A jövő mérnökei: ilyen lesz a munka az ipari robotokkal

A jövő mérnökei: ilyen lesz a munka az ipari robotokkal
Egyre szélesebb körben automatizálják munkafeladataikat a vállalatok, amelynek hátterében a hatékonyság és a termelékenység fejlesztése, hosszútávon a vállalat piaci pozíciójának és versenyképességének növelése áll. De vajon hogyan viszonyulnak mindehhez a jövő szakemberei, vajon ők milyen lehetőséget látnak a technológiai innovációkban?

 

E kérdéskör megválaszolásához szeretett volna közelebb kerülni a dán Universal Robots is, az együttműködő robotok piacvezetője, amikor egy, a műszaki területen tanuló egyetemisták közt végzett kutatás mellett döntött. Az emberrel szimbiózisban működő, kollaboratív robotok gyártására specializálódott vállalat számára végzett kutatás elsődleges célja az volt, hogy felmérje a jövő szakembereinek véleményét a robotika és az automatizáció terén. Habár a kapott eredmény nem tekinthető reprezentatívnak, mégis közelebb hozhat bennünket az Z generáció robotokkal kapcsolatos attitűdjeinek megismeréséhez.

A kutatás során feltett kérdések a megkérdezettek ipari robotokkal kapcsolatos ismereteit és erre irányuló tanulmányait, valamint a robotok emberi munkafolyamatokra gyakorolt jövőbeni hatásával kapcsolatos elképzeléseit térképezte fel. Az „ipari robot” kifejezést hallva a fiatalok a téma kapcsán gyakorta felmerülő szóhasználattal megegyezően az „automa”, „automatizálás”, „gép, gépezet” szavakat említették a leggyakrabban, illetve „fejlődés”, „munka” és „technológia” szavakra asszociáltak, meglepő ugyanakkor, hogy a kollaboratív robotok kifejezést 52%-uk eddig nem ismerte.

Mindenekelőtt az autóipar, az elektronikai összeszerelő ipar, a gyógyszeripar valamint a műanyagipar azok a területek, ahol az egyetemisták véleménye szerint az egyes cégek előszeretettel alkalmaznak robotokat mindennapi működésük során. Az ipari robotok felhasználása ezzel szemben rendkívül széleskörű: a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, de a bútorgyártás vagy épp a fémipar területén is alkalmazzák őket, például csomagolás és palettázás, minőség ellenőrzés, ragasztás vagy hegesztés céljából. Erről azonban az egyetemistáknak csak mérsékelten van ismeretük.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az együttműködő robotok a vállalat méretőtől függetlenül hasznos szerepet töltenek be, mindössze meg kell találni az előnyeikhez legjobban illeszkedő feladatköröket. Meglepő eredmények vonhatóak le azonban az egyetemisták a robotok alkalmazását a vállalati mérettel összevető feltételezései kapcsán. A válaszadók 34%-a szerint ugyanis kizárólag a nagyvállalatok alkalmaznak robotokat tevékenységük során, elenyésző azon diákok száma, akik szerint a kkv-k és a mikrovállalatok életében is különböző feladatok ellátására használják a berendezéseket.
Az egyetemisták a kollaboratív robotokat azok mindennapi használata során jellemzően biztonságosnak és megbízhatónak gondolják (81%), olyan eszköznek, amely rugalmasan illeszthető be és alkalmazható a vállalat munkafolyamatiba (66%), tehát pozitív megítéléssel fordulnak feléjük.

A napjainkban megfigyelhető tendenciákkal megegyezően a többség úgy gondolja, hogy az ipari robotok térhódítása folytatódni fog a közeljövőben. A robotipar növekedése és az automatizálás terjedése a válaszadók szerint elsősorban azon szakmákat érinti, ahol betanított illetve automatizált munkavégzés folyik, gyártósor vagy futószalag mellett végzett monoton és veszélyes tevékenységek válthatók ki. Az egyetemisták 79%-a egyetért azzal a kijelentéssel, hogy az ipari robotok munkája precízebb, mint az embereké, és 90% osztja a véleményt, miszerint az ipari robotokat alkalmazva nő a vállalat termelékenysége.

A fiatal generáció számottevő része ugyanakkor nem tart attól, hogy a robotok elvehetik a munkáját, 73% szívesen dolgozna együtt velük, akár már az egyetemi évek alatt is, hogy az elméleti tudást gyakorlati tapasztalatokkal kiegészítve versenyképes tudással lépjen a munkaerőpiacra.