A digitális korszak széttépi az Y generációt

A digitális korszak széttépi az Y generációt
A magyar Y generáció tagjai több szempontból is ellentmondásosan töltik be a technológiai újdonságokra leginkább fogékony korcsoport szerepét. Tabletet messze a legkevesebben használnak Európában, viselhető okoseszközök terén viszont már az élbolyba tartoznak.

Az Y generációhoz (millennials) azok tartoznak, akik 1980 és 2000 között születtek, vagyis jelenleg 16 és 36 év közöttiek. Őket is digitális bennszülötteknek (digital natives) szokás nevezni, ami azt jelenti, hogy születésüktől együtt nőttek fel a digitális technológiákkal – számítógéppel, játékkonzollal, internettel, mobiltelefonnal vagy MP3 lejátszóval – szemben a digitális bevándorlókkal (digital immigrants), akik életük későbbi szakaszában találkoztak ezekkel az eszközökkel. Az Y generáció nem alkot homogén egységet, három további csoportra szokás bontani: tinédzserek (16-19), fiatalok (20-25) és érettek (26-36). A 16 évnél idősebb európai lakosság 36 százaléka tartozik a generációhoz, ami 86,3 millió embert jelent a következő elosztásban: 45 százalék érett, 32 százalék fiatal és 23 százalék tinédzser.

A technológiai eszközök rohamosan fejlődő, és egyben legszélesebb körben elterjedt válfaja az okos mobileszköz – derült ki a Samsung 18 európai országban végzett kutatásából. Az okostelefon után a tablet, és újabban a viselhető okoseszközök ennek a kategóriának a legismertebb képviselői. Érdekes módon a magyar Y generáció tagjai táblagépeket alig használnak, míg hordható okos kütyük terén Európa élmezőnyébe tartoznak. Uniós átlagban a korcsoport 50 százaléka rendelkezik tablettel, míg a magyarok 35 százalékkal sereghajtók. A legnagyobb arányban Spanyolországban és Svájcban élvezik a megnövelt kijelző nyújtotta előnyöket, itt a korcsoport 62 százaléka használ táblagépet.

Viselhető okoseszköz – úgy mint okosóra, -karkötő, -fülhallgató – terén viszont merőben más a helyzet. Mivel ezek a készülékek képviselik a jelenlegi legmodernebb irányvonalat a technológiai fejlődésben, még kevésbé elterjedtek, mint a tabletek, de az arányokban már most jelentős eltérések mutatkoznak az uniós országok között. A 16-36 év közötti korcsoportban ugyancsak Svájc és Spanyolország az első (15 és 14 százalék), viszont harmadik helyen Magyarország áll 13 százalékkal, Németországgal holtversenyben. Ezzel a magyar fiatalok olyan, fejlett nyugat-európai piacok technológiára egyébként fogékony felhasználókat előznek meg, mint az osztrákok (11%), a norvégok (9%) vagy a dánok (7%).

Szükségesnek tartják, használják is, de félnek, hogy lemaradnak

Magyarországon az Y generáció tagjai közül majdnem kétszer annyian (56%) tartják a technológiai fejlődést szükségesnek és elkerülhetetlennek, mint az európai átlag (31%). Ezzel összhangban a magyar fiatal korosztály európai viszonylatban (17%) és a hazai idősebbekhez képest (19%) is nagyobb mértékben használja ki a technológiai vívmányok nyújtotta előnyöket (23%). Mindezek után meglepő, hogy kis mértékben ugyan, de itthon többen félnek attól, hogy nem tudják majd tartani az iramot a folyamatos fejlődéssel (13%), mint Európában átlagosan (11%).

A viselhető okoseszközöknél is modernebb, egyelőre kevéssé elterjedt technológiai irányvonal az IoT, vagyis a Dolgok Internete, amelynek a Samsung az egyik éllovasa. Az összekapcsolt háztartási berendezésekkel és mobileszközökkel ugyancsak különös kapcsolatban áll a magyar Y generáció. Az európai átlaghoz (23%) képest kevesebben (18%) tudják közülük, hogy mi is az az IoT, akik viszont tudják – és már saját keresettel rendelkeznek – szívesen költenek rá. 16- 24 éves kor között sokkal kevesebben (12%) mondták, hogy többet fizetnének egy IoT képes készülékért, mint európai társaik (17%), viszont 25-36 év között fordul a kocka, és sokkal többen (34%) adnának ki több pénzt ilyen ultramodern berendezésekért, mint Európában (22%).