A kutatás adatai szerint 2020-ra a globális felhő alapú adatforgalom közel négyszeresére, 3,9 zettabájtról 14,1 zettabájtra növekszik.
A fejlett felhőalkalmazások bevezetéséhez szükséges vezetékes és mobilhálózatok teljesítményét vizsgálva, Magyarország kiemelkedő eredményekkel rendelkezik.
A Cisco Global Cloud Index főbb megállapításai
2020-ra a munkafolyamatok 92 százaléka felhőalapú adatközpontokban, 8 százaléka pedig hagyományos adatközpontokban zajlik majd.
A fogyasztói szegmensben az adatok tárolása az eszközökről egyre inkább eltolódik a felhő irányába. Ennek következtében az adatközpontok tárolási kapacitása 2020-ra közel ötszörösére, 382 exabájtról 1,8 zettabájtra fog növekedni.
Egyre több fogyasztó használja majd a felhőt adattárolásra: 2020-ra az internetezők 59 százaléka használ majd személyes felhő alapú adattárolást, szemben a 2015-ös 47 százalékkal. A fogyasztói felhő tárolási forgalom 1,7 gigabájt lesz havonta, míg 2015-ben ez a mennyiség havonta csak 513 megabájt volt.
Az IoT (Internet of Things) hatalmas mennyiségű adatot termel majd: globálisan az IoT által generált (de nem szükségszerűen tárolt) adatok 2020-ra el fogják érni az évi 600 zettabájtot. Ez 275-ször magasabb, mint az adatközpontokból a végfelhasználók vagy eszközök felé irányuló várható forgalom, és 39-szer nagyobb, mint a teljes várható adatközponti forgalom.
A nyilvános felhő gyorsabban növekszik majd, mint a privát felhő: 2020-ra a felhő alapú munkafolyamatok 68 százaléka már nyilvános, míg 32 százaléka privát felhő alapú adatközpontokban zajlik majd.
Az adatközponton belül zajló üzleti munkafolyamatok aránya 79-ről 72 százalékra csökken. Ezek 29 százalékát számítástechnikai műveletekre, 24 százalékát pedig együttműködésre használják majd, további 22 százalék pedig az adatbázisok, az elemzés, illetve az IoT területéről érkezik.
2020-ra az adatközpontok teljes munkafolyamatainak 28 százalékát a fogyasztókhoz kapcsolódó adatforgalom generálja majd. Ezen belül a munkafolyamatok növekedését elsősorban videóstreamelés (34 százalék), a közösségi médiával kapcsolatos munkafolyamatok (24 százalék), valamint a keresés (15 százalék) generálják majd.
A kelet-közép európai átlaghoz hasonlóan, a magyar vezetékes hálózati feltételek is megfelelőek a fejlett felhőalkalmazások bevezetéséhez (2,500 kbps feletti letöltési sebesség, 1,000 kbps feletti feltöltési sebesség, illetve 100 ms alatti késleltetés). A mobilhálózatok esetében Magyarország minden kritériumban a régió átlagát meghaladó értékekkel rendelkezik: hazánkban mérhető a régió legmagasabb átlagos letöltési sebessége (a régiós átlag közel háromszorosa), illetve a második leggyorsabb feltöltési sebessége.
A Cisco idén első alkalommal számszerűsítette és elemezte a hyperscale adatközpontok hatását is. Ezeknek az adatközpontoknak a száma 2015-ben 259 volt, 2020-ra 485-re fog emelkedni. A hyperscale adatközpontok forgalma várhatóan az ötszörösére fog nőni az elkövetkező öt évben. Ezek az infrastruktúrák 2020-ra a teljes adatközpontokban telepített szerverek 47 százalékát teszik majd ki, és az összes adatközponti forgalom 53 százalékát fogják támogatni.
Az egyik legfontosabb infrastrukturális trend a hyperscale (és más) adatközpontok átalakítását szolgálja. A szoftvervezérelt hálózatok (SDN) és a hálózati funkciók virtualizálása (NFV) egyszerűbbé teszi az adatközpont felépítését és ésszerűsíti ezek forgalmát. A következő öt évben a globális hyperscale adatközpontok közel 60 százaléka alkalmaz majd SDN/NFV megoldásokat. A nagyobb hatékonyság érdekében 2020-ra az adatközpontok forgalmának 44 százalékát támogatják majd SDN/NFV platformok, ami 23 százalékkal több, mint 2015-ben volt.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
