A bitcoin működése és jogi kihívásai

A bitcoin működése és jogi kihívásai
A bitcoin mint virtuális pénz és peer-to-peer fizetési rendszer elterjedése számos olyan szabályozási kérdést vet fel, amelyeket a jogalkalmazónak, illetve a jogalkotónak hamarosan Magyarországon is kezelniük kell – olvasható Szalbot Balázs, a DLA Piper ügyvédjelöltjének blogbejegyzésében.

A bitcoin konvertálható, decentralizált virtuális pénz. A bitcoin egyrészt virtuális pénz, ami azt jelenti, hogy nem egy törvényes fizetőeszköz digitális megnyilvánulása, mint például a bankszámlapénz. Másrészt a bitcoin decentralizált, azaz nincs kibocsátója, a rendszert a felhasználók közössége tartja fenn. Ez különbözteti meg elsősorban a bitcoint az elektronikus pénztől (pl. PayPal). Végül pedig a bitcoin szabadon konvertálható törvényes fizetőeszközzé és a törvényes fizetőeszköz is bitcoinná (bizonyos virtuális valuták ezzel szemben nem konvertálhatóak törvényes fizetőeszközzé, ilyenek például a számítógépes szerepjátékokban megkeresett pénzek).

A bitcoin működése

Peer-to-peer fizetési rendszer
A bitcoin forradalmi újítása, hogy lehetővé teszi az elektronikus tranzakciók megbízható harmadik fél nélküli lebonyolítását. A bitcoint megelőzően az elektronikus tranzakciókhoz elengedhetetlen volt egy megbízható harmadik szereplő, aki egy adatbázisban vezette a másik két szereplő rendelkezésére álló pénzt. Ilyen megbízható szereplők hiányában könnyedén előfordulhatna akár az is, hogy az elektronikus formában átutalt összeg másolatát az utaló megtartja a számítógépén, ami lényegében lehetővé tenné ugyanannak a pénznek a többszöri elköltését (“double-spending problem”). Erre a problémára jelent megoldást a bitcoin által bevezetett elosztott adatbázis, az úgynevezett blockchain, azaz blokklánc technológia, és a nyilvános kulcsú kriptográfia.

Kriptográfia
A tranzakciók biztonságát az úgynevezett nyilvános-titkos kulcsú kriptográfiai módszerrel (“public-private key cryptography”) garantálja a rendszer. Ez azt jelenti, hogy minden felhasználó rendelkezik egy nyilvános és egy titkos kulccsal. Ha valaki bitcoint akar utalni, akkor azt a fogadó fél nyilvános kulcsához kell címeznie a saját privát kulcsával aláírva. Az aláírás alapján bármely felhasználó számára egyértelműen eldönthető, hogy a küldő fél nyilvános kulcsához tartozó titkos kulccsal írták-e alá, azaz jogosult-e rendelkezni a küldő fél az átutalt bitcoin felett. A felhasználó rendelkezésére álló bitcoin mennyiségének megállapítása, azaz a fedezet ellenőrzése a tranzakciós lánc visszafejtésével, azaz a valaha megtörtént összes beérkező, illetve kimenő tranzakció összesítésével történik. Az aláírások, illetve az “egyenleg” ellenőrzését bármely felhasználó elvégezheti. Mindezek megfelelősége esetén a felhasználó ellenőrzésre további felhasználóknak is továbbítja a tranzakciót, illetve elvégzi az “egyenlegek” frissítését. Ezzel azonban még csak a tranzakció biztonságát garantáltuk, a többszöri elköltés problémáját a blokklánc rendszer oldja meg.

Blockchain
A blockchain, vagy blokklánc egy elosztott adatbázist jelent, ahol minden felhasználó a teljes adatbázist tárolja, módosítása esetén pedig minden adatbázis módosul. Ez a bárki számára hozzáférhető adatbázis tartalmazza a felhasználók közötti összes tranzakciót, mégpedig úgy, hogy azt utóbb nem lehet megváltoztatni. A többszöri elköltés problémáját úgy oldja meg, hogy a felhasználók a létrehozott blokkok közül azokat fogadják el érvényesnek, amelyekből a leghosszabb lánc állítható elő. Ez lényegében azt eredményezi, hogy két olyan tranzakció nem kerülhet be a blokkláncba, amely ugyanazt a pénzt költené el. A blokklánc létrehozását az alábbiaknak megfelelően a bányászok végzik.

Bányászás
A bitcoin úgynevezett bányászás útján keletkezik, ahol a rendszer bizonyos felhasználói a tranzakciók blokkokba rendezésére bonyolult matematikai problémákat oldanak meg, komoly számítógépes erőforrásokat felhasználva (proof of work rendszer), amiért bizonyos mértékű bitcoinban részesülnek (emellett az utaló féltől is kapnak egy meghatározott tranzakciós díjat, ez a bitcoin mennyiség azonban nem a bányászás során keletkezik). Az új bitcoinok tehát a bányászok, vagyis a rendszer fenntartóin keresztül kerülnek a körforgásba, kibocsátónak azonban nem tekinthetjük őket. A proof of work rendszer garantálja, hogy a tranzakciókat nem lehet meghamisítani, arra ugyanis csak akkor lenne reális esély, ha valaki a számítógépes erőforrások több mint 50 százalékát birtokolná.

A témáról bővebben is olvashat az alábbi linken: http://advocatus.dlapiper.hu/?p=1881