mindent összevetve mégis kiváló műről van szó, amit könnyű nyelvezete miatt bárki élvezettel forgathat, akit érdekelnek a technológiai trendek, az internet és az általuk meghatározott, rajtunk is múló várható jövőnk. Döntéshozóknak viszont kötelező olvasmány, ha nem akarnak a múltban ragadni.

A könyv adatai:
Tim O’Reilly: WTF? Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő?
Typotex Kiadó
Fordította: Farkas Nóra, Kozma Dániel
Lektorálta: Alföldi Isván
Megjelenés: 2018
Oldalszám: 474 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2799-96-4

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Pintér Róbert PhD

Pintér Róbert, PhD Reacty Digital, ügyvezető Corvinus Egyetem, Infokommunikációs Tanszék, egyetemi adjunktus Az ezredforduló óta foglalkozik hivatásszerűen az infokommunikáció területével és …